Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Az energiapiacon egyre több figyelmet kap a hidrogén egy új megoldása, ahol a zöld hidrogén egy hatékony és tiszta alternatívát nyújthat. A hidrogén a tárolás mellett energiahordozóként is felhasználható például a közlekedésben, ugyanakkor a töltőállomások kiépítése mellett e járművek beszerzése is igen költséges.
- Magyarországon már 2023-ban elkezdték a hidrogén-üzemanyagcellás buszok tesztelését, melynek folytatásaként Budapest és Kecskemét pályázati támogatást is nyert ilyen típusú járművek beszerzésére.
- A fővárosi agglomeráció vonalain pedig idéntől hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt tesztelnek, amelyet több vidéki nagyváros is követ.
A hidrogénmeghajtású (és az elektromos) járművek tömegközlekedésben való alkalmazása az emissziós hatásokon túl azért is előnyös, mert hatékonyan képesek csökkenteni adott térségek fosszilis energiahordozókkal szembeni függőségét. Az adott térség ellenállóbbá válik az energiahordozókat érintő külső sokkhatással szemben (pl. kőolajársokk), vagyis reziliensebb működésre képes, és így kisebb veszteség éri a térséget egy ilyesfajta negatív sokkhatás esetén.
Modellezték a hidrogénbuszok előnyeit
De miként mérhetők meg a technológia alkalmazásából fakadó ilyen előnyök? A Pécsi Tudományegyetem Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriuma elsősorban a hidrogén alkalmazási lehetőségeit vizsgálja, amelynek keretein belül áttekintettük, hogy 8 hidrogén-üzemanyagcellás busz feltételezett beszerzése és az azok ellátásához szükséges töltőállomás kialakítása hogyan alakítaná át Pécs és térsége rezilienciáját.
- A buszok energiaellátását helyben előállított zöld hidrogén adná, melyhez a szükséges energiát egy napelempark biztosítaná.
- A teljes beruházás a buszokkal együtt mintegy 12,1 milliárd forintot tenne ki.
Az elemzéshez a PTE Közgazdaságtudományi Karán a RIERC kutatócsoport által fejlesztett GMR-Magyarország (Geographic, Macro and Regional) hatáselemző modellt használtunk. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a gazdaság különböző ágazatai és régiói közötti kapcsolódásokat modellezzük, és szimuláljuk, hogyan reagál a rendszer külső sokkhatásokra, figyelembe véve a közvetlen és a közvetett tovagyűrűző hatásokat is.
- A hidrogén alapú technológiát egy új helyi ágazatként illesztettük be a modellbe, amely tartalmazza a hidrogén előállításához, tárolásához és felhasználásához kapcsolódó tevékenységeket, és különböző beszerzési csatornákon keresztül kapcsolódik a helyi és a tágabb gazdasági környezethez.
- Az elemzés során a technológia telepítése révén a térség rezilienciájára gyakorolt hatásokat vizsgáltuk.
- A becslést egy hipotetikus, 50%-os világpiaci kőolajár-emelkedésre végeztük el.
- Ennek nyomán az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy Baranya vármegyében ez a kőolajársokk mekkora veszteséget okozna a jelenlegi struktúra mellett (szürke), illetve akkor, ha a hidrogéntechnológia alkalmazásra kerülne (kék).
Mérsékli a kőolajársokk hatását
Az eredmények szerint a hidrogénalapú technológia bevezetése jelentős pozitív hatással bírhat a helyi gazdaság rezilienciájára a vizsgált kőolajársokk esetén.
A technológia csökkenti a fosszilis üzemanyagok iránti keresletet, ezáltal mérsékli a kőolajár-ingadozásokból eredő potenciális gazdasági károkat.
Baranya vármegyében a bruttó hozzáadott érték csökkenése 232,5 millió forinttal (a két vonal közötti terület) kisebb volt a hidrogénalapú mobilitás bevezetése mellett, mint nélküle. Ennek a hatásnak a nagyobb része azonban közvetlenül a sokkhatás körüli időszakra koncentrálódik, ami arra utal, hogy a hidrogéntechnológia főként ezen közvetlen hatások mérséklésében játszik szerepet, míg a gazdaság visszakapaszkodása szempontjából kevésbé jelentős.
Országos szintű hatások
A technológia országos szinten is kedvező hatásokat eredményezett, mivel hozzájárul a nemzetgazdaság világpiaci energiafüggésének csökkentéséhez. Ennek következtében a kőolaj világpiaci árának emelkedése kisebb mértékű negatív gazdasági hatásokat képes okozni, vagyis összességében javul a nemzetgazdaság ellenálló képessége. A fenti ábra szerint a sokk időszaka alatt a GDP valóban kisebb mértékben zsugorodik, és azt követően gyorsabb ütemben zárkózik vissza a korábbi pályájához az új technológia következtében.
A reziliencia erősödéséhez elsődlegesen a hidrogéntechnológia járul hozzá, így a pozitív hatások is főként Baranya vármegyében koncentrálódnak. Bár a telepített hidrogénalapú infrastruktúra méretét tekintve nem jelentős, így is generál a régió határain túlra nyúló enyhe tovagyűrűző hatásokat.
Mivel a közlekedési ágazat kőolajkeresletének egy részét a hidrogén kiváltja, a többi ágazat relatíve olcsóbban juthat kőolajinputhoz, így az energiaintenzív ágazatokra (például vegyipar, műanyaggyártás, fémalapanyag-feldolgozás) pozitív hatások csorognak át.
Ez azt is jelenti, hogy azok a vármegyék, amelyek ágazati portfóliójában nagy arányt képviselnek ezek az ágazatok, szintén magasabb rezilienciával rendelkezhetnek a baranyai beruházások révén.
A hidrogéntechnológia mellett azonban a kőolajársokk hatására a hazai kokszgyártás kevésbé növekszik, mivel az új energiahordozó termelése miatt kisebb mértékben van szükség kőolajra. Ez pedig csökkenti azon térségek rezilienciáját, amelyek jelentősen hozzájárulnak a kokszgyártási és kőolaj-finomítási ágazatokhoz.
Ezen hatások országos eredője összességében még mindig pozitív, vagyis a technológia bevezetése növeli az ország ellenálló képességét. Mivel a baranyai tevékenység volumenét tekintve nem jelentős, így a rezilienciára gyakorolt hatások is csak kismértékűek.
Az eredeti tanulmány itt érhető el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
