Az interjú legfontosabb üzenetei:
- Az idei felsőlégúti szezonban erőteljes a pandémiás H1N1, az A típusú influenzavírus egyik altípusának jelenléte, amely a 2009-es nagy pandémiát okozta. De a járványgörbe függ az emberi szervezet aktuális állapotától is.
- Minden évben érdemes az influenza ellen beoltatni magunkat, a vakcina rendelkezésre áll. Az NNGYK minden évben folytat kampányt az influenza elleni védőoltás érdekében.
- A 2009-ben tomboló influenzajárvány idején volt erőteljes oltási kampány, ezúttal ezt az NNGYK illetékese nem tartja indokoltnak, a jelenlegi rendszer, hogy a háziorvosnál érhető el és kérhető közvetlenül a vakcina, könnyebbséget jelent a páciensek számára.
- Alacsony az influenza elleni védőoltások felvételi aránya, ami szerinte a rengeteg tévhittel is összefügg.
-
Be kellene látnia mindenkinek, hogy egy védőoltásnak a kockázata mennyivel kisebb, mint az, ami ellen védeni szeretnénk a lakosságot.
- A kötelező védőoltások tekintetében még mindig minden oltás esetében 98-99% körüli az átoltottsági arány. Erre a magas arányszámra szükségünk is van, mert pl. a kanyaró esetén a 95%-os szintnél már helyi járványok fejlődhetnek ki.
- Vannak olyan megfigyelések, hogy helyi járvány alakult ki, ahol nagy számban éltek együtt oltásszkeptikusok.
- Aki beteg, ne menjen közösségbe, ha mégis muszáj, akkor viseljen orrot és szájat takaró maszkot.
-
Általában azt tapasztalja az NNGYK, hogyha egy influenzajárvány vagy légúti járvány során többlethalálozás mutatkozik, akkor a nyári hőségriadók kapcsán kevesebb a többlethalálozás.
-
Most már Magyarországon is elérhető az aktív immunizálásra alkalmas RSV oltóanyag, amellyel a várandósokat beoltva biztosítható a védelem a csecsemő 6 hónapos koráig.
Kezdjük az aktuális járványügyi helyzet értékelésével. Miért tudott a jelenlegi influenzajárvány ilyen sebességgel terjedni, mi az oka ennek alapvetően és miben másabb, mint a korábbi járványhullámok?
Fontos kérdés, de a helyzet pontos megértéséhez térjünk vissza az alapokhoz. Mi az az influenza, mi az az influenzaszerű megbetegedés, mely betegségeket kell bejelenteni és melyeket nem kötelező, hogyan viszonyul ehhez a hatóság és milyen általános eljárások szükségesek ezen a téren. A fertőző betegségek rettentően sokfélék lehetnek és behatóan kell ismernünk őket ahhoz, hogy kezelni tudjunk egy-egy járványt, vagy egy-egy eseményt. Tisztázzuk: bejelentendő betegség általában az, amelynél közvetlen járványügyi intézkedésnek kell történnie az adott beteg kapcsán, illetve a környezetével, és legtöbbször szükséges, hogy mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat történjen. Fontos látni, hogy
a fertőzések esetén élőlényekkel állunk szemben, amelyek védekeznek és folyamatosan alkalmazkodnak.
Ahogy idén ez megtörtént az influenzajárvány felfutása során, hogy egy alkalmazkodóképesebb törzs terjedt el?
A jelentéseinkhez az influenzaszerű megbetegedéseket gyűjtjük, melyeket nagyon sokféle vírus tud okozni, és minden évben akkor van influenzajárvány, amikor az influenzaszerű megbetegedések hátterében a legtöbbet kimutatott kórokozó valamilyen típusú influenzavírus. Az influenza és az influenzaszerű megbetegedés egyébként nem bejelentendő fertőző betegség, pontosan azért, mert tömegeket érint, és általában nem jár súlyos megbetegedéssel, amit legtöbbször otthon tartózkodással és vény nélkül kapható készítményekkel kezelni lehet, valamint közvetlen járványügyi intézkedés nem szükséges az adott beteggel kapcsolatban, hiszen irreális, hogy mindenkinek legyen mikrobiológiai diagnózisa. Maradva még az alapoknál:
az influenzának két fő tulajdonsága van, amit figyelni szoktak a szakemberek. Az egyik a megbetegítő képesség, hogy milyen intenzitással tud emberről emberre terjedni, a másik pedig, hogy mennyire okoz súlyos tüneteket.
