Sajnos egyelőre várnunk kell. Ezek a szeizmikus sorozatok nem érnek véget gyorsan. Követik a saját idővonalukat
- mondta Kosztasz Papazakhosz szeizmológus az állami ERT rádiónak hétfőn.
A Szantorinin és a közeli szigeteken szükségállapotot hirdettek, miután ebben a hónapban a tenger alatti rengések ezrei - amelyek néha percenként voltak érezhetők - arra késztették a lakosokat és a dolgozókat, hogy a görög szárazföldre költözzenek.
A szigeteken az iskolák harmadik hete zárva tartanak,
a biztonsági szolgálatok pedig elővigyázatosságból mentőcsapatokat készítettek elő és tartalék áramfejlesztőket állítottak fel.
Ahogyan azt megírtuk, a görög kormány hétfőn bejelentette, hogy Szantorinin egy vészkikötőt hoz létre a széles körű evakuálás esetére.
Papazakhosz, a Szaloniki Egyetem geofizika professzora jelenleg két vészhelyzeti bizottság képviselője, amelyekben a kormány, a hadsereg és a mentőszolgálatok tudósai és tisztviselői vesznek részt. Elmondta, hogy a katasztrofális kitörések által formált Szantorini vulkánszigetet nem fenyegeti veszély a szunnyadó vulkánja miatt, de megjegyezte, hogy a magma befolyásolja a rengéseket.
Az aktivitás alapvető oka a tektonikus és a magmás folyamatok kölcsönhatása
- mondta.
Ez nem jelenti azt, hogy az olvadt anyagnak - a magmának - sikerül áttörnie a 8 kilométeres kéregréteget, és a felszínre jut, újabb vulkánkitörést okozva
- fogalmazott.
A tudósok tisztább képet alakítanak ki, miután több érzékelőtől gyűjtöttek adatokat - tette hozzá.
Nemcsak a szeizmográfokat figyeljük, hanem számos más rendszert is, amelyek a talajdeformációt, a gázkibocsátást és a műholdas adatokat követik
- fejtette ki.
Hangsúlyozta:
Ebben a pillanatban őszintén mondhatom, hogy nincs végleges előrejelzésünk, mivel még túl korai lenne értékelni a szeizmikus aktivitás jelenlegi enyhe de-eszkalációját. Sok meglepetéssel találkoztunk.
Hétfőn 5,1-es erősségű földrengéseket is regisztráltak a négy, szükségállapot alatt álló sziget által határolt tenger alatti területen.
Szantorini környékén a sziget vulkánjának látványos kráterén kívül a tenger felszíne alatt további vulkánok is vannak, valamint több tektonikus lemez is találkozik, amelyek mozgásaikkal erős földrengéseket okozhatnak. 1956-ban 7,7-es és 7,2-es erősségű földrengések és az azokat követő szökőárak számos halálos áldozatot követeltek és súlyos károkat okoztak a térségben.
Mint arról beszámoltunk, a szakértők között vita alakult ki a mostani rengések eredetéről, ami aggodalmat keltett a lakosság körében.
Címlapkép forrása: Portfolio
