A sűrűn ismételt központi kommunikációs panelek szerint a magyar nyugdíjrendszer jól és fenntarthatóan működik, ezért másfél évtizeden belül nincs szükség semmilyen érdemi beavatkozásra. A kormányzat e meggyőződése alapján tavaly már azelőtt levette a napirendről az idén március végére remélt nyugdíjreform kérdéskörét, mielőtt a korábbi vállalását is félresöpörve egyáltalán napirendre tűzte volna. Ráadásul 2025. februárja minden túlzás nélkül az év legjobb hónapja lehet a nyugdíjasoknak, hiszen a 13. havi nyugdíj révén dupla ellátást kapnak, ami ideiglenes gyógyírként szolgálhat a januári nyugdíjemeléssel sajnálatosan csak részben fedezett év eleji inflációs megugrás nyugdíjas életszínvonalat roncsoló hatásaira.
A hivatalos narratíva és a 13. havi nyugdíj érkezése ellenére érdemes újra megvizsgálni, hogy tényleg minden rendben van-e a magyar nyugdíjrendszerrel, és ha mégsem, akkor vajon mi okozza a legnagyobb gondot és mit kellene tenni e gond megoldása érdekében? A jövő évi választások közeledtével persze nyilvánvalónak látszik, hogy 2027-ig nincs esély semmilyen lényeges beavatkozásra, hiszen minden változásnak lehetnek kellemetlen politikai kockázatai. Ennek ellenére egy lehetséges reform előkészületei nem állhatnak le, mert nem lehet rosszabb fejlemény a jövőben, mint felkészületlenül és felelőtlenül naivitással várni a 2040-es évek legelejére elviselhetetlen mértékben fölhalmozódó fenntarthatósági feszültségek kisülését.
A legégetőbb jelenlegi gond a magyar nyugdíjrendszerben az, hogy a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő eljárásrendjei miatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése elkerülhetetlen folyamat.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!