Akkor tehát helyes az a következtetés az influenzaszerű megbetegedések idei járványgörbéje alapján, amikor azt mondjuk, hogy ebben a szezonban a vírus extrém módon volt képes fertőzni?
Nyilvánvaló, hogy a meredekségét a görbének az okozza, hogy hetente hány ember fertőződik meg. Ha nagyon sok a beteg, akkor meredek a görbe. Ilyenkor jellemzően sokszor duplikálódik, vagy akár több mint 100%-kal növekszik a megbetegedések száma, ahogy idén is láttuk. Fontos ugyanakkor arra is felhívni a figyelmet, hogy
a járvány időbeli hosszúságától függ az, hogy egy szezonban hány beteget érint összesen a betegség.
Ezért vannak olyan szezonok, amelynek során lehetnek kevesebb megbetegedést okozó, de gyorsan lezajló járványok és lehetnek olyanok is, amelyek sokáig tartanak, elhúzódnak, de összességében nem kiemelkedően magas a csúcs, viszont nagyon sok beteget érint a járvány.
Tehát az idei mintázat alapján logikusan várhatjuk azt, hogy a meredek emelkedés után a járványgörbe meredeken fog csökkenni?
Viszonylag ritka az olyan járvány, ami meredeken emelkedik, és utána lassan cseng le, tehát most is azt várjuk, hogy mivel egy meredek emelkedés volt, ez majd egy hasonlóan meredeke visszacsökkenő görbét fog kiadni az idei szezon végén. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy
a járvány lefutását több tényező befolyásolja, jóslásokba nem szabad bocsátkozni.
Térjünk át arra is, hogy az influenza, ami úgy van az emberek és a többség fejében, hogy az semmi komoly, kifekszem, kipihenem, mikor képes ledönteni az embert a lábáról, vagyis mikor és milyen csoportok esetében okozhat nagyobb eséllyel súlyosabb megbetegedést?
Ez nemcsak a kórokozó tulajdonságaitól függ, hanem
az emberi szervezet aktuális állapotától is. Függ attól, hogy milyen állapotban van az immunrendszer,
az adott szezonban hány és milyen légúti megbetegedésen esett át az ember, vagy épp csak tavaszi fáradtságban szenved az illető. Ha a szervezetünk nem tud aktívan és megfelelően reagálni, akkor valószínűleg súlyosabb lefolyású megbetegedésre számíthatunk.
Az sem mindegy továbbá, hogy milyen az adott beteg immunmemóriája.
Ez alatt mit kell értenünk?
Azt értjük alatta, hogy milyen vírusokkal, kórokozókkal találkozunk az aktuális járvány során, és ez a vírustörzs mikor volt jelen legutóbb. Most azt tapasztaljuk, hogy
erőteljes a pandémiás H1N1, az A típusú influenzavírus egyik altípusának jelenléte, amely a 2009-es nagy pandémiát okozta.
Nem véletlen, hogy ezúttal a legérintettebb korosztály a 15 év alattiak, mert ők ritkábban találkoztak még ezzel a vírussal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan monitorozza, hogy az adott szezonban milyen influenzavírusok fordulnak elő, és várhatóan melyek fognak cirkulálni a következő szezonban és ennek megfelelően adja ki ajánlását, hogy mely törzsek legyenek az oltóanyagban. Nincs arra garancia, hogy éppen azok a vírusok lesznek dominánsak, amit a WHO előrejelzett, történhetnek váratlan fordulatok az influenzavírusok változékonysága miatt.
