Az Európai unió 2022-ben kitört energiaválságot követően döntött arról, hogy bevezeti az úgynevezett földgázpiaci korrekciós mechanizmust. Az idén január 31-én lejárt mechanizmus akkor lépett volna életbe, ha az európai földgáz referenciaára – vagyis a holland TTF tőzsdén jegyzett ár – három egymást követő kereskedési napon meghaladja a 180 euró/MWh szintet, és ezzel egyidejűleg legalább 35 euróval magasabb, mint a globális LNG ár.
Ebben az esetben árkorlátozást vezettek volna be a földgázra, bár ez sose történt meg.
Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen az energiaárak csökkentését és az ipari versenyképesség megerősítését jelölte meg politikai prioritásként a következő uniós ciklusára. A konkrét ötlet, hogy újra bevezessék a veszélyhelyzeti gázárplafont Mario Draghi volt EKB elnök riportja alapján merült fel. Az unió megrendelésére elkészült Draghi jelentés egyik legfőbb célja, hogy megreformálja és új alapokra helyezze az európai ipart és ezzel együtt
újrahuzalozza az Európai Unió globális versenyképességét.
Az energiaipari szereplők azonban nem örülnének, ha újra bevezetnék a gázársapkát - mondta a hírügynökségnek az ügyet ismerő forrás. Az iparág nemtetszését az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek címzett levelében fejezték ki, amelyet 11 iparági szervezet írt alá - köztük olaj- és gáztermelők, energiakereskedők, elszámolóházak és energiatőzsdék.
Úgy véljük, hogy ez az intézkedés, ha bejelentik, jelentős negatív következménnyel járhat az európai energiapiacok stabilitására és az ellátás biztonságára az egész kontinensen. Az árplafon nemhogy csökkenti az energia világpiaci árát, hanem felfelé irányuló árnyomást és fokozott áringadozást okozhat Európában
- áll a hírügynökség részére is eljuttatott tiltakozó levélben.
Ez figyelmeztető jel lehet Brüsszelnek, hiszen pont azon iparági szereplők ágálnak legjobban az ársapka ellen, amelyek leginkább érintettek. És mindezt úgy, hogy bár az európai tőzsdén jegyzett következő havi határidős gáz ára már a tavalyi év csúcsa alatt jár (jelenleg 45,4 euró/MWh), de nem is olyan rég még 30%-kal magasabban, 60 euró/MWh közelében is volt. A nagy kilengés lehetséges okait ebben a cikkünkben elemeztük.
Pont ez az a fajta volatilitás, ami jelentős negatív hatással van az európai iparra, hiszen az unióban a gáz ára számottevő hatással van az áramárakra is.
Draghi jelentésében az előbb felvázolt piaci magatartásra is reagált és nem csak az ársapka lehetőségét vázolta fel: javaslatot tett például a tőzsdei spekuláció korlátozására, ami egyre nagyobb hatással van az európai gázárakra és azt javasolta, hogy az amerikai példát követve az uniós szabályozóknak legyen lehetőségük
pozíciólimitek és dinamikus felső korlátok alkalmazására , ha a régióban irányadó árak jelentősen eltérnek a globális áraktól.
Nem meglepő tehát, hogy időközben megszületett az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ajánlása, amely kulcsfontosságú alapot jelent az Európai Bizottság jövő héten bemutatásra kerülő Tiszta Ipari Megállapodásához. Az ajánlás egy teljesen új megközelítést javasol a magas villamosenergia-árak kezelésére, amely lényegében egy átfogó árampiaci reformnak tekinthető. Ennek egyik kiemelt célja a földgáz árampiaci hatásainak mérséklése - erről részletesen, a koncepciót kibontva itt írtunk.
A megfizethetőbb energia elérése érdekében felmerült ötletek közül valószínűleg az árplafon a legrosszabb
- mondta Kristian Ruby, az Eurelectric főtitkára. "Hatástalan, lehetetlen megvalósítani, és káros a befektetők bizalmára nézve."
