Komoly növekedést produkált 2024-ben a globális M&A (mergers and acquisitions) piac a London Stock Exchange Group adatai szerint: a 2023-as 2900 milliárd dollárról közel 3170 milliárd dollárra nőtt az ügyletek összértéke. Mindez annak ellenére történt, hogy a darabszámokat illetően némi csökkenés mutatkozott, 2023-ban 58 393 tranzakciót hajtottak végre világszerte, míg tavaly 52 057 adásvétel valósult meg. Az átlagos összeg tehát 49,7 millió dollárról 60,9 millió dollárra emelkedett, ami egy ügyletre vetítve 23%-os értéknövekedésnek felel meg.
Az A&O Shearman Budapest vezetői ügyvédei szerint év végén nőtt meg igazán az aktivitás, ami többek között annak is betudható, hogy Donald Trump aratott győzelmet az amerikai elnökválasztáson. Sahin-Tóth Balázs elmondta, hogy a felfelé ívelő trend azóta is kitart, a 2025-ös év az eddigi tapasztalataik alapján az előző évhez képest erősebben indult. Vélekedése szerint az üzleti szféra számára azért lehet kedvezőbb forgatókönyv Trump kormányzása, mert tőle enyhülő szabályozási követelményeket és általánosságban üzletbarátabb felfogást várnak az érintettek.
A piac egyik fő bizonytalansági tényezőjeként jelölte meg a magántőkealapok (private equity) részvételét: ez a szektor jelenleg 28 ezer vállalatot tulajdonol, amelyeket annak érdekében vásároltak, hogy a feljavításukat követően haszonnal szálljanak ki az adott befektetésből. A tervek szerint egy vállalat jellemzően 5 évig van a tőkealapok birtokában,
de jelenleg kissé „befagyott” a piac, ugyanis az eladók magasabb árat kérnek, mint amennyire a vevők taksálnák a vállalatok értékét.
Ha a magántőkealapoknak a jövőben sikerül több cégből kiszállniuk, az jelentős löketet adhat az M&A tranzakciók piacának.
Kőmíves Attila vezető ügyvéd elmondta, hogy az európai piac attól várhatja a fellendülést, ha a 2024-es Draghi-jelentés ajánlásainak megfelelően sikerül javítani az európai innovációt, illetve a vállalatok méretgazdaságosságát: ez utóbbi téren kiemelhető a telekommunikációs szektor és a katonai-védelmi ipar, ahol különösen jellemző a szétaprózódás, azaz indokolatlanul sok vállalat jelenléte a piacon. Korábban számos alkalommal amiatt hiúsultak meg tranzakciók, mert az európai hatóságok nem látták biztosítottnak a megfelelő kutatás-fejlesztési elkötelezettséget az összeolvadni kívánt felek részéről. Ha azonban a hatóságok számára kielégítő vállalásokat tesznek a cégek, akkor a jövőben könnyebben kaphatnak zöld utat a felvásárlások.
2024 óta létezik a Foreign Subsidies Regulation (FSR), amely a versenykorlátozó külföldi állami támogatásokat hivatott távol tartani az európai piactól. Kiemelten nagy probléma ez például az autóiparban, ahol a kínai vállalatok rendkívüli mértékű állami támogatásokban részesülnek, ezzel tisztességtelen versenyelőnyre tehetnek szert európai konkurenseikkel szemben. Érdekesség, hogy az FSR keretein belül elsőként egy magyar érintettségű tranzakciót, a PPF Csoport Yettelt is tartalmazó telekommunikációs portfóliójának adásvételét vizsgálták, és végül jóváhagyták az üzletet.
Európában is a globálishoz hasonló trend figyelhető meg, azaz csökkenő darabszám mellett emelkedő tranzakcióérték jellemezte a tavalyi évet. Az LSEG adatai szerint 2024-ben a közép-kelet-európai M&A piacon 1474 tranzakció ment végbe, 23,1 milliárd dolláros értéken. Ez jelentős növekedést mutat a 2023-as, 1598 ügyletből származó 21,5 milliárd dolláros értékhez képest.
Magyarországon 2024-ben 57 tranzakció ment végbe, összesen 4,751 milliárd dollárnyi értékben.
A legjelentősebb a reptérvásárlás volt, amelynek mérete összesen 4,43 milliárd dollárt tett ki az adósságátvállalással együtt.
Az A&O Shearman Budapest szakemberei meglátása szerint most a napenergia-ipar és az e-kereskedelem tekinthetők a két fő húzóágazatnak.
Címlapkép forrása: Shutterstock
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