Infektológusként ezért is szoktam azt tanácsolni, hogy minden évben érdemes az influenza ellen beoltatni magunkat,
mert akkor a szervezet elég sok immunmemóriát halmoz fel. A védőoltás pedig folyamatosan frissíti az immunmemóriánkat. Ezért is igaz az az állítás, hogy egy oltott személy még egy súlyosabb járvány idején is védettebb lesz, mint az, aki nem részesült védőoltásban.
A pandémiás törzs miatt említette a 2009-es járványt, mennyiben és miért volt az különleges?
Akkor egy új vírustörzs jelent meg, emiatt nagyon erős volt a járvány terjedése, de hatásosan reagált rá az ország. Oltópontok létesültek, hasonlóan a Covid-19 pandémia ideje alatt látottakhoz, és komoly oltási kampány indult annak érdekében, hogy mindenki részesüljön védőoltásban. A pandémiás influenza elleni védőoltás mindenkinek, az egész lakosság számára térítésmentes volt, nem csak a veszélyeztetett korcsoportba tartozóknak és a krónikus betegeknek.
És volt eredménye az erőteljesebb fellépésnek és akciónak?
Végül nem egy elhúzódó járvány következett be és nem is egy magas intenzitású járvány volt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy
a járványgörbe alakulását a lakosság viselkedése is befolyásolhatja.
Ezt látjuk, amikor például a karácsonyi ünnepek alatt a kevesebb kontaktusszám miatt, az adatok alapján megtörik a járvány terjedése.
Részletesen foglalkozunk még majd a lakosság viselkedésével, de maradjunk először a vakcinák kérdéskörénél és nagyon tanulságos volt a 2009-es szezon példája. Ez alapján felmerül a kérdés bennem, hogy egy járvány során, vagy megelőzően felmerülhet az a forgatókönyv, látva, illetve előrejelezve egy nagyobb influenzajárványt, hogy ezzel szembe állítva az oltási kampány is erőteljesebb legyen, mint ahogyan volt az 15 évvel ezelőtt? Előáll-e az a helyzet és ha igen, mikor, milyen feltételek mellett, amikor az NNGYK részéről is nagyobb késztetés mutatkozik az oltási kampány megerősítése érdekében? És érzékelhető egyfajta oltásellenesség és az oltásokkal szembeni távolságtartás Magyarországon is, ezért nehezebb lenne egy ilyen lehetőséget elfogadottá tenni, mint korábban? Látnak ebben feladatot, akár egy erősebb oltási kampány lebonyolításában, akár az oltakozási hajlandóság javításában?
A védőoltás kérdésében kiemelt szerepe lehet a médiának. A 2009-es szezonban nemcsak oltási kampány zajlott, hanem egy figyelemfelhívás is a médián keresztül. Emellett létesültek oltópontok, amelyek segítették a könnyebb hozzáférést az oltáshoz, de akkor mindenki számára térítésmentes volt a pandémiás influenza elleni védőoltás. Megítélésem szerint
a jelenlegi rendszer, hogy a háziorvosnál érhető el és kérhető közvetlenül a vakcina, könnyebbséget jelent a páciensek számára.
A háziorvost mindenki fel tudja keresni, meg tudja beszélni a védőoltás szükségességét, különösen a 60 év feletti korosztály, és a krónikus betegek. Az ő gondozásukat egyébként is a háziorvos végzi, ezért szerintem jó, hogy a háziorvos és az alapellátás keretében történik meg a védőoltás. Emellett meg kell említenem, hogy
az NNGYK minden évben folytat kampányt az influenza elleni védőoltás érdekében.
Amikor már rendelkezésre áll a vakcina, és megvan, hogy mikor, milyen ütemben kerül kiszállításra, akkor egy országos tájékoztató kampány kezdődik. Mindezeken túl a vármegyei tisztifőorvosok is kiveszik részüket a lakosság folyamatos tájékoztatásában.
Ha jól emlékszem, ennek az az első állomása, hogy már a szezon közben, valamikor október közepén bejelentést tesz az NNGYK, hogy megérkeztek az aktuális influenza elleni védőoltások?
