A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben csökkentette utoljára az alapkamatot, azóta ötödik alkalommal döntött a tartás mellett. A lazítási ciklus leállítását elsősorban a forint lendületes gyengülése miatt előtérbe kerülő pénzügyi stabilitási szempontok magyarázták, mára azonban sokkal inkább az infláció fájdalmas megugrása miatt tűnik rövid távon lehetetlennek a kamat további csökkentése.
A januári infláció ugyanis jóval a várakozások felett alakult, a maginflációs mutató 5,8%-os lett. Bár a forint az utóbbi hetekben erősödni tudott, úgy tűnik,
az árazási magatartása és a várakozásokra is kihatott a 2024-25 fordulójának gyenge árfolyamszintje, emellett az élelmiszerárakat is újabb sokkok érték.
A jegybank 2025-ös éves átlagos inflációra vonatkozó, decemberben készült prognózisának közepe 3,7% volt (az előrejelzési sáv teteje 4,1%), mostanra viszont a piaci szakértők 5% körüli pénzromlásra számítanak. Ez azt jelenti, hogy az idén érdemben gyorsulhat az infláció.
A jegybank már a januári kamatdöntésekor szigorúbbra vette a hangvételét, a kamatcsökkentési ciklus lezárásáról beszélt, és arról, hogy "a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják."
A kilátásokat igen ködössé teszi, hogy egy hét múlva Varga Mihály váltja Matolcsy Györgyöt a jegybankelnöki székben, az új vezetés monetáris politikai nézeteiről pedig egyelőre nem lehet tudni semmit. A piac ugyanakkor jól láthatóan azt gondolja, hogy kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az inflációval kapcsolatban kedvezőbb hírek érkeznek. Ez jelentheti az árindexek kedvező alakulását vagy a kilátások egyéb okból történő javulását (például a forint erősebb szinten történő stabilizálódását), ám ez érezhetően nem tavasszal következik be. A határidős árazások idénre egy szeptemberi, 25 bázispontos csökkentést vetítenek előre, év végére 6,25 százalékos kamatszinttel.
Ma 15 órakor megjelenik a jegybank közleménye a kamatdöntésről, és ugyanekkor kezdődik a háttérbeszélgetés Virág Barnabás MNB-alelnökkel. Ezekből kiderül, hogy reagál-e a jegybanki kommunikáció a januári inflációs adat után, vagy marad a múlt hónapban amúgy is szigorodó alapállás.
Címlapkép forrása: Juhász Gábor
