Donald Trump elnök újabb vámokat jelentett be a kínai importtermékekre, ezzel növelve annak kockázatát, hogy Peking fokozza az ellenintézkedéseit, és tovább éleződnek a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek.
Trump csütörtökön egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben közölte, hogy Kínát március 4-től további 10%-os vám sújtja.
Indoklásként Észak-Amerika szomszédos országaiból érkező folyamatos drogbesodródást említette, amely szerinte „rendkívül magas és elfogadhatatlan szinteken” van, valamint Kína állítólagos szerepét ennek ellátásában.
Az új vámok a korábban ebben a hónapban bevezetett 10%-os vámon felül érkeznek,
és Trump széles körű támadásainak részét képezik Peking ellen, amely a kereskedelemtől a technológián és a befektetéseken át több területet érint.
Donald Trump elnök azt is bejelentette, hogy Kanada és Mexikó esetében a 25%-os vámok március 4-én életbe lépnek, és Kína ellen további 10%-os vámot is kivet.
Peking visszafogott, de stratégiai válaszokat ad
Kína az első vámintézkedésekre visszafogott, de átgondolt módon reagált: vámtételeket vetett ki bizonyos amerikai termékekre úgy, hogy minimalizálja a saját gazdaságára gyakorolt károkat, miközben jelezte, hogy szükség esetén jelentősebb ellenintézkedéseket is hozhat.
A feszültségek fokozódása közepette
Hszi Csin-ping kínai elnök felszólította legfelsőbb tisztviselőit, hogy őrizzék meg nyugalmukat.
Figyelemre méltó, hogy a kínai állami média – köztük a Hszinhua hírügynökség és a People’s Daily – péntek reggelig nem számolt be az amerikai elnök nyilatkozatairól.
Gazdasági hatások és nemzetközi reakciók
A Bloomberg közgazdásza, Maeva Cousin szerint a meglévő és várható vámok hatása a kínai gazdaságra „kezelhető kell, hogy legyen”, mivel az USA-ba irányuló export csak a kínai hozzáadott érték valamivel több mint 2%-át teszi ki.
„Középtávon valószínű, hogy Kína új piacokat talál az exportjára – bár ez ellenállásba ütközhet más országok részéről, amelyek már most is aggódnak a kínai túlkapacitások miatt bizonyos ágazatokban” – írta Cousin pénteki jegyzetében.
Ez az ellenállás már mutatkozik is: az elmúlt héten Dél-Korea és Vietnam is követte Washington példáját, és vámokat vetett ki a kínai acéltermékekre, hogy megállítsa a világ legnagyobb acélgyártójának túlzott kínálatát.
Tárgyalási szándék a feszültségek ellenére
A növekvő feszültségek ellenére úgy tűnik, hogy Peking és Washington egyaránt szeretné elkerülni a kapcsolatok teljes megromlását.
A kínai miniszterelnök-helyettes, He Lifeng múlt pénteken tárgyalt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel – Trump hivatalba lépése óta ez volt a második magas szintű kapcsolatfelvétel, ami azt jelzi, hogy a kommunikáció továbbra is zajlik. Kína védelmi minisztériuma csütörtökön közölte, hogy katonai tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.
Trump kiemelte személyes kapcsolatát Hszi Csin-pinggel, és múlt héten azt mondta, hogy egy új kereskedelmi megállapodás Kínával lehetséges. Február elején jelezte, hogy „hamarosan” beszélni fog Hszivel, ám ez a beszélgetés egyelőre nem valósult meg.
Címlapkép forrása: Shutterstock