Így van és ekkortól indul be a logisztika is, vármegyei szinten. Emellett kérjük a helyi népegészségügyi hatóságot, hogy ők helyileg is kommunikáljanak arról, hogy már elérhető, kérhető a védőoltás. Más módon akkor szervezünk védőoltási kampányt, amikor egy eddigiektől eltérő helyzet áll elő, mint például a 2009-es influenza vagy a Covid-19 pandémia idején volt látható. Ekkor oltópontokat állítottunk fel, mert ezen esetekben szükséges volt, hogy növeljük azokat a helyeket, ahol a védőoltás elérhető.
Beszéljünk akkor a fogadókészségről, mármint hogy mit látnak az oltakozási hajlandóság terén. Egyre több olyan beszámoló, híradás van idehaza is, amelyből az derül ki, hogy erősödnek az oltásellenes hangok és ezek a nagyon hangos, de még kisebbségnek mondott csoportok a tettek mezejére is lépnek, háziorvosokat perelnek a kötelező védőoltások elhagyása érdekében. Ha a kötelező oltásokról, vagy az influenza elleni vakcináról beszélünk, mit látnak, mik a tapasztalatok és mik a trendek ezen a téren?
Nem csak Magyarországon, hanem nemzetközileg is megfigyelhető, hogy a Covid-19 pandémia óta csökken az oltási kedv. Ennek oka elsődlegesen az úgynevezett pandémiás kifáradás. Az emberek belefáradtak ebbe, és ilyenkor nagyon nehéz arról kommunikálni, hogy milyen fontos előnye, megelőző szerepe van a védőoltásnak. Az emberek akkor észlelik a veszélyt és annak a jelentőségét, amikor már ott van körülöttük a baj. Így volt ez a koronavírus-járvány idején is, amikor még nem volt vakcina, majd amikor megjelent, szinte mindenki kérte a védőoltást.
De akár ilyen lehetett a tavalyi évben az is, amikor – ha csak átmenetileg is, de – voltak időszakos szamárköhögés elleni vakcinából hiányok.
Igen, ez is egy jó példa. Emellett
terjed rengeteg tévhit a védőoltásokkal kapcsolatban,
így jelen szezonban például az influenza elleni védőoltást illetően. A védőoltás beadásától számítva 10-14 nap szükséges a védelem kialakulásához. Ha közben viszont az oltott személy megbetegszik és akár a szokásosnál súlyosabb tünetekkel ágynak dől, akkor a beteg összekapcsolhatja a rosszullétét, betegségét a vakcina beadásával. Azonban ez bizonyítottan nem igaz, az agyunk viszont összekapcsolhatja. Ezért hangoztatjuk minden kommunikációnkban, hogy miután valaki megkapta a védőoltást, az lehetőleg ne menjen közösségbe 10-14 napig. Nem azért, mert ettől baja lesz és megbetegszik a közösségekben, hanem azért, hogy ne gondolja azt, hogy a védőoltástól lett rosszul.
A gyerekek esetében a különböző korcsoportokban előírt kötelező védőoltások terén még mindig jól áll Magyarország?
A kötelező védőoltások tekintetében még mindig minden oltás esetében 98-99% körüli az átoltottsági arány. Erre a magas arányszámra szükségünk is van, mert pl. a kanyaró esetén a 95%-os szintnél már helyi járványok fejlődhetnek ki. A nemzetközi jelentések rendszeresen beszámolnak olyan helyzetekről a közelmúltból is, amikor járvány alakult ki egy közösségben, egy faluban, ahol együtt éltek oltásszkeptikusok. A kötelező védőoltás ellen felszólalók még mindig csak egy hangos kisebbség, ahogy említette. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy vannak olyan emberek, akik egészségi állapotuk miatt nem kaphatnak meg egy-egy védőoltást, és az ő érdekükben kiemelkedő jelentősége van, hogy a környezetükben mekkora az átoltottság, a nyájimmunitás ugyanis egyfajta védőhálót jelenthet számukra.
És az oltáselleneseket ez sem győzi meg, a másokért való felelősségvállalás?
