Japán inflációja a vártnál nagyobb mértékben gyorsult januárban, elsősorban az élelmiszerárak emelkedése miatt. Az árnövekedés 2023 közepe óta nem látott ütemet ért el, ami megerősíti a japán jegybank (BOJ) további kamatemelési terveit.
A friss élelmiszereket nem tartalmazó fogyasztói árindex (maginfláció) 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest
– jelentette be pénteken a japán belügyminisztérium. Az infláció pedig 4%-kal emelkedett éves alapon. Ez a legnagyobb emelkedés 2023 júniusa óta, és kissé meghaladta az elemzői várakozásokat. Az infláció gyorsulásához elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árának növekedése járult hozzá, köztük
a rizs – Japán alapvető élelmiszere – árának példátlan, 70,9%-os emelkedése.
Az összesített infláció 3,6%-ról 4%-ra nőtt, elérve ezt a szintet először két év után. A friss élelmiszerek árának meredek, két évtizede nem látott emelkedése – különösen a káposzta és más zöldségek esetében – szintén hozzájárult a dráguláshoz.
A jelentés megerősíti, hogy Japán inflációja továbbra is a legmagasabb a G7-országok között, ami alátámasztja a BOJ igazgatótanácsának aggodalmait a felfelé mutató inflációs kockázatokkal kapcsolatban. Noha Kazuo Ueda jegybankelnök az elmúlt egy évben háromszor emelt kamatot, az infláció kitartó erőssége fokozhatja a várakozásokat arra, hogy a következő emelés hamarabb érkezhet a korábban előrejelzettnél. Az elemzők legutóbbi felmérése szerint a következő kamatemelés valószínűleg július környékén történhet.
„Japán maginflációja az év első felében várhatóan 3% körül marad” – mondta Taro Saito, az NLI Research Institute gazdasági kutatási vezetője. „A Japán Jegybank inkább az időzítésen fog gondolkodni, mint azon, hogy szükséges-e még egy kamatemelés.”
Ahogy a befektetők újragondolják a BOJ kamatpolitikáját, Japán 10 éves államkötvényeinek hozama emelkedett ebben a hónapban.
Az infláció mozgatórugói
A forróbb nyarak, a gyenge jen és a munkaerőhiány egyaránt hozzájárultak az élelmiszerárak emelkedéséhez, mivel a vállalatok tovább hárítják növekvő költségeiket a fogyasztókra.
A Teikoku Databank január 31-i jelentése szerint Japán legnagyobb élelmiszeripari vállalatai idén az előző évhez képest kétszer annyi termék árának emelését tervezik.
Az infláció immár közel három éve tartósan a BOJ 2%-os célja felett maradt, és úgy tűnik, egyre mélyebben beépül a háztartások gondolkodásmódjába. A jegybank múlt hónapban 0,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, amely így a globális pénzügyi válság óta nem látott szintre került. A BOJ jelezte, hogy amennyiben gazdasági kilátásai beigazolódnak, további kamatemelések várhatók. Ezért a befektetők nem azt kérdezik, hogy lesz-e következő kamatemelés, hanem azt, hogy mikor.
Politikai és társadalmi következmények
Az infláció komoly kihívást jelent Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormánya számára, amely július végéig köteles megtartani egy országos választást. Októberben Ishiba pártja 2009 óta a legrosszabb választási eredményt érte el, amit az elemzők nagyrészt az inflációval magyaráztak.
A Yomiuri újság és az NNN hírcsatorna friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett háztartások 65%-a „nagyon erősen” érzi az infláció terheit – ez jelentős növekedés az előző, 2023 októberében mért 49%-hoz képest.
Mivel a reálbérek mindössze 0,5%-kal emelkedtek, a fogyasztói kiadások gyengülhetnek a következő hónapokban, miután eddig is csak mérsékelt fellendülést mutattak. Az infláció, a béremelések és a gazdasági növekedés közötti pozitív körforgás elérése érdekében Ishiba ismét jelentős béremeléseket sürget. A kormány szorosan figyelemmel kíséri a következő hónap közepére várt tavaszi bértárgyalások első eredményeit.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
