A jegybanki közlemény így szól (a Portfolio kiemelésével):
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az Európai Unió gazdasága kis mértékben bővült 2024 negyedik negyedévében. Ezzel szemben az Egyesült Államok élénk növekedést mutatott, valamint Kínában is gyorsult a gazdasági növekedés üteme. A külső konjunktúra alakulására változatlanul kockázatot jelentenek a fokozódó kereskedelempolitikai feszültségek, a gyenge európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.
Az elmúlt év szeptembere óta megállt a globális dezinfláció, számos gazdaságban növekedett a fogyasztóiár-index. Az infláció az eurozónában 2,5 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 3,0 százalékra emelkedett januárban. Előretekintve a vámemelések, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek. Az olaj- és gázárak összességében nem változtak az elmúlt hónap egészében, de utóbbiak továbbra is a megelőző év átlagánál magasabb szinten állnak.
A globális befektetői hangulat nagy változékonyság mellett összességében javult a januári kamatdöntés óta. Ennek hátterében főként az amerikai vámemelésekkel és a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények, illetve a meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak. A Federal Reserve (Fed) nem változtatott az irányadó ráta célsávján, míg az Európai Központi Bank (EKB) újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre januárban. A piaci árazások alapján 2025 első félévében a Fed és az EKB monetáris politikája között további divergencia várható, ami a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödését eredményezheti. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, míg a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját.
2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 0,4 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ezzel véget ért a technikai recesszió. Decemberben stagnált a kiskereskedelmi forgalom miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent. A reálbér-növekedés változatlanul erős. A foglalkoztatottak száma némileg mérséklődött, de historikus összevetésben továbbra is magas, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkent.
A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. A kereslet tartós javulásával idén várhatóan megkezdődik a vállalati szféra elhalasztott beruházásainak pótlása. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, ugyanakkor 2025 közepétől élénkül az export, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A magyar gazdaság fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat.
A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: decemberben folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat, míg a vállalati hitelezés üteme a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől stabilizálódhat magasabb szinten.
Januárban a fogyasztói árak a várakozásokat meghaladó mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. A maginfláció januárban 5,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázta. A piaci szolgáltatások esetében tapasztalt, a historikus átlagnál jóval magasabb év eleji átárazást nagyrészben a telekommunikációs és a pénzügyi szektor áremelései okozták. A Tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak.
A dezinflációs trend várhatóan az első negyedévben újraindul. A piaci szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb tavaszi átárazásai támogatják, míg a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint a tavaly év végi árfolyamleértékelődés lassítja a dezinflációs folyamatot. A beérkezett adatok alapján tovább nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata, így a fogyasztóiár-index a decemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest később tér vissza a toleranciasávba. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
2024-ben a folyó fizetési mérleg egyenlege 6,1 milliárd eurós többletet mutatott, a december havi egyenleg több mint 1 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A folyó fizetési mérleg 2024-es többletének növekedése döntően a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleggel magyarázható. A külső kereslet 2025. második félévi normalizálódása mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartósan jelentős többletét eredményezi az előrejelzési horizonton. Az ország kedvező külső finanszírozási képessége és a korábban bejelentett külföldi beruházások mellett várhatóan továbbra is jelentős FDI-beáramlás a külső adósságmutatók mérséklődését vetíti előre a következő évekre.
2024-ben csökkent a költségvetés hiánya és az elsődleges egyenleg egyensúly közelében alakult. Az előzetes pénzügyi számla adatok alapján a költségvetés 2024. évi eredményszemléletű hiánya a GDP 4,8 százalékát tette ki, míg az államadósság-ráta GDP-arányos év végi értéke 73,6 százalékra emelkedett a 2023. évi 73,4 százalékról. Az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi költségvetés 3,7 százalékos hiánycéljának elérését a csökkenő kamatkiadások, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. A költségvetési hiány fokozatos mérséklődésével a horizont végére érdemben csökken a GDP-arányos adósságráta is. Az adósságráta mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérésére.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. A Tanács megítélése szerint az inflációs cél újbóli elérése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása érdekében a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartása indokolt.
Ezen helyzetértékelés alapján a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.
A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
