Az új szabályozás értelmében 2025. március 31-ig minden önkormányzatnak és azok gazdasági társaságainak
a MÁK-nál vezetett számlára kell átutalniuk azokat a hazai forrásból származó költségvetési támogatásokat, amelyek összege meghaladja az 50 millió forintot.
Ezen felül a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket szintén a kincstári számlán tartani.
A kormány az intézkedést azzal indokolja, hogy a központosított számlavezetés hatékonyabb pénzeszközkezelést, a közpénzek átláthatóságát és az önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgálja. Az önkormányzatok továbbra is hozzáférhetnek a pénzükhöz, de azt a MÁK-on keresztül kell kezelniük, ami jelentősen szűkíti a pénzügyi mozgásterüket.
A tervezett módosítás azt is szabályozná, ha egy kereskedelmi bank ötnél több önkormányzat számláját kezeli, akkor az önkormányzatoktól beérkező utalásokat egy technikai számlán összegyűjtve egyszerre utalja át a MÁK részére.
A tervezet szerint az új szabályokat 2025. március 31-ig kell alkalmazniuk az önkormányzatoknak, azaz addig kell az előző évre vonatkozó többletpénzeket a Kincstárba utalniuk.
A részletes technikai szabályokat a kormány később rendeletben határozza meg. A mostani társadalmi egyeztetés március 6-ig, jövő hét csütörtökig tart.
A hatásvizsgálati lap szerint a következő két évben ez az intézkedés 31 milliárd forinttal javít a költségvetési egyenlegen.
A lépés legnagyobb előnye a kormány számára az lehet, hogy ez növelheti az államháztartás központi likviditását: a bevont összegek ugyanis a kincstári egységes számla (KESZ) egyenlegén jelennek majd meg. Ráadásul az államadósságkezelés mozgásterét is javítja: akkor kisebb mértékben kell rövid lejáratú állampapírokat kibocsátania a napi likviditás biztosítására, mindez pedig az önkormányzatok megkárosítása nélkül is történhet. Ugyanakkor az a kormányzati érvelés is megáll, hogy az állam közvetlenül figyelemmel kísérheti, hogy az önkormányzatok mekkora likvid eszközökkel rendelkeznek, így szükség esetén gyorsabban reagálhat a pénzügyi problémákra. Az ötlet nem új, Varga Mihály pénzügyminiszterként már 2016-ban tervezte a rendszer bevezetését.
A kereskedelmi bankok számára hátrányt jelenthet, hogy az önkormányzatok által náluk elhelyezett pénzeszközök csökkennek. Ez csökkentheti a hitelintézetek forrásait, amelyeket más célokra (például hitelezésre) használhatnának fel. Ennél is fájóbb lehet a bankoknak a tranzakciós bevételek kiesése
A Magyar Nemzeti Bank 2024 végi állományokról szóló kimutatása szerint az önkormányzatoknak 991 milliárd forintot tartottak a bankoknál, a teljes elvonás ennek egy részét érinti.
Erősödik az állami kontroll az önkormányzatok felett
Az államosított számlavezetés mellett a tervezet az önkormányzatok pénzügyi felügyeletét is szigorítja. Arról már korábban döntöttek, hogy ha egy önkormányzat pénzügyi helyzete súlyosan romlik, akkor egy költségvetési biztost jelölnek ki, akinek feladata lesz az adott település gazdálkodásának ellenőrzése és stabilizálása. Most azt is tisztázzák, hogy őket a Magyar Államkincstár elnöke kötelezően jelöli ki.
A biztos külső szakértőket is bevonhat munkájába, valamint jogosultságot kap arra, hogy eljárást kezdeményezzen a kormányhivatalnál vagy az Állami Számvevőszéknél, ha úgy látja, hogy az önkormányzat gazdálkodása nem megfelelő.
Emellett az önkormányzati csődbiztosok és költségvetési felügyelők jogköre is bővül, hogy még szorosabb kontrollt gyakorolhassanak a helyhatóságok pénzügyei felett. A jövőben akár előzetes kormányzati engedélyhez is köthetik az önkormányzatok hitelfelvételét, különösen akkor, ha az működési célú adósságot eredményezne.
Címlapkép forrása: EU
