Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Nemrég jelent meg a portfolio.hu-n Bethlendi András írása, amelyben azt mutatta be a szerző historikus adatok alapján, hogy egyrészt mely hazai iparágak járulnak hozzá potenciálisan nagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez és melyek kevésbé, másrészt hogy az egyes ágazatok közül melyek stabilizálják jobban a növekedést, és melyek azok, amelyek fokozzák a gazdasági kilengéseket. Az elemzés kétdimenziós felosztása alapján négyfajta kategóriába sorolhatóak a főbb ágazatok, ami a fejlesztéspolitika számára kínál új döntési szempontokat.
Az írás maga is említ néhány elemzési korlátot (pl. egyéb gazdaságpolitikai célok is relevánsak lehetnek), ám nem volt célja azok vizsgálata, és alapvetően az iparpolitikáról való gondolkodási keret kiszélesítésére törekedett. A cikkben jelzett limitációkból kiindulva csupán egy további aspektust említünk, ami mostani írásunk szempontjából kitüntetett figyelemmel bír, ez pedig az egyes ágazatok eltérő erőforrásigényének, különösen pedig eltérő mértékű forráskeresletének alakulása. Részben ennek vizsgálata, részben pedig az idei növekedési pálya új megvilágításba helyezése indukálta írásunkat, amelyek szervesen kapcsolódnak a Bethlendi András által felvázolt koncepcióhoz.
Cikkünk abba az irányba mélyíti a hazai iparágak helyzetéről folytatott szakmai diskurzust, hogy a magyarországi vállalati szektor idei tervei, várakozásai alapján milyen jellegű pálya előtt áll a gazdaság 2025-ben és milyen irányból indukál mindez forráskeresletet a pénzügyi szektor irányába. A vizsgálat alapját az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) jelentette.
Mit jeleznek az árbevétel-várakozások?
Az idei gazdasági növekedést (is) nagymértékben megszabja, hogy miként teljesít a vállalati szektor, azaz mekkora költségszint mellett mekkora árbevételt érnek el a cégek. A várható vállalati teljesítményre az MFB-INDIKÁTOR felmérés által vizsgált kérdések közül az árbevétellel kapcsolatos válaszokkal adhatunk bizonyos fokú indikációt: a kutatásban résztvevők arra vonatkozóan adtak becslést, hogy mekkora ütemű éves árbevétel-változásra számítanak 2025-ben.
A kapott válaszok természetesen több szempontból sem feleltethetőek meg sem az egyes cégek, sem az egyes iparágak és sem a teljes magyar gazdaság idei várható teljesítményének. Ennek talán a két legfontosabb oka: egyrészt a költségek idei alakulása minden egyéb körülmény figyelmen kívül hagyásával is komoly szerepet játszik az árbevétel idei szintjének alakulásában, másrészt a 2024 végén megfogalmazott vállalati elképzelések 2025-ben való realizálódására nincs semmilyen garancia a december végéig bekövetkező esetleges sokkok mellett.
Az adatfelvétel ugyanakkor két komoly előnyt jelent a prognóziskészítés szempontjából: az adatbázis egyrészt a legtöbb konjunktúrakutatástól eltérően enged ágazati mélységbe lefúrni, másrészt a válaszadók demográfiai jellemzői (cégméret, ágazat, regionális fekvés) alapján történő átsúlyozása következtében reálisabb képet adhat az egyes iparágakról, mint egy a válaszok egyszerű számtani átlaga alapján számolt egyszerűbb konjunktúraindex.
Ahogyan a lenti ábra is mutatja, a válaszokból nyert súlyozott átlag alapján
az ágazatok idei évi árbevétel-növekedési várakozásai 1,8% (turizmus, vendéglátás) és 17,3% (művészet, szórakoztatás) között szóródnak.
Az MFB-INDIKÁTOR felmérésben vizsgált ágazatok száma meghaladja a Bethlendi-féle összevetésbe bekerülő iparágakét, viszont nem szerepel benne a pénzügyi szektor és a bányászat (utóbbi a relatíve kevés számú elérhető cég miatt). Ami viszonylag szemléletesen látszik a két kutatás összevetéséből (és ezt a színezéssel is kiemeljük), hogy
- az alacsony kockázat mellett a legnagyobb potenciális növekedéssel rendelkező ágazatokban (infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki tevékenység) átlag feletti az idei árbevétel-növekedési várakozás,
- akárcsak a magas kockázat mellett szintén jelentős potenciális növekedéssel rendelkező adminisztratív szolgáltatások ágazatban, míg
- a leginkább problematikus területként felvázolt – alacsony növekedésű, magas kockázatú – szegmensben (építőipar, mezőgazdaság, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) várnak a cégek legalacsonyabb ütemű árbevétel-bővülést, végül
- az alacsony növekedésű és alacsony kockázatú iparágak (egészségügy, oktatás, energiaipar, víz- és hulladékgazdálkodás, ingatlanügyletek) vegyes képet mutatnak: az oktatást kifejezetten erős optimizmus jellemzi, míg a többi területen átlagosnak mondható az árbevétellel kapcsolatos várakozás.
További összevetésre ad módot az ágazati árbevétel-várakozások nagysága mellett azok relatív szórásának a vizsgálata is.
Az MFB-INDIKÁTOR felmérés szerint a 4. csoportban a többi ágazathoz képest sokkal nagyobb a szórás, ami azt jelzi, hogy az ide tartozó ágazatok az előző évekhez hasonlóan nagy volatilitással járulhatnak hozzá az idei gazdasági növekedéshez is.