A mai szülők már nem szembesülnek azokkal a betegségekkel, fertőzésekkel, amelyek bizonyos esetekben korábban súlyos lefolyásúak voltak akár csecsemőknél, akár gyerekeknél. Nem látják a veszélyt, nem tudják mérlegre tenni a kockázatot és a hasznot.
Be kellene látnia mindenkinek, hogy egy védőoltásnak a kockázata mennyivel kisebb, mint az, ami ellen védeni szeretnénk a lakosságot.
Különösen igaz ez a védőoltásban nem részesíthető gyermekekre, akik nagyon szeretnének védettek lenni és nem megbetegedni.
Vagy egy szamárköhögésbe, ahogy az előfordult a tavalyi pertussis-járvány során 5 csecsemő esetében.
Így van, de mivel csak bizonyos életkor felett kaphatják meg a csecsemők az oltást, ezért őket csak a közösség és a közvetlen hozzátartozók ereje által tudjuk megvédeni. Sajnos nem zárható ki, hogy az elhunyt csecsemőink közül lehetnek olyanok, akik közvetlen családtagtól kapták el a betegséget. Nem véletlenül javasoltuk a várandósoknak és a közvetlen hozzátartozóknak a pertussis elleni újraoltást.
Említette, hogy jelenleg is 98-99% az átoltottság a kötelező védőoltások esetében, ez az arányszám miből adódik?
Ez a szám azt mutatja, hogy az oltásra kötelezett korosztályban, vagy iskolai korcsoportban elérhető gyerekeknek a 98-99 százaléka megkapja, vagy megkapta az adott kötelezően előírt oltásokat. Ebben rendkívül fontos szerepet játszanak a védőnők. A védőnői rendszer egy igazi hungarikum. A védőnő stabil szereplő a védőoltások szervezésében, akinek van egy meghatározott ellátási területe, és az ő felelőssége, hogy az ezen a területen élő gyermekeket megtalálja, gondozza és segítse az édesanyákat a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Maradva még az influenza elleni oltások ügyénél. Az NNGYK által számunkra megküldött adatokból az látszódik, hogy a vakcinafelvételi kedv tovább csökkent, még a korábbi évek alacsony szintjéhez képest is. Európai összevetésben a kockázati korcsoportok, idősek átoltottsága alacsonynak mondható idehaza. Van-e olyan eszköz az NNGYK kezében, amikor közvetlen a legkiszolgáltatottabb csoportokat célozzák, akár az időseket, akár a krónikus betegségben szenvedőket, az oltás felvétele érdekében?
Az elmúlt hetekben több alkalommal is azt hangsúlyoztam, hogy 15 év alatti korosztály bár beteg lesz, zömében nem súlyos a lefolyás esetükben, nagy problémát nem okoz náluk, az iskolai hiányzáson kívül. A célunk egy légúti szezonban a védőoltás igénylésének hangsúlyozása, hogy a krónikus betegeket és az időseket, akik veszélyeztetettek a súlyos lefolyás vagy a halálozás szempontjából, megvédjük.
Ezért is hangoztatom hetek óta minden alkalommal: aki beteg, ne menjen közösségbe, ha mégis muszáj, akkor viseljen orrot és szájat takaró maszkot.
Óvjuk meg az idős szüleinket, a krónikus betegeket, őket inkább a család szolgálja ki, ne az idősek, krónikus betegek menjenek vásárolni. Az iskolákra vonatkozóan is adunk ki ajánlásokat, például hogy halasszák későbbre a farsangi ünnepségeket és ne a járvány csúcsának idején tartsák meg.
Említette a kiszolgáltatott csoportok esetében az egyének felelősségét, és ennél a pontnál ezért visszakanyarodhatunk az emberek magatartására, mint járványlefutást befolyásoló tényező. Mint járványügyi hatóság mikor merülhet fel olyan egységes ajánlás, vagy protokoll kommunikálása, ami lassítaná a járvány terjedését, befolyásolná az emberek magatartását, nem vakcinafelvételen keresztül, hanem más védelmi intézkedéseken keresztül?
