Először képviselte Magyarországot az Ecofin ülésén Nagy Márton, hiszen nemrégiben lett a költségvetési, valamint adóügyi kérdésekért is felelős a kormányban. A közösségi médiában megjelent tájékoztatásai alapján az eseményen terítékre került a globális minimumadó ügye.
Mint mondta, ez fontos téma annak fényében, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, visszalép a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghatározott globális minimumadó-megállapodástól.
"Magyar pénzügyminiszterként kezdeményeztem: az Európai Unió és az egyes tagországok alakítsák ki álláspontjukat arról, hogy
a globális minimumadót – az USA kilépésének ellenére – be kell-e vezetni. Ez ugyanis teljesen új helyzetet teremt
- vélekedett a miniszter.
Meg kell vizsgálnunk, hogy jelenlegi formájában alkalmas lesz-e a globális minimumadó az Európai Unió versenyképességének megőrzésére vagy megerősítésére - tette hozzá Nagy Márton a bejegyzésben, és ugyanezt elmondta videós nyilatkozatában is.
A tárcavezető felveti azt, hogy "el kell kerülnünk, hogy a nagy multinacionális vállalatok elhagyják az Európai Uniót és például az Egyesült Államokba vagy más országokba települjenek át".
Védelmi kiadások ügye
A miniszter kitért arra is, az EU tagállamai között vita zajlik arról, hogy a védelmi kiadásokat miként kezeljék a költségvetési szabályokban, tekintettel az egyre növekvő geopolitikai kihívásokra és a NATO kötelezettségeire. Elmondta, hogy az új uniós javaslat szerint a védelmi kiadásokat kiemelnék a költségvetésből, és nem kerülne túlzottdeficit-eljárás alá az az ország, amely növeli a védelmi kiadásokat. Mint megjegyezte, a javaslat még kezdeti szakaszban van, kevés konkrétummal. Lényegében két pont köröl zajlik a vita: egyrészt, hogy mi számít védelmi kiadásnak, ebben a kérdésben Magyarország határozottan úgy véli, minden országnak magának kell döntenie, míg mások a NATO által meghatározott védelmi kiadási definíciót követnék - mondta az MTI beszámolója szerint. Másrészt kérdés, hogy mi az a referenciaérték, amihez képest a növekvő védelmi kiadások már nem számítanak bele a kiadásokba. A tagállamok sürgetik a részletszabályok kidolgozását, és várhatóan tavaszra elkészül egy átfogó javaslatcsomag - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Miről is van szó?
Minden belföldi társaság esetén, ahol nem egyedi társaságról beszélünk, hanem valamilyen vállalatcsoport tagjáról, 2024. január 1-jén lépett hatályba Magyarországon a globális minimumadó törvény. A globális minimumadó kapcsán elsődlegesen a helyi kiegészítő adó, azaz a QDMTT adóelőleg bevallási kötelezettség releváns, ami frissen került be a magyar jogszabályba. Az érintett naptári éves adózóknak 2025 november 20-ig már adóelőleg-bevallást kell benyújtaniuk és előleget kell fizetniük a 2024-es adóévre vonatkozóan.
Az új rendszer célja, hogy igazságosan ossza el a jövedelemadókat azok között az országok között, ahol az érintett nagyvállalatok működnek, és ezek adóalapját megtermelik. Másrészt ezáltal szeretnék elérni, hogy a multinacionális cégek se bújhassanak ki az adófizetés alól, és ők is járuljanak hozzá az adott államok költségvetéséhez (nyereségátcsoportosítási technikák visszaszorítása a cél). A nagy multicégeknek legalább egy 15%-os effektív társasági adót kell fizetniük világszerte. Ez azokra a vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek konszolidált éves bevétele eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
A magyarországi új jogszabály új adóalap-megállapítási módszereket, adókalkulációkat és mentesítési lehetőségeket vezetett be. A törvény értelmében a kiegészítő adót a magyar államnak kell megfizetniük azoknak a vállalatcsoportoknak, amelyek effektív adókulcsa nem éri el a 15%-ot.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kocsis Zoltán
