A magánfogyasztás növekedése 0,1%-ra lassult az előző negyedév 0,7%-os növekedése után, de még így is jobban teljesített a vártnál (-0,3%). A reálbér-dinamika pozitív tartományba került, ami hozzájárult a háztartási kiadások emelkedéséhez. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet (3,6%) és a szolgáltatások fogyasztása (0,1%) segítette a fogyasztás stabilizálódását, de a gyorsuló infláció (2,9% éves alapon a negyedik negyedévben) hosszabb távon csökkentheti a vásárlóerőt. A vállalati beruházások 0,5%-kal bővültek, főként a félvezetőkkel kapcsolatos technológiai fejlesztések miatt.
A nettó export hozzájárulása a GDP-hez 0,7 százalékpont volt, mivel az export 1,1%-kal nőtt, míg az import 2,1%-kal csökkent. Az export bővülését részben a szolgáltatásexport 4,1%-os növekedése hajtotta, amelyhez az erős beutazó turizmus jelentősen hozzájárult. Az áruexport 0,1%-os növekedése szintén főként az IT-termékek iránti kereslet élénkülésének köszönhető.
A GDP-növekedés meghaladja a japán jegybank (BoJ) 2024-es pénzügyi évre vonatkozó 0,6%-os előrejelzését. Az infláció várhatóan tovább emelkedik, januárban akár 4%-os éves szintet is elérhet, és tartósan 3% körül maradhat. Ez arra utal, hogy a BoJ a vártnál gyorsabban emelheti a kamatokat. Bár a piac júliusra áraz egy kamatemelést, a BoJ akár már májusban léphet - vélik az ING elemzői. A japán jen egyébként az év eleje óta erősödő pályán van a dollárral szemben, ma is folytatódott ez a tendencia.

A fő kockázatot Donald Trump esetleges vámintézkedései jelentik, amelyek befolyásolhatják a japán gazdaság növekedését, de a BoJ elsődleges célja továbbra is az infláció kordában tartása marad.
Címlapkép forrása: Shutterstock