A legmarkánsabb eltérés a Bethlendi-féle tipológiához képest, hogy a 3. kategória a sokéves átlagtól eltérően alacsony szórás mellett teljesíthet idén, aminek realizálódása a gazdasági növekedésre nehezedő kockázatok csökkenéseként értelmezhető.
Az 1. és 4. csoport szembekerülése összességében a historikus múlt után az idei évben is folytatódhat, azaz
az eddigi hagyományt folytatva ugyanazok az iparágak járulhatnak hozzá jelentős mértékben és alacsony volatilitás mellett a gazdasági bővüléshez, mint az előző két évtizedben,
és ugyanazok az iparágak azok, amelyek alacsony mértékben segíthetik a növekedést, és ráadásul mindezt nagyfokú kockázattal is terhelik, mint amelyek az előző években.
Érdemes külön is kiemelni azt is, hogy az oktatás elvált a 2. csoport többi ágazatától és kifejezetten magas árbevétel-növekedési várakozások fogalmazódtak meg, valamint a továbbra is jelentős növekedési potenciállal bíró adminisztratív szolgáltatások esetében az előző évekhez képest kisebb mértékű volatilitásra lehet készülni.
A beruházási és forrásbevonási szándék jelentősége
Az 1. és 4. szegmens ágazatai sajátos ellenpólusai egymásnak mindkét kutatás szerint. Az MFB vállalati adatfelvétele alapján arra is válasz kereshető, hogy ez a differencia érvényesül-e a beruházási és a forrásbevonási szándék alakulásában. Előbbi csoportban az oda tartozó ágazatok 24-35%-a, a másodikban pedig 23-34%-a jelzett beruházási szándékot 2025-re, azaz nem fedezhető fel érdemi különbség. A forrásbevonási kedvet tekintve azonban markáns az eltérés: az 1. csoportban 18-21% az idei évre külső forrás bevonását tervezők aránya, míg utóbbiban 25-33%, azaz nagyjából másfélszer intenzívebb a forráskereslet.
A két iparági csoport közti eltérés nemcsak az idei évre megfogalmazott forrásigényben mutatkozik meg: az utolsó előtti, 2023. őszi felmérésben vizsgált, 2024-re célzott forráskeresletben is visszaköszön ez a fajta különbség. A két legutóbbi kérdőíves adatfelvétel eredményei egyben arra is rávilágítanak, hogy a gazdasági növekedés kilengéseit inkább fokozó ágazatokban (3. és 4. csoport) az átlagnál hagyományosan magasabb a forrásbevonási kedv. Mindez azt implikálja, hogy
a növekedést stabilizáló ágazatokból relatíve kis arányban keresik a pénzintézeteket a vállalatok, ugyanakkor ez a fajta igény kiszolgálása jelentősen tud hozzájárulni a gazdasági növekedés stabilizálásához.
Tanulságok
A felmérés alapján tehát összességében az egyes iparágak gazdasági növekedést serkentő és a növekedés kilengéseit befolyásoló képessége 2025-ben alapvetően hasonló lehet, mint az elmúlt mintegy két évtizedben, ugyanakkor kisebb eltolódás is megfigyelhető: az adminisztratív szolgáltatások esetében csökkenhet a gazdasági növekedés kilengéseihez való hozzájárulás, míg az oktatás részéról a növekedési potenciál erősödése érzékelhető.
Az is kiderült az iparági sajátosságokból, hogy a növekedés volatilitását csökkentő ágazatokban (1. és 2. szegmens, kivéve az energiaipart, a víz- és hulladékgazdálkodást) relatíve alacsony a forrásbevonási szándék. A két elemzés alapján az is megállapítható, hogy az infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki tevékenység három szempontból is a fejlesztéspolitika kulcsa lehet: a nagyfokú potenciális növekedés és a gazdasági növekedés kilengéseinek tompítása mellett a külső forrásokra való rászorulás is relatíve visszafogott.
Másképpen fogalmazva: az 1. ágazati szegmens jelenlegi, viszonylag visszafogott finanszírozási igényeinek intenzívebb felkarolása, illetve forráskeresletének bátorítása tehát azt is jelenti, hogy ezáltal
a beruházási aktivitás olyan területen emelkedhet, amely a gazdasági növekedést leginkább támogató ágazatok közé tartozik és amely a gazdasági növekedés stabilitását sem veszélyezteti.
Az MFB 2009 nyara óta rendszeresen végez kérdőíves vállalati felméréseket, amelyek többek között a hazai cégek beruházási, forrásbevonási terveit, korlátait, piaci várakozásait mérik fel. A legutóbbi online adatfelvételre 2024. szeptember 19 – október 16. között került sor, ahol 4343 cég vállalta a részvételt. A kitöltés önkéntes, a válaszok anonimizált és aggregált módon kerülnek feldolgozásra. A felmérésekben évek óta több ezer vállalat vesz részt, a válaszok alapján mind idősoros, mind keresztmetszeti elemzésekre mód nyílik.
Az eredmények egy része elérhető az MFB weboldalán, valamint több szakmai tanulmány is készült a válaszok feldolgozására támaszkodva:
- A magyarországi mikro-, kis-és középvállalatok nyitottsága a külső tőkebevonás iránt (Köz-gazdaság, 2015(1):113)
- A magyarországi mikro-, kis- és középvállalatok nemzetköziesedése és a külföldi értékesítést nehezítő akadályok (Külgazdaság, LVII. évf., 2013. január–február)
- A magyarországi mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozási döntéseinek empirikus vizsgálata (Gazdaság és Pénzügy, 2015/3. szám)
- A COVID-járvány és a magyarországi vállalatok hitelkeresletének önkéntes korlátozása (Pénzügyi Szemle, 2023/4)
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Címlapkép forrása: Portfolio
