Mi a lényeg?
A főtanácsnoki indítvány tartalma azért váratlan, mert korábban az Európai Bizottság (DG GROW) már indított egy kötelezettségszegési eljárást amiatt, hogy a magyar állam nemzetközi tender nélkül az orosz fővállalkozóinak adta a projektet, de azt 2016. novemberében "ejtette". Ez azt jelenti, hogy akkor a Bizottság illetékes főigazgatósága igazoltnak látta, hogy a magyar fél az uniós joggal összhangban járt el akkor, amikor közvetlenül szerződött az orosz féllel a két új blokk szállítására.
Most viszont a főtanácsnok egy azzal párhuzamosan futott, 2017. márciusában lezárt, itt részletesen kibontott, uniós versenyjogi főigazgatósági vizsgálat ügyében (ami a paksi projektben meglévő állami támogatás jóváhagyásáról szólt) akarná azt megtudni, hogy anno a Bizottság miért "ejtette" a nemzetközi tender nélküli beszerzés ügyét. Pontosabban a főtanácsnok azt rögzíti:
A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az építési szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal.
A főtanácsnoki indítvány szerint tehát az Európai Bizottságnak alaposan meg kellett volna vizsgálnia 2017-ben azt, amikor kiadta az állami támogatást jóváhagyó határozatot, hogy megvan-e az uniós szabályokkal lévő összhang azzal, hogy nemzetközi tender nélkül ítélte oda a magyar kormány a projektet az orosz fővállalkozónak.
Ez az odaítélés ugyanis később alapvetően összefüggött az egész építési-szerződéses konstrukcióval, és így az állami támogatási kérdéssel.
Így tehát a főtanácsnoki indítvány most azt javasolja, hogy vissza kell menni az állami támogatási jóváhagyó döntést megalapozó folyamat kezdőpontjáig, és arra kell a Bizottságnak világos választ adnia, hogy az uniós közbeszerzési joggal való összhangot miért nem vizsgálta meg (ha tényleg nem vizsgálta meg).
Az ügyben további csavar, hogy a Bizottság 2017. márciusában a magyar hatóságok felőli ígéretek miatt abban a hitben hagyta jóvá az állami támogatás meglétét a Paks II. projektben, hogy a meglévő paksi blokkok 2032-2037 között le lesznek állítva, azaz a két új paksi blokk csak néhány évig működik majd párhuzamosan a meglévő négy blokkal, és így az uniós villamosenergia piacra is csak átmenetileg lesz hatással az új beruházás. Most tehát ezt az állami támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot akarná megsemmisíteni a főtanácsnok, egy olyan vetület miatt (a projekt nemzetközi tender nélküli odaaása az orosz fővállalkozónak), ami nem is volt témája az állami támogatási vizsgálatnak.
A főtanácsnoki indítvány nyilvánosságra hozásával most a labda az uniós Bíróságra került, amely nagyon ritkán dönt a főtanácsnoki indítvánnyal szemben.
Ha a Bíróság is hasonlóan döntene majd néhány hónap múlva, mint most a főtanácsnoki indítványban szerepel, akkor az Európai Bizottságnak várhatóan újra el kellene végeznie azt a vizsgálatot, hogy a paksi fővállalkozói szerződés oroszoknak odaítélése összhangban volt-e az uniós közbeszerzési szabályokkal, illetve ha anno elvégezte ezt a munkát, akkor ezt a kérdést alaposan meg kellene most indokolnia a Bíróság felé, hogy miért ejtette a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott saját kifogásait.
Egyelőre nem világos, hogy a Bizottság által 2017-ben kiadott, a projekthez nyújtott magyar állami támogatást jóváhagyó határozat Bíróság általi esetleges érvénytelenítése hogyan hat a Paks II. projekt jelenlegi szerződéses kereteire, illetve munkálataira (hat-e egyáltalán).
A magyar parlament tavaly év végi döntésével ugyanis éppen a következő hónapokban nyílna meg az út arra, hogy az orosz fővállalkozóval módosítsák a műszaki paramétereket, illetve a finanszírozási kereteket, de valószínűleg most az uniós főtanácsnoki indítvány, és az azt követően várható bírósági döntés ezt a folyamatot is érintheti.
Két miniszteri jelzés
A főtanácsnoki indítvány ügye a ma délelőtti Kormányinfón is szóba került, amely kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt jelezte, hogy nem látta még a teljes főtanácsnoki indítvány szövegét (alább a sajtóközleményt bemutatjuk), így megalapozottan nem tud nyilatkozni, de azt előrevetítette, hogy a magyar állam alaposan felkészül majd a Bíróság előtt az álláspontja megvédésére. A tárgyalásra az indítványtól számítva legalább több hónap múlva kerül sor.