Nagyon nehéz elérni azt, hogy tömegek viselkedjenek másképp, egyik pillanatról a másikra. De célzottan használjuk az eszközeinket, így például az egészségügyi intézmények és iskolák felé az egész szezonban kommunikálunk. Egyfajta figyelemfelhívás és útmutató kerül megküldésre. A lakosság tájékoztatását szolgálják széles körben a rendszeres, heti tájékoztatók, az abban szereplő adatok, trendek és információk.
Jó is hogy szóba hozta a tájékoztatást, ami a monitoring rendszer nyilvános jelentéseire épül. Ez az az információhalmaz, amiből mi is tájékozódunk és heti gyakorisággal megírjuk cikkeinket a járványhelyzet alakulásáról. Ezek nagyon hasznos információk. De látva az elmúlt pár év felsőlégúti járványszezonjának lefutását, miszerint már a 40. hét előtt elkezdődik a betegségek cirkulálása, nincs-e tervben a monitoring rendszer időtartamának kiszélesítése?
Nem mindegy, hogy melyik monitoringrendszerről beszélünk. A monitoringrendszerek működtetése egyébként rendkívül fontos az adott szezonban, mert ezeknek köszönhetően van valós képünk a járványügyi helyzetről és az így megkapott adatokra épülő modellszámításainkból lehet következtetni arra is, hogy mi várható a megbetegedések alakulásában. Olyan, mint egy jelzőrendszer, de ez is többféle. Amit említett kérdésében, az a légúti figyelőszolgálat, amely a 40. héttől kezdődően működik és a heti tájékoztatóját minden héten nyilvánosságra hozzuk. Ez már 30 éve működik hatékonyan, és a kijelölt háziorvosokra (sentinel orvosok), valamint kórházakra alapozott.
A lakosság 20%-át lefedő reprezentatív adatokból hétről hétre nyomonkövethető a járványügyi helyzet alakulása.
A légúti figyelőszolgálat keretében a sentinel háziorvosok egy része légúti mintát küld minden héten, és az így rendelkezésre álló adatokból látható, hogy milyen vírusok és milyen arányban cirkulálnak a lakosság körében. Ebből áll elő az a fontos mutató, hogy például 100 ezer lakosra vetítve 932 beteg kereste fel orvosát influenzás panaszokkal a 8. naptári héten. A légúti figyelőszolgálaton túli, egész éves monitoring rendszereink eredményei alapján előfordulhat, hogy előrébb hozzuk a sentinel rendszer indulását. Az egyéb monitoring rendszereink működtetését a Covid-19 járvány megérkezése hozta el, és fenntartását a SARS-CoV-2 vírus velünk maradása indokolja.
Említette, hogy a monitoring és survaillance rendszernek több rétege van, mi működik még a sentinel rendszer mellett?
Vannak azok a monitoring rendszereink, amelyeket csak a légúti szezonban működtetünk, de más felügyeleti rendszereket egész évben. Egyrészt a Covid-19 pandémia óta kidolgoztuk a szennyvíz alapú monitoring rendszert, amit egyébként Magyarország olyan eredményesen alkalmazott, hogy a mi technológiánk és tapasztalatunk szerepel a WHO ajánlásában is. Büszkén mondhatom, hogy mielőtt egy-egy ország bevezette a szennyvíz alapú monitoring rendszert, előtte hozzánk jött tanulni, tapasztalatokat szerezni. A szennyvízzel 4 millió embert tudunk folyamatosan monitorozni járványügyi szempontból, hiszen ezek a vírusfragmentumok, vírusdarabok megjelennek a szennyvízben, és ezeket a fragmentumokat tudjuk mi vizsgálni. Nyilván, hogyha a szennyvízben emelkedik a vírus koncentrációjának szintje, akkor a lakosság körében is nő a vírus cirkulációja.
