A zárt ajtók mögött történő szavazáson 19 támogatás mellett mindössze egy tartózkodás és egy ellenszavazat volt.
A pert az Európai Bizottság indította Magyarország ellen, mert szerintük a szuverenitásvédelmi törvény ellentétes az uniós joggal. Ez egy kötelezettségszegési eljárás végső lépése, mert a Bizottság már néhány hónappal a magyar törvény 2023 év végi megszületése után jelezte kifogásait a törvénnyel. Mivel nem született érdemi válasz a Bizottság kérdéseire, ezért bíróságra vitték az ügyet. A magyar érvelés szerint a fölállított Szuverenitásvédelmi Hivatal a külföldi befolyásolás ellen védené hazánkat.
A Bizottság, és immár az Európai Parlament, érvelése szerint az uniós joggal ellentétes, hogy a Hivatal tevékenységei nagyrészt ki vannak zárva a bírósági felülvizsgálat alól, valamint a törvény szembe állítja egymással a magyar és nem magyar tevékenységeket és érdekeket.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament jogilag peres fél legyen a Bizottság oldalán, az Európai Parlament elnökének kell megbíznia az EP jogászait. Roberta Metsola elnök a szokásoknak megfelelően követi a szakbizottság ajánlását.
A perhez tagállamok is csatlakozhatnak, hogy kifejezzék, egyetértenek a Bizottsággal az ügyben.
Eddig Csehország és Dánia csatlakozott hivatalosan.
A Népszava forrásai szerint további országok csatlakozása is várható a február 27-i határidő előtt. A finn és a holland parlament még a héten szavazhat az ügyről. Civil szervezetek koalíciója a napokban a francia kormánynak küldött levelet, hogy rábírja az unió egyik legfontosabb tagállamát is a támogatásra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
