Matheus Henrique Junqueira Saldanha informatikus, a japán Tsukuba Egyetem munkatársa azt kutatta, hogy a naptevékenység okoz-e valamilyen hatást a földi szeizmikus aktivitásban. Az eredményei arról tanúskodnak, hogy van összefüggés a két jelenség között.
A naphő hatására a légkör hőmérséklete megváltozik, ami viszont hatással lehet olyan dolgokra, mint a kőzetek tulajdonságai és a felszín alatti víz mozgása. Az ilyen ingadozások például törékennyé tehetik a kőzeteket, és hajlamosabbak a repedésre – a csapadék és a hóolvadás változásai pedig megváltoztathatják a tektonikus lemezhatárokra nehezedő nyomást
– közölte kutatásában Saldanha. Hozzátette, hogy ezek nem a földmozgások fő mozgatórugói, de hozzájárulhatnak a szeizmikus aktivitás előrejelzéséhez.
A földrengéseknek elsődleges oka a lemezek mozgása a földkéregen, ennek kiváltója számos eltérő dolog lehet. Ez a folyamat maga annyira komplex és bonyolult, hogy a rengeteg változó miatt az emberiség egyelőre nem tudja a kívánt hatékonysággal előre jelezni a bekövetkező mozgásokat. Az arra hatást gyakorló tényezők minél átfogóbb ismerete viszont apró lépésekkel viszi közelebb az emberiséget, egy sikeres séma kidolgozásához, amely alkalmazható világszerte a földrengések előrejelzéséhez.
A tanulmány kimutatta, hogy a napfoltok aktivitása fokozódik és csökken a naptevékenység ciklusaival, amelyek a Nap mágneses mezejének megfordításával kapcsolatosak. A napmaximum – az a pont, ahol ez a fordulat megtörténik – a naptevékenység burjánzó időszaka, és a napsugárzás növekedése a fáklyák és más szoláris hatások miatt szintén kis hőmérséklet-emelkedést okoz, körülbelül 0,1-0,2 Celsius-fokkal. A megállapítás után a kutatók a modelljüket kiegészítették olyan adatokkal, mint a napfoltok aktivitása és a Föld felszínének hőmérsékleti rekordjai, valamint bonyolult matematikai és számítási modellezést végeztek, hogy kiderüljön, lehetséges-e valamilyen összefüggést megállapítani. Az eredményeik azt mutatták, hogy a felszíni hőmérséklet hozzáadása a képlethez egyértelműen javította a földrengésekre vonatkozó előrejelzéseik pontosságát – különösen a bolygó felső kéregéből származó sekély földrengések esetében, nem pedig a mélyebb, köpeny által kiváltott mozgások esetén.
Ez egy izgalmas irány, és reméljük, hogy tanulmányunk némi fényt vet a földrengések kiváltó okainak átfogóbb képére
– zárta Saldanha.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