Másrészt, most már több mint egy éve naponta megkapjuk a mentőszolgálat hívás adatait is, amelyet szintén beépítettünk az integrált felügyeleti rendszerünkbe. Külön tudjuk kezelni a Covid-19, illetve az influenzaszerű megbetegedések tüneteit, amelyeket összevetünk a szennyvíz adatokkal, ezek nagyon szépen korrelálnak. Ez a jelzőrendszer is mutatja előre, ha elindulhat a szezon, vagy elindulhat a járványhullám. Emellett most már harmadik hete figyeljük az iskolai hiányzások számát. Az orvosi igazolások ugyanis már digitalizáltan érkeznek az EESZT rendszerébe. Ezeket az adatokat ki tudjuk nyerni és
az iskolai hiányzások lekövetik a járvány felfutását.
Figyelembe kell venni, hogy ez csúsztatva követi le az aktuális helyzetet, hiszen ha valaki ezen a héten hiányzik, mert nagyon beteg, annak az igazolása várhatóan a jövő hét folyamán fog megjelenni a rendszerben. Erre vonatkozóan vannak olyan tervek, hogy bizonyos betegségekre ki lehet ezt a monitorozást terjeszteni, részletesebb adatokat, lokális szinten is lehet elemezni. Ez alapján be tudunk majd állítani automatikus jelzéseket.
Mire érti ezt, hogy egy bizonyos hiányzás felett értesítik az érintetteket?
Ha egy iskolában nagyon sokan hiányoznak, akkor meg tudjuk nézni az okát, és adott helyzetben intézkedéseket lehet hozni. Kisebb, más kórokozók okozta járványokat is tudunk majd monitorozni és idejében lépni. Egyébként az őszi-téli légúti szezon idején már most is él az a szabály, hogy minden iskolának, hogyha a gyermekeknek a harmada hiányzik egy adott közösségben, akkor jelezni kell a népegészségügyi hatóságnak. Hasonló előírás érvényes akkor is, ha az osztályban a norovírus miatt nagy számú hiányzás jelentkezik.
Többször is szóba került a Covid-19 járvány, és hogy egy adott szezonban ez a betegség is cirkulál. Igaz az az állítás továbbra is, hogy a koronavírus megbetegedés nagyobb valószínűséggel okoz súlyosabb tüneteket és megbetegedést?
A Covid-19 esetében folyamatosan figyeljük a kórházba felvett, SARS-CoV-2 pozitív betegek számát.
Jelen pillanatban a heti adatokat vizsgálva nem tudom azt mondani, hogy a SAR-CoV-2 súlyosabb megbetegedést okoz.
De egyértelmű, hogy érzelmileg az emberek ezt a vírust másképpen kezelik, mint az influenzát.
Az előző szezonban a többlethalálozás tetten érhető volt Magyarországon az erőteljes felsőlégúti járvány miatt, ami összefügg a Covid terjedésével, valamint az influenzával.
A többlethalálozásban egyértelműen megmutatkozik a betegségek terjedése. A többlethalálozás esetén azt vizsgáljuk, hogy szignifikáns-e az eltérés a korábbi évekhez képest, tehát hogy egy adott emelkedés véletlenszerű-e, vagy valami okozza.
Általában azt tapasztaljuk, hogyha egy influenzajárvány vagy légúti járvány során többlethalálozás mutatkozik, akkor a nyári hőségriadók kapcsán kevesebb a többlethalálozás.
Ezt előrehozott halálozásnak hívjuk. Ezeket figyeljük, és egyértelműen összefüggés van egy légúti szezon és a többlethalálozás, és mondjuk egy nyári hőhullám, a hőségriasztás és a többlethalálozás között. Éppen emiatt hangsúlyozzuk és hívjuk fel évről-évre a figyelmet a védőoltás és az egyéb megelőző intézkedések szükségességére az idősebb korosztályban és a krónikus betegek esetében.
Mit érdemes tudni jelen állapotban a következő szezonban esedékes Covid-19 oltásokról, már most készül rá a hatóság, tud készülni?
