A Tanács döntése értelmében Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3%-ot, 2026-ban pedig a 4 %-ot. Ez összhangban áll az ország középtávú költségvetési-strukturális tervében megfogalmazott célkitűzésekkel.
Az új gazdaságirányítási keret, amely 2024. április 30-án lépett hatályba, előírja a tagállamok számára 4-5 éves nemzeti középtávú költségvetési és strukturális tervek benyújtását. Ezek a tervek kulcsfontosságúak az új rendszerben, céljuk az államadósság csökkentése vagy prudens szinten tartása, valamint az államháztartási hiány GDP 3%-a alatt tartása középtávon.
A túlzottdeficit-eljárás keretében Magyarország kormánya középtávú strukturális tervet nyújtott be, amelyben vállalta a költségvetési fegyelem helyreállítását és a hiány fokozatos csökkentését.
A terv szerint a magyar kormány vállalta, hogy az ország GDP-arányos hiányát a 2023-as 6,7%-ról 2025-re 3,7%-ra, 2026-ra pedig 2,9%-ra mérsékelje, miközben az államadósságot is csökkenti.
Az Európai Bizottság eredetileg hiányosnak találta a benyújtott adatokat és decemberben módosítást kért, így január végén egy kompromisszumos változat készült, amely már az uniós előrejelzéseken alapul. A magyar kormány ebben a makropályát az uniós várakozásokhoz igazította, és
a nettó költségvetési kiadások növekedését 2025-ben 4,3%-os limit mellett vállalta.
A tervet azonban az Európai Tanácsnak – vagyis a tagállamok pénzügyminisztereinek – is jóvá kellett hagynia, így ez történt meg most. Az Európai Bizottság ezután monitorozza a magyar kormány által végrehajtott költségvetési intézkedéseket, ha pedig elégtelennek találják a fiskális szigort, akkor korrekciós intézkedéseket kérhetnek, hajthatnak végre.
A strukturális terv részét képezik reformok és beruházások is, amelyek az EU közös prioritásaihoz illeszkednek. A költségvetési kiigazítás során a kormány nemcsak a hiány csökkentését, hanem a gazdasági növekedés biztosítását is szem előtt tartja. Az elfogadott tervezet szerint az államadósság GDP-arányosan 2025-re 73,5%-ra mérséklődik, majd a következő években tovább csökken. A túlzottdeficit-eljárás célja az adósság fenntarthatóságának megerősítése, amelyhez Magyarország a költségvetési kiadások szigorú kontrolljával és az EU által előírt hiánycsökkentési pályát követve kíván hozzájárulni.
A tervek reformokat és beruházásokat is tartalmaznak, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra és az EU közös prioritásaira reagálnak.
Minden terv magában foglal egy nettó kiadási pályára vonatkozó kötelezettségvállalást, amely gyakorlatilag költségvetési korlátot határoz meg a terv időtartamára.
A túlzottdeficit-eljárás esetén követendő terv célja, hogy fokozott ellenőrzés alá helyezze az érintett tagállamot és ösztönözze a hiány kiigazítására irányuló hatékony intézkedéseket megtételét. Az eljárás végső célja a tagállamok adósságfenntarthatóságának megerősítése.
Az uniós szerződések értelmében a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet: hiányuk nem haladhatja meg a bruttó hazai termékük 3%-át, adósságuk pedig nem lépheti túl a GDP 60%-át. Ezeket a referenciaértékeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
