2024 utolsó negyedévében a magyar államfinanszírozási igénye (szezonálisan igazítva) a GDP 3,8%-a volt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számla statisztikájából. Bár ez még mindig nem mondható kevésnek, a mutató tavaly folyamatosan csökkent, és 2020 eleje óta a legjobbnak számít egyensúlyi szempontból.
Az éven belüli kedvező folyamatok sem voltak elegendők, hogy a kormányzat elérje kitűzött céljait. A 2024-es finanszírozási igény a GDP 4,8%-a volt, ami meghaladja a 4,5%-os deficitcélt. Hasonló a kép az államadósság tekintetében is. Az államadósság a harmadik negyedév végi 76%-ról érdemben, 73,6%-ra mérséklődött, amit több év végi "adósságbeállítási" célú intézkedés segített. Ugyanakkor ez a 2023 végi 73,4%-nál magasabb, vagyis tavaly nem tudott csökkenni az államadósság. (Ez nem jelent meglepetést, a Portfolio már novemberben így kalkulált.)Bár elvileg ez az adósságszabály szerint alapvető elvárás az állami gazdálkodástól, valójában a szabályozás számos puhító tényezőt tartalmaz (például az árfolyamgyengülés miatti devizaadósság-növekedés nem számít), ezért az adósságszabály nem sérült.
A magyar államadósság a Covid-válság kiköltekezésekor ugrott meg, semmissé téve nyolc év csökkenését. A 2021-től induló újabb csökkenő tendencia érezhetően évről évre lassult, míg végül tavaly teljesen megállt. A fő ok a költségvetés csak lassan javuló egyenlege, illetve a gazdaság két és fél éve tartó stagnálása.
Az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye mellett a háztartások finanszírozási képessége csökkent 2024 utolsó negyedévében, így a két szektor együttes pozíciója nem változott: tavaly 2%-ot tett ki a GDP-arányos finanszírozási képesség. Ez nem sok, de mivel a harmadik nagy szektornak, a vállalatoknak (ezekről később kapunk adatot) a gyenge beruházási aktivitás miatt alig van finanszírozási igénye, ezért az ország külső egyensúlyi pozíciója megnyugtató.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
