Tizennegyedik alkalommal jelent meg a PwC éves magyarországi vezérigazgatói felmérése, amelynek alapját megszokott módon a tanácsadó cég globális felsővezetői felmérése adta. A világgazdaság idei növekedési ütemével kapcsolatban a hazai cégvezetők optimistábbak a globális átlaghoz képest, ugyanis a magyarországi felsővezetők 70%-a vár gyorsulást, míg világszinten a vállalatvezetők 58%-a nyilatkozott így.
A hazai felmérés történetében még soha nem mondták ekkora arányban a felsővezetők, hogy a világgazdaság növekedési üteme gyorsulni fog, azonban ennél az adatnál figyelembe kell venni a bázishatást
- mondta Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón.
Mélyben a bizakodók aránya
Ami pedig a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásokat illeti, a tavalyi felméréshez hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Radványi László azonban rámutatott arra, hogy ezzel párhuzamosan
az eddigi legalacsonyabb szintre (39%-ra) csökkent azon hazai cégvezetők aránya, akik a saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásaival kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodók (a globális átlag 38%).
Ez a ráta Magyarországon 2019-ben, a Covid előtti utolsó békeévben még 90%-on állt.
A PwC magyarországi felmérését 2024 októbere és decembere között vették fel, amely során 252 hazai vállalat vezérigazgatóját kérdezték meg személyes interjú keretében. A kutatás során a következő ágazatokban tevékenykedő cégeket keresték meg: pénzügyi szolgáltatások; technológia, média- és szórakoztatóipar, távközlés; kereskedelem, fogyasztói szektor; gyáripar; autóipar; kormányzat és közszolgáltatás; egészségügy és gyógyszeripar; energia és közműipar; turizmus és vendéglátás; ingatlanszektor; agrár, élelmiszeripar; SSC, egyéb pénzügyi szolgáltatások. A globális felmérésben 4701 felsővezetőt kérdeztek meg.
415 forintos euró
A hazai CEO-k erre az évre
- 415 forintos eurót,
- 4,8%-os inflációs rátát
- és 1,8%-os GDP-növekedést
prognosztizálnak.
Ami saját cégük munkavállalói létszámának alakulását illeti, a megkérdezettek 40%-a bővítést tervez, míg 13% csökkentést. Tavaly ezek a mutatók 36, illetve 15% voltak.
A nagyobb folyamatok kapcsán pedig
- az orosz-ukrán háború végét 2026-ra várják a hazai cégvezetők – ennek bekövetkeztét minden évben eggyel későbbre teszik.
- Az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel: a válaszadók 82%-a számít az eurózónához való csatlakozásra, amelynek időpontját most 2034-re teszik.
- Az önvezető autók tömeges hazai elterjedésére a hazai felsővezetők 90%-a számít, szerintük ez 2040-re következik be.
- Utóbbi időpontra a magyarországi CEO-k 85%-a szerint Magyarország döntően átáll majd a zöld energiára.
Szakemberhiány, mint fő fenyegetés
A szakemberhiány esetében a legmagasabb azon hazai CEO-k aránya (44%), akik rendkívüli vagy nagymértékű kitettségre számítanak idén (globálisan „csak” 23% aggódik emiatt)
- emelte ki Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa a veszélyeknek való kitettség elemzése kapcsán. Az infláció továbbra is második leggyakrabban említett fenyegető tényezőnek számít, igaz, tavalyhoz képest jelentősen csökkent (51-ről 39%-ra) azok aránya, akik e téren nagy kitettségre számítanak.
Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%).
A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben akvizíciót hajt végre. Az érintett hazai cégek több mint fele (54%) nem tervez másik iparágban felvásárlást, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs ennek kapcsán kiemelte:
az akvizíciót tervező hazai vállalatok elsősorban a saját ágazatukban néznek körül, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.
Nálunk jobban bíznak az AI-ban
A vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. A megkérdezettek kétötöde a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben.
Általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ami kimagasló mérték, hiszen ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. A megkérdezett hazai vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap.
A fenntarthatóság nem központi kérdés
A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Nem meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának élén, ugyanis a hazai cégvezetők 13%-a tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek.
Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik.
Orbán Gábor lett az Év Leginspirálóbb Vezetője
A hazai felmérésben részt vett vezérigazgatók véleménye alapján a PWC Magyarország idén harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Idén az elismerést Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kapta meg. A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek.
Címlapkép forrása: PwC Magyarország
