Érdekes számok olvashatók ki az Eurostat frissen közölt adataiból: az Európai Unió 13, nukleáris energiát alkalmazó országa 2023-ban összesen 619 601 GWh villamos energiát termelt atomenergiából, ami
1,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a nukleáris áram az EU teljes villamosenergia-termelésének 22,8%-át tette ki.
A szerény növekedés fő mozgatórugója Franciaország: az EU legjelentősebb nukleáris szereplőjeként az ország 338 202 GWh áramot állított elő, így
az Európai unió nukleáris termelésének több mint felét (54,6%) adta.
Utána Spanyolország következik 58 873 GWh-val (9,2%), majd Svédország 48 470 GWh-val (7,8%), és végül Finnország, amely 34 308 GWh-t termelt (5,5%).
Fontos fordulópontot jelentett Németország döntése, amely 2023 áprilisában végleg kivonta az atomerőműveit a rendszerből. A teljes leállás előtt, 2023 elején még 7 216 GWh energiát termelt nukleáris alapon, de ezzel be is fejeződött az ország atomerőművi korszakának utolsó fejezete. Érdekesség, hogy Németország egészen 2021-ig a második legnagyobb uniós nukleáris áramtermelő volt.
Mit hozhat a jövő? A nukleáris energia körüli viták folytatódnak: egyre több ország törekszik karbonsemlegességre és klímacélok elérésére, ami mellett a politikai és társadalmi megítélés is erősen befolyásolja a nukleáris bővítéseket vagy éppen kivezetéseket. A 2023-as termelési adatok ugyan a stabilizálódó nukleáris termelés felé mutatnak – különösen a francia állapotok rendeződésének köszönhetően –, a hosszú távú trendek azonban a beruházási döntésektől, technológiai fejlődéstől és a szabályozási környezettől függnek majd.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
