Görögország déli részén, az Argolida régióban a narancsültetvényeket tápláló öntözőcsatornák repedésein keresztül szivárog el a víz. A föld alatt futó régi csővezetékek a hivatalos adatok szerint a rajtuk átpumpált víz több mint felét elveszítik.
A régió fővárosában, Nafplionban a hatóságok nyáron, amikor a víztározók szintje lecsökken, arra figyelmeztetik a lakosokat, hogy ne igyák a tartalék forrásokból a házaikba pumpált szennyezett, sós vizet.
A helyiek már a palackozott vizet használják főzéshez is.
Az EU ebben a hónapban indított kampányt a klímaváltozás okozta vízválság leküzdésére, amely már most az uniós lakosság 38%-át érinti. Az EU országainak jövő évig kell felmérniük a szivárgási szinteket, mielőtt jogi küszöbértéket vezetnek be.
A vízbiztonság növelését célzó program várhatóan több százmilliárd euróba kerül majd, és olyan időszakban indul, amikor Dél-Európa országai egyre kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlással és magasabb hőmérséklettel szembesülnek a klímaváltozás következtében.
Görögország helyzete, amely Európa forró déli határán fekszik, jól mutatja, mennyire összetett és költséges lesz a változás. A tavalyi nyár és tél volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és sok helyen hónapokig nem esett eső.
A 2009-2018-as adósságválság miatt évekig tartó alulfinanszírozottság tovább súlyosbította a helyzetet. A kormányzati adatok szerint
Görögország az ivóvíz körülbelül felét veszíti el a szivárgó csövek és lopások miatt - ez közel kétszerese az EU 23%-os átlagának.
A földalatti csőhálózat térképeinek többsége vagy nincs digitalizálva, vagy nem is létezik.
Bár a görög kormány 2019 óta több mint 1,5 milliárd eurót költött ivóvíz-infrastruktúrára, az Argolida régió példája azt mutatja, hogy ennél jóval többre van szükség. A régió, amely Görögország narancstermelésének körülbelül harmadát adja, súlyos infrastrukturális problémákkal küzd.
A helyi hatóságok szerint a probléma megoldása összetett feladat. Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök novemberi látogatása során ígéretet tett az öntözőhálózat bővítésére és egy sótalanító egység telepítésére, de a szakértők szerint először az alapvető infrastrukturális problémákat kell megoldani.
A vízhiány Argolidában a vízminőség romlásához is vezet. A tesztek szerint 2022-24 között a tartalék vízforrásokban a megengedettnél magasabb volt a klorid- és nátriumszint, ami vérnyomás- vagy vízproblémákkal küzdő embereknek gondot okozhat.
A helyzet különösen súlyos a part menti Ermioni városában, ahol a 13 500 lakosból csak 8%-nak van állandó hozzáférése biztonságos ivóvízhez. A legtöbb lakos palackozott vízre támaszkodik, ami újabb környezeti problémákat vet fel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
