Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A zöld átállás és a lakossági légkondicionálás összefüggései
A klímaváltozás hatásait már mindannyian a saját bőrünkön érezzük - a kibocsátáscsökkentés egy olyan közös cél, melyet Európában is gyártó vállalatcsoportként magunk is felvállaltunk, termékeinken és gyártási folyamatainkon át a teljes értékláncunkra vonatkoztatva célul tűztük ki 2050-re az üvegházhatást okozó gázok nettó zéró kibocsátását.
A zöld átállás folyamatban van, erősödik az elektrifikáció trendje Európában és hazánkban is. Csökkenteni kell az energiafelhasználást, erősíteni az energiabiztonságot, diverzifikálni az energiaelőállítást, valamint az energia-előállításhoz és felhasználáshoz köthető széndioxid-kibocsátást is mérsékelni szükséges. A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni.
Jogosan merül fel itt a kérdés - mégis, mi köze a zöld átállásnak a lakossági légkondicionáló berendezésekhez, és különösen hűtéshez?
Európában 2013 óta már csak inverterrel ellátott levegő-levegő hőszivattyúkat (fűtőklímákat) lehet forgalomba hozni. Az EU-ban forgalomba kerülő levegő-levegő hőszivattyúk között a reverzibilis, fűtésre is alkalmas készülékek dominálnak, váltva a csak hűtésre alkalmas ON/OFF működésű berendezéseket, köszönhetően a közös európai Ecodesign (Környezetbarát tervezési követelmények, LOT 10) szabályoknak.
Érdemes megemlíteni, hogy az európai minimum energiahatékonysági előírások a levegő-legevő típusú hőszivattyúkra a legmagasabbak, megelőzve nemcsak hőszivattyú társaikat, de minden más fűtőberendezést is. Sőt, a hűtési előírások magasabbak a fűtésinél is.
Míg télen egységnyi bevitt villamos energiával átlagban 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, ez hűtés esetén elérheti az 5-6-ot, sőt vannak már ennél is hatékonyabb készülékek (a nyári jósági fokuk, hatékonyságuk, elérheti akár 6 vagy 8 SEER-t, azaz 6-szor vagy 8-szor több hőenergiát is képesek előállítani a felhasznált villamos energiához képest).
A hűtés tehát hatékonyabb, mint a fűtés.
Ha még azt a jól ismert tényt is mellé tesszük, hogy nyáron – pont a megújuló energiaforrások, különösen a naperőművek gyors terjedése miatt – a villamosenergia megújuló tartalma egyre nő (így a villamosáram-előállítás emissziója csökken), az is kijelenthető: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés.
Emiatt érdemes felülvizsgálni és korrigálni azt a következtetést, hogy a hűtéshez szükséges energiamennyiség kiegyenlíthetné a jövőben a fűtési energiafelhasználást, még akkor is, ha a hűtési napok száma emelkedik.
Ha egy gondolattal még tovább megyünk, akkor az energiafelhasználás növekedése és a kibocsátásnövekedés közötti korrelációt is érdemes megvizsgálni: ugyanis a Fit for 55 során felülvizsgált és bevezetett EU szakpolitikák sora pont arra irányul, hogy lehet a gazdasági növekedést elválasztani az energiafelhasználás növekedésétől, ezzel együtt a kibocsátás-növekedéstől. Mindez párhuzamosan zajlik az elektrifikációs trenddel. Ha a hőszivattyúzás oldaláról nézem, ez konkrétan azt jelenti, hogy a hőszivattyú-berendezések teljes élettartamra számított emissziója egyre csökken, köszönhetően az energiahatékonyság-javulásnak és hűtőközeg-átállásnak.
Kétségtelen viszont az, hogy
az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos szabályokat érdemes újra gondolni Magyarországon is, hiszen a fűtési napok számának csökkenésével, illetve a téli átlaghőmérsékletek emelkedésével a ma is alkalmazott gépészeti-méretezési szabályok elavultak, és a hőszivattyúk túlméretezéséhez vezetnek.
Mindez pedig magasabb villamosáram-felvételt és diszkomfortot jelent a felhasználók, üzemeltetők számára.
Előttünk áll a 2024-ben elfogadott EPBD (2024/1275/EU Épületenergetikai Irányelv) szabályok hazai adaptációja, mely kitűnő alkalmat teremthet arra, hogy szakmai párbeszéd indulhasson nemcsak a zéró-emissziós épületszabályok átültetéséről, de a változó éghajlati viszonyokhoz való jobb alkalmazkodásról is. Ehhez teljes szakmai összefogás szükséges, hiszen ugyanúgy szükség van a meteorológusok, energetikai szakemberek, gépészek és tervezők szakértelmére, mint az uniós szakpolitikák ismeretére annak érdekében, hogy a változó környezetünkhöz mind jobban illő új szabályokat alkossunk.
A hűtés részaránya és a fűtőklímák jelentősége: paradigmaváltás előtt állunk
Az Európai Unióban az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez. Ha egy átlagos európai háztartást nézünk, ott az energiafelhasználás 79 százaléka kapcsolódik a fűtés és háztartási melegvíz előállításhoz (HMV). Magyarországon a fűtés és HMV együtt még magasabb, 2021-2023 között 83-85 százalék között volt (MEKH, Háztartások végső energiafelhasználása 2015-2023).
