A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott idei első átfogó regionális előrejelzése 2025 egészére 3,2 százalékos, 2026-ra 3,4 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében. Az EBRD most először adott prognózist 2026-ra,
az idei évre szóló előrejelzés ugyanakkor 0,3 százalékponttal alacsonyabb a szeptemberben kiadott előző becslésénél.
A változtatást mindenekelőtt a gyenge külső kereslettel indokolta az EBRD. A bank szerint ez a tényező a teljes működési térségen belül elsősorban a közép- és kelet-európai, illetve a balti EU-gazdaságok növekedésére gyakorol visszahúzó hatást. Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,7, 2026-ra 2,8 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,5 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-előrejelzésnél.
Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal bővül.
Az idei 2 százalékos növekedés nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak: a piai szakértők többnyire nem osztják a kormány optimizmusát, és a 3,4%-os idei előrejelzésénél érdemben alacsonyabb bővülést jósolnak. Ugyanakkor a jövő évi 2,8%-os prognózis meglepően alacsony: a Portfolio legutóbbi elemzői felmérésének konszenzusa 3,6%, és 3%-nál kisebb GDP-bővülést senki nem várt.
A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 1,3 százalékponttal vette vissza, mindenekelőtt a legfőbb magyar exportpiacnak számító német gazdaság elhúzódó recessziójával indokolva, amely az EBRD szerint drasztikus hatást gyakorolt a magyar exportra. Kedvező tényezőnek minősíti ugyanakkor a bank, hogy az idén megkezdődik a termelés az elektromos autókat gyártó kínai BYD szegedi üzemében, illetve a debreceni BMW autógyárban és a CATL akkumulátorgyárban. Az EBRD közölte: ezeknek az üzemeknek a termelése 0,6-0,8 százalékponttal gyorsíthatja az idén és jövőre a magyar gazdaság növekedési ütemét.
Az amerikai vámemelési tervek a csütörtöki jelentés szerint világszerte komoly bizonytalanságot teremtenek. Az EBRD hangsúlyozza mindazonáltal, hogy viszonylag korlátozott működési területének kitettsége az amerikai kereskedelmi politikával szemben. A bank közölte: becslése szerint a tevékenységi térségéhez tartozó gazdaságok hazai összterméke 0,1-0,2 százalékkal csökkenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok egységes 10 százalékos vámtarifát vetne ki az országcsoportra. Ugyanakkor a szervezet megjegyzi, hogy a legnagyobb kereskedelmi kitettsége (Szlovákia és Litvánia mellett) Magyarországnak van, hazánknak erre az esetre 0,4 százalékos visszaesést jósol.
Az EBRD kiemeli, hogy a régió kutatás-fejlesztési aktivitása (párhuzamosan az európai tendenciákkal) gyengül. 2023-ban már csak három régiós fejlesztési bajnok található a legjobbak között, ezek egyike a Richter.
A magyar helyzetértékelés
A 2024-re vonatkozó előzetes reál-GDP-növekedési becslések szerint Magyarországon mindössze 0,5 százalékos volt a növekedés. Németország, Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere, elhúzódó recessziója drasztikusan visszavetette a magyar exportot, különösen az autóipari szektorban, ami gyengítette az ipari termelést.
A beruházások az elmúlt két évben évente körülbelül 10 százalékkal csökkentek, részben a magas kamatlábak (6,5 százalék, ami a legmagasabb a közép- és kelet-európai régióban) és az EU-s források folyamatos befagyasztása miatt. Az Európai Bizottság által kért reformokkal kapcsolatban elért előrehaladást ugyanis továbbra is elégtelennek tartják.
Pozitívumként említhető, hogy a szegedi kínai BYD elektromosautó-gyár, valamint a debreceni BMW autó- és CATL akkumulátorgyár 2025-ben kezdi meg működését. A jegybanki becslések szerint ezek a gyárak 0,6-0,8 százalékponttal növelhetik az éves GDP-növekedést idén és jövőre. Ahogy a gazdasági feltételek javulnak Németországban és Magyarország többi kereskedelmi partnerénél, az export is erősödhet. (Megjegyezzük, hogy a jegybanki számítások óta néhány gyár termelésének várható beindulása több hónappaal hátrébb csúszott.)
A kormány növekedést célzó intézkedései közé tartozik a nemrég kibővített vidéki otthonfelújítási program, a munkavállalói hitelprogram, amely növeli a rendelkezésre álló jövedelmet a családot bővítő háztartások számára, valamint az a rendelkezés, amely lehetővé teszi a nyugdíj-megtakarítások lakáscélú felhasználását.
A 2026 tavaszára tervezett parlamenti választások valószínűleg késleltetik a közpénzügyek konszolidációját, annak ellenére, hogy jelenleg túlzottdeficit-eljárás van érvényben. A GDP-növekedés várhatóan 2025-ben 2 százalékra, 2026-ban pedig 2,8 százalékra gyorsul.
Ukrajnában az EBRD csütörtöki előrejelzése szerint az idén 19,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány várható. A bank hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a deficitet teljes egészében fedezi az erre a célra összeállított 38,4 milliárd dolláros külső költségvetés-finanszírozási segélycsomag. A bank várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 3,5 százalékkal, jövőre 5 százalékkal növekedhet, ha az idei év végéig sikerül tűzszüneti megállapodásra jutni. Az ukrán hazai össztermék 2022-ben, a háború első évében az EBRD becslése szerint 28,8 százalékkal zuhant, de 2023-ban már 5,3 százalékkal, tavaly 3 százalékkal nőtt. Az EBRD a háború kezdete óta több mint 6,2 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra. A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