A Kormányinfóról szóló tudósításunk itt olvasható:
A Paks II. projektért felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kora délutáni Facebook-poszt szerint telefonon egyeztetett az orosz főválallkozó Roszatom vezérigazgatójával. Ennek kapcsán azt hangsúlyozta (feltehetően a főtanácsnoki indítvány is szóba került egyéb, uniós és amerikai szankciós keretekből adódó lépések mellett), hogy
az új atomerőmű építése kritikus fontosságú a magyar energiabiztonság szempontjából, így az állandó nehézségek és akadályoztatások ellenére is megy tovább a projekt, csak kicsit több erőfeszítést tesz szükségessé.
Mi áll a főtanácsnoki indítványban?
Az alábbiakban bemutatjuk a főtanácsnoki indítványról szóló sajtóközlemény szövegét, maga az indítvány teljes szövege pedig itt érhető el magyarul is a Kúria oldalán.
A közlemény azzal kezdődik, hogy "Medina főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Magyarország által Pakson két új atomreaktor vonatkozásában nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot".
Ezután jön a hangsúlyos mondat, miszerint: "A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az építési szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal".
Az ügy előzményeként a főtanácsnok felidézi, hogy "Az Európai Bizottság a 2017. március 6-i határozatában jóváhagyta azt a beruházási támogatást, amelyet Magyarország a Budapesttől délre található Paksi Atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztése céljából kívánt nyújtani az MVM Paks II. állami tulajdonban lévő vállalkozásnak. Ezen új reaktoroknak fokozatosan fel kellett váltaniuk a négy meglévő reaktort. Úgy tervezték, hogy a MVM Paks II térítésmentesen a két új reaktor tulajdonosa és üzemeltetője lesz. A reaktorok megépítését teljes egészében a Magyar Államnak kellett finanszíroznia."
Rámutat a főtanácsnok, hogy "az új reaktorok megépítésével közvetlen odaítélés útján a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalkozást bízták meg, összhangban a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló, Oroszország és Magyarország között létrejött egyezménnyel. Ugyanezen egyezményben Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy az új reaktorok finanszírozása céljából állami kölcsönt nyújt Magyarországnak."
Ezután tér rá a per indulásának és folyamatának körülményeire, miszerint "Ausztria az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadta a Bizottság jóváhagyó határozatát. A Törvényszék a 2022. november 30-i ítéletében elutasította a keresetet. Ausztria ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz a Törvényszék ítélete ellen."
Mindezek nyomán született meg a mai indítvány, amelyben
Laila Medina főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek, és helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét.
Kulcsfontosságú rész, hogy
"A főtanácsnok szerint Ausztria helyesen állítja, hogy a Bizottságnak a vitatott támogatás értékelése keretében meg kellett volna vizsgálnia azt a kérdést, hogy az új reaktorok megépítésére irányuló szerződésnek a Nizhny Novgorod Engineering részére történő közvetlen odaítélése összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal."
A főtanácsnok szerint "Ezen odaítélés ugyanis a támogatás olyan részletszabályának minősült, amely a támogatással elválaszthatatlanul összefüggött. A főtanácsnok szerint ilyen elválaszthatatlan összefüggés áll fenn a támogatás tárgyának megvalósításához vagy a támogatás működéséhez szükséges azon körülmények vagy feltételek tekintetében, amelyek nélkül a tervezett állami beavatkozás nem érheti el az általa követett célokat. Ilyen esetben a Bizottság valamely állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során köteles figyelembe venni az uniós jog támogatási szabályokon kívüli rendelkezéseinek esetleges megsértését."
A kiutat is felvázolja a főtanácsnoki indítvány a Bizottság számára, igaz a bizottsági indoklásban hiányosságot is felró, hiszen a közlemény
"Medina főtanácsnok szerint a Bizottság az ilyen vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettségének eleget tehet azáltal, hogy utal egy kötelezettségszegés megállapítása iránti olyan eljárásra, amelyet az érintett tagállammal szemben indított, és amelyet le is zárt, miután megállapította, hogy nem került sor a releváns rendelkezések – a jelen esetben a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések – megsértésére. Ez az, amit a Bizottság a vitatott határozatban másodlagosan tett." Ezután jön a kulcsmondat:
Mindazonáltal, mivel a Bizottság csupán egy egyszerű utalásra szorítkozott, anélkül hogy a vitatott határozatban kifejtette volna azokat a megfontolásokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn jogsértés, e határozat e tekintetben nem volt kellőképpen megindokolva.
Egy további kritikával zárul a közlemény, mégpedig így:
A főtanácsnok egyébiránt úgy véli, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg kellőképpen a támogatás arányosságának a Bizottság általi értékelését, a megtámadott ítéletnek pedig e tekintetben hiányos az indokolása.
Címlapkép forrása: Paks II. Zrt. Facebook-oldala
