A tiszta energia iránti kereslet növekedése, valamint a fejlett technológiai iparágak (például az adatközpontok) által generált hatalmas energiaigény felértékelik az atomerőműveket. Ezzel egyidejűleg azonban egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a növekvő igények mellett
a nyugati országoknak előbb-utóbb szembe kell nézniük az uránellátás esetleges szűkösségével.
Kazahsztán és a globális uránellátás. A világ bányászott uránmennyiségének mintegy 40%-a Kazahsztánból származik, így a közép-ázsiai ország kulcsszerepet tölt be a globális piacon. Míg korábban a kazahsztáni urán jelentős része az Egyesült Államokba és Európába került, az utóbbi időben egyre nagyobb hányadot vásárol Kína és Oroszország. A trend mögött egyrészt a két ország bővülő atomerőmű-programjai, másrészt stratégiai érdekek húzódnak.
Niger a világ urántermelésének viszonylag kis részét (kb. 5%) adja, ám az Európai Unió számára mégis jelentős beszállító. A 2023-as puccsot követően a nyugati cégek ellátása akadozott, ami rávilágított arra, mennyire sérülékeny az európai függés.A francia állami Orano hosszú évek óta bányász uránt Nigerben. Ám a kitermelési jogok módosítása, valamint az új kormány nyugatellenes lépései várhatóan nehezítik a francia cég működését, ezáltal befolyásolják az EU tagállamok uránellátását is.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után kialakult urán-túltermelés éveken át könnyen elérhető készleteket biztosított. Ugyanakkor ezek az elraktározott tartalékok gyorsan fogynak.
És mit tehetnek ez ellen a nyugati országok?
- A szakértők és elemzők szerint az európai és észak-amerikai cégeknek mielőbb hosszabb távú szerződéseket kell kötniük különböző forrásokkal, hogy csökkentsék a Kazahsztántól vagy Nigen-től való egyoldalú függést.
- Többen sürgetik, hogy a nyugati országok is bővítsék belföldi vagy baráti országokban lévő uránbányászati kapacitásaikat. Ez azonban idő- és költségigényes folyamat, ráadásul a politikai-gazdasági vitáknak is komoly szerepe van a kitermelési engedélyek körül.
- Az úgynevezett kis moduláris reaktorok (SMR-ek) és más új típusú reaktortechnológiák mérsékelhetik az üzemanyagszükségletet, ám elterjedésükhöz további fejlesztések, engedélyezések és befektetések kellenek.
A nemzetközi energiaágazatban szinte mindenki egyetért abban, hogy az atomerőművek nélkül nehéz lesz elérni a klímavédelmi célokat. Ugyanakkor a nyersanyagoldalon megjelenő bizonytalanságok – például Kazahsztán keleti exportorientációja és Niger politikai helyzete – rávilágítanak arra, hogy
a nukleáris energiaellátásban is komoly ellátásbiztonsági és geopolitikai kérdések merülnek fel.
A szakértők szerint a nyugati cégeknek és kormányoknak egységes stratégiát kell kidolgozniuk az uránellátás és bányászat kapcsán, mielőtt a készlethiány és a piaci verseny még inkább felfelé hajtja az árakat. A vállalatok közötti hosszú távú szerződések és az állami szintű diplomáciai egyeztetések elősegíthetik a stabilabb ellátási láncot, de a megoldáshoz a politikai kockázatok és a globális kereslet változásainak gondos mérlegelése is nélkülözhetetlen.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, könnyen elképzelhető, hogy
az urán ára és elérhetősége kiélezi a versenyt a nagyhatalmak, illetve az energiafüggő nyugati országok között.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