A hűtés részesedése alacsony a végső energiafelhasználásban, EU-átlagban az 1 százalékot sem éri el, és amint a fenti ábrán látható: Magyarországon is hasonló a helyzet.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatsora alapján bár a háztartások hűtési energiafelhasználása nőtt, 2015-ös 271-ről 2022-ben 1139 Terajoulera, ez azonban a magyar háztartások végső energia felhasználásának 0,11 százalékról 0,47 százalékra való emelkedését jelenti; és 2023-ban a hűtésre 928 Terajoule fordítódott, mely a végsőenergia-felhasználásnak mindössze 0,41 százalékát jelentette. Ezzel párhuzamosan a fűtésre 2023-ban 155899 Terajoule végső energia került felhasználásra, ami a végső energiafelhasználás 69 százalékát tette ki. Mindez amellett történt, hogy a 2022. évi cenzus szerint a légkondicionálóval ellátott háztartások száma már 1,215 millió volt, amely szám a háztartások több mint negyedét jelentette.
Magyarországon egyre több háztartás használja hűtés mellett fűtésre is levegő-levegő hőszivattyúját. Az Energiahivatal által gyűjtött éves adatsorok szerint 2023-ra már meghaladta a 80 ezret azon háztartások száma, amelyek újonnan igényeltek kedvezményes villamosáram-tarifát hőszivattyújukhoz (az ún. H-tarifát minden típusú hőszivattyúra lehet igényelni, 3,4 SCOP felett, október 15-április 15. között). Összevetve a becsült éves piaci adatokkal,
ez azt jelenti, hogy a háztartások kb. 80 százaléka fűtőklímára igényelte a kedvezményes tarifát.
| A H-tarifát igénylő hőszivattyúk összes és becsült lakossági darabszáma | ||||||
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
| H-tarifát igénylő hőszivattyú darabszám összesen | - | - | 29563 | 45106 | 70289 | 87788 |
| ebből H-tarifát igénylő lakossági hőszivattyú darabszám (becsült) | 10445 | 15070 | 21237 | 37751 | 64188 | 80783 |
| Forrás: a szerző | ||||||
Az EU azt a cél tűzte ki maga elé, hogy 2040-ig a fosszilis energiahordozók felhasználását visszaszorítja, beleértve az épületek fűtésére használt fosszilis energiát használó kazánokat is.
Feltételezhető emiatt, hogy előbb az új épületek estén, majd fokozatosan a felújítások során is hőszivattyúk fogják a legnagyobb arányban váltani a fosszilis kazánokat a megújuló fűtési (és hűtési) megoldások közül.
A paradigmaváltás már elkezdődött.
Az elektrifikációs trend egy átfogó villamoshálózat-fejlesztési koncepciót tesz szükségessé, mely az épületek és közlekedés dekarbonizációs folyamataiból (is) következik. Az a trend látszik kibontakozni, hogy a hőszivattyúk egyre nagyobb szerepet fognak betölteni az előttünk álló években a keresletoldali szabályozásban, többek között a (háztartási) naperőművek csúcstermelésének kiszabályozásában.
A levegő-levegő hőszivattyúk szerepe a bel- és kültéri levegőminőség javításában
Összességében elmondható, hogy a hőszivattyúk alkalmazásával csökken az épületek hőigényének kielégítéséhez szükséges energiaszükséglet, és fokozatosan csökken az energiafelhasználásból származó helyszíni emisszió is, mely a kültéri levegőminőség javulásához is vezet.
Típustól függően a levegő-levegő hőszivattyúk képesek a beltéri levegő minőségének javítására, beleértve a páratartalom optimalizálását, a beltéri levegő tisztítását és szűrését is. Amikor életünk 90 százalékát beltérben töltjük, a beltéri levegőminőség kiemelten fontos, mely akár kétszer-ötször is rosszabb lehet a kültéri levegőminőségnél.
Mind egészségünk megőrzéséhez, a koncentrációs képességünk javításához, mind a hatékonyságunk javításához szükség van a beltéri komfort javítására, melynek része a beltéri levegő minőségének javítása is. Ehhez pedig a levegő-levegő hőszivattyúk aktívan hozzá tudnak járulni.
A hőszivattyúk szerepe az épületek dekarbonizálásában
Ha egy hőszivattyú berendezést veszünk alapul: ma a kibocsátás mintegy háromnegyede a villamosenergia-felhasználásából származik. Ezt hívjuk működési karbon kibocsátásnak: az elektromos áram termelésének és felhasználásának módja által okozott kibocsátásnak.
Idővel, ahogy egyre inkább nő a megújuló és karbonmentes forrásokból előállított villamos áram aránya, a működési karbon aránya csökkenni fog, a beépített karbon részaránya pedig nőni. 2050-ig arra lehet számítani, hogy a mostani arány megfordul a működési karbon és beépített karbon között.
A tipikus használati szokások és az egyes piaci alágazatok berendezésállomány-változása alapján az EU-27-re készített modellek szerint a hőszivattyú berendezések által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között, a hűtés pedig közel 40 százalékkal. Ehhez persze minden típusú hőszivattyúra szükség lesz, beleértve nemcsak a hidraulikus, hanem a levegő-levegő típusokat is.
Az említett modell arra is rávilágít, ahogy fokozatosan csökken a villamosenergia-előállítás széndioxid-emissziója, illetve ahogy elmozdul a szektor az egyre alacsonyabb globális felmelegedési potenciálú hűtőközegek használata felé,
a hőszivattyúk energia-felhasználáshoz és hűtőközeg alkalmazáshoz kötődő emissziója 2050-re jelentősen csökkenni fog.
A hőszivattyúk használatához köthető kibocsátás tehát jóval alacsonyabb már ma - és a jövőben ez a hatás felgyorsul -, mint a hőszivattyúk alkalmazásának köszönhető fosszilis tüzelőanyag kiváltásából fakadó emisszió. Ha ezt az összefüggést megfordítjuk: a hőszivattyúk terjedésének lassítása jelentősen megnöveli az üvegházhatásúgáz-kibocsátást ahhoz képest, mintha nem lassítják a terjedési pályát, ezért a kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
