Az EU a tavalyi évben 21,9 milliárd euró értékben vásárolt orosz energiahordozókat (főleg kőolajat és földgázt) a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) becslése szerint. Ez az összeg pedig
nagyjából 3 milliárd euróval nagyobb, mint az a 18,7 milliárd euró, amelyet az EU 2024-ben pénzügyi támogatásként Ukrajnának juttatott
- derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) adataiból, amelyek az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius támogatásokat követi. A számok alapján, GDP arányosan Európában a lengyelek mellett a balti és északi államok Ukrajna legnagyobb támogatói, míg a régión kívül az Amerikai Egyesült Államok.
Christoph Trebesch, az IfW Kiel közgazdásza hozzátette, hogy
az európai országok átlagosan a GDP-jük kevesebb, mint 0,1%-át fordítják Ukrajna támogatására.
A jelentés azt is megállapította, hogy Oroszország 242 milliárd eurót keresett globálisan az energiahordozóinak exportjából a háború kitörése óta. Az intézet szerint Oroszország adóbevételeinek akár a felét is az olaj- és gázágazatból szerzi. Mindezt úgy, hogy számtalan szankciót elfogadtak már az orosz energiahordozók exportjának visszaszorítására. Ám Oroszország a kiskapukat kihasználva – például az árnyékflottáját – továbbra is kijátssza a szankciók egy részét. A CREA becslése szerint ezek a szállítmányok az orosz fosszilis energiahordozók exportbevételének mintegy egyharmadát teszik ki.
A szakértő kiemelte, hogy
sok ország nagylelkűbb volt a korábbi konfliktusok során. Németország például sokkal több segélyt mozgósított Kuvait felszabadítására 1990/91-ben, mint Ukrajnának (arányosan - a szerk.).
A CREA kutatóinak becslése szerint az orosz bevételeket további 20%-kal lehetne lecsökkenteni a meglévő szankciók szigorításával és a hiányosságok pótlásával. Az intézkedések között szerepelhetne a „finomítási kiskapu” bezárása, amelyen keresztül Európa megvásárolhatja a más országban feldolgozott orosz nyersolajat, valamint a Török Áramlat gázvezetéken keresztül történő gázáramlás korlátozása. Utóbbi szankcionálása azonban erősen kérdéses, mivel az Magyarországnak és Szlovákiának is nagyon fájna, így valószínűtlen, hogy önkéntesen elfogadnák azt.
Az Európai Unió is érzékeli a problémát: nem véletlen tehát, hogy az EU nagykövetei szerdán megállapodtak és a mai nap elfogadták az orosz árnyékflottát is célzó új intézkedésekről szóló 16. szankciós csomagot, amely 74 hajóval bővítette a tiltólistát.
A jelentés a cseppfolyósított földgáz (LNG) visszaszorítására is felszólított. Bár Európa az orosz-ukrán háború kezdete óta csökkentette a vezetékes orosz gáz importját, de energiaszükségletének egy részét továbbra is az Oroszországból származó LNG szállítányokkal elégíti ki.
Jan-Eric Fähnrich, a Rystad Energy gázelemzője szerint az LNG szerepe az EU-ban és az Egyesült Királyságban drámaian megnőtt a háború kezdete óta, a háború előtti 81,3 millió tonnáról 2019-re 119 millió tonnára ugrott. Elmondta:
Oroszország tavaly a második legnagyobb LNG-exportőre volt az uniónak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