Érdemes megemlíteni, hogy az influenza elleni védőoltás esetében hosszú távú szerződésünk van a hazai gyártóval, tehát ott nem szükséges évente közbeszerzési eljárás. Megvan az ütemezése annak, hogy mikorra tudja a gyártó leszállítani az oltóanyagot. A Covid-19 esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ezzel nem nagyon tudunk jelen pillanatban mit kezdeni, mert ott egy nagyon pontos specifikációt kell letenni, amely tartalmazza az oltóanyag típusára vonatkozó szakmai specifikációkat is. Annyit elöljáróban már most el tudok mondani, hogy
a következő szezonban várhatóan már nem lesz jó a jelenlegi oltóanyag.
Ezt az eljárást akkor lehet csak elkezdeni, amikor tudjuk, hogy milyen típusú oltóanyagra, variáns ellen kell indítani. Központi költségvetési szervként a közbeszerzési eljárásra vonatkozó törvényi előírásokat, felelős nemzeti hatóságként pedig a nemzetközi szakmai szervezetek, WHO, ECDC ajánlásait kell betartani.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az influenzajárvány és Covid-19 hullámok mellett rég nem látott betegségek kezdtek el újra cirkulálni Magyarországon. Ezek egyike a szamárköhögés, amiből végül tavaly járvány is kialakult. Mitől állt elő ez a helyzet, meg kell barátkoznunk már ezzel?
A szamárköhögést nem lehet eliminálni, mint a fekete himlőt, mert a betegséget okozó baktérium folyamatosan cirkulál a lakosság körében,
a fertőzöttek egy része tünetmentes. Ismert, hogy a krónikus köhögés hátterének körülbelül 10 százalékában a szamárköhögés áll. Vannak olyan kórokozók, amelyeknek nem csak szezonalitásuk van, tehát hogy egy évben mikor jellemző a terjedésük, hanem úgynevezett ciklicitásuk is, vagyis több év elteltével az átlagosnál magasabb esetszámmal fordulnak elő. A szamárköhögés járványügyi helyzetét teljesen megváltoztatta a Covid-19 pandémia, hiszen mindenki otthon ült, kevesebb volt az emberek közötti kontaktus. Emiatt jelentősen csökkent az a booster (immunerősítő) hatás, amelyet a kórokozó közösségben való cirkulációja okoz. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában látjuk azt a jelenséget, hogy a szamárköhögés most okozott egy nagyobb járványt, hiszen megnövekedett azok száma, akik régen nem találkoztak a kórokozóval. Amennyiben szigorúan vennénk a betegség ciklicitásának definícióját, akkor mivel a közelmúltban sokakat érintett és sokan találkoztak a szamárköhögéssel, ezért nem várjuk, hogy ebben az évben is megismétlődjön, de itt is igaz, hogy jóslásokba nem szabad bocsátkozni.
A légúti óriássejtes vírus (RSV) is képes volt terjedni az idei szezonban és felmerül a kérdés, hogy ez ellen hogyan lehet védekezni?
Korábban csak a passzív immunizálás volt elérhető ezen vírus esetében, de mit is jelent ez? A passzív immunizálás azt jelenti, hogy kész ellenanyagot tartalmazó vakcinával történik a védőoltás.
Azért fontos a gyermekekre figyelni az RSV esetében, mert ebben a szezonban is a súlyos akut légúti fertőzés miatt kórházba felvettek közül a két éven aluliak 70-80 százaléka az RSV miatt került kórházba.
Vannak olyan krónikus betegségek, állapotok, melyek például a tüdőt érintik, amely miatt a gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az RSV szempontjából. Ezt a passzív immunizációt viszont ismételni kell, hiszen ez csak egy bizonyos ideig hatékony. Azok a gyermekek, akik fokozottan veszélyeztetettek a vírus szempontjából, ők mind olyan krónikus betegséggel rendelkeznek, amelyek miatt orvosi gondozás alatt állnak, és a kezelőorvos dönt a vakcina beadásáról.
Most már Magyarországon is elérhető az aktív immunizálásra alkalmas RSV oltóanyag, amellyel a várandósokat beoltva biztosítható a védelem a csecsemő 6 hónapos koráig.
Címlapkép forrása: Bácsi Róbert, Portfolio
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
