Kiinduló helyzet – választások, gazdasági növekedés, infláció
Vitaindítóként Madár István (Portfolio) ismertette felvezető gondolatait a magyar gazdaság helyzetéről. Értékelése szerint a jelenleg a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit a közeljövőben alapvetően két választás határozza meg, nevezetesen az újonnan beiktatott amerikai elnök gazdaságpolitikája okozta új kereskedelempolitikai realitások és a közelgő, 2026-os magyar választások várható gazdaságpolitikai hatásai. A közelmúltban publikálta a KSH a 2024.évi GDP növekedés első becslésének adatát, amely szerint a GDP növekedés 2024 negyedik negyedévében negyedév/negyedév alapon, szezonálisan kiigazítva 0,5%-os volt, így a magyar gazdaság kilépett a technikai recesszióból. Felhívta a figyelmet, hogy negyedév/negyedév alapon jelentősen (1,3-1,4%-ra) élénkülő gazdasági növekedésre van szükség a 2025. évi 3,4%-os kormányzati gazdasági növekedési terv eléréséhez. A beruházás, fogyasztás és export kapcsán is vannak olyan fékezőerők, amelyek lassan oldódnak, az oldódás sebessége az egyes GDP felhasználási tételek kapcsán nagyon eltérő. A makroközgazdászok két éve jósolják a magyar gazdasági növekedés dinamikus élénkülésének beindulását, ami még mindig várat magára, noha a gazdaságpolitika mozgástere most jóval szűkebb, mint a pandémiát megelőző időszakban volt. Felmerül a kérdés, hogy végleg kijött-e a magyar gazdaság a recesszióból? Milyen dinamizálódás képzelhető el 2025-ben a magyar gazdaságban?
Az előrejelzők fóruma négy makrogazdaság elemző-szakértő részvételével zajlott: Balatoni András (a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója, MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja), Palócz Éva (a Kopint-Tárki vezérigazgatója, az MKT alelnöke), Suppan Gergely (Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára) és Nagy János (Erste Bank makrogazdasági elemzője) voltak a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A panelbeszélgetést Madár István (Portfolio, az MKT elnökségi tagja) moderálta Az Előrejelzők Fóruma teljes panelbeszélgetés itt érhető el.
A másik friss makroadat, amely a makroelemzők körében a közelmúltban negatív meglepetést okozott a januári inflációs adat volt. Az MNB 2024. decemberi inflációs előrejelzésben 2025-re az inflációra 3,7% (+/-0,4%) sávközepi pontelőrejelzést publikált, ami méra meghaladottnak tűnik. Lényeges kérdés, hogy a várakozásokat meghaladó januári infláció (5,5%) a 2022-2023-as inflációs időszak „hosszúra nyúlt árnyékának” tekinthető-e, vagy új tényezőknek köszönhető az infláció újbóli gyorsulása, amely új gazdaságpolitikai beavatkozásokat igényel?
Gazdasági növekedés,fogyasztás, beruházás, nettó export, munkaerőpiac: Visszacsúszhat-e a recesszióba a magyar gazdaság 2025-ben?
Balatoni András szerint heterogén a magyar gazdaság tavalyi teljesítménye a GDP résztételeinek alakulását tekintve. A fogyasztás kapcsán megállapítható, hogy a magyar fogyasztási pálya a kelet-közép-euópai régió magasabb növekedési képességgel bíró országainak fogyasztási kilábalási pályájával mozog együtt, ami dinamikát adhat a gazdasági növekedésnek. A PMÁP lakossági kamatkifizetések addicionális fogyasztásélénkítő hatásának kapcsán rámutatott, hogy – a megtakarítások reálértékének visszapótlása miatt - az csak kis addicionális fogyasztási impulzust képviselhet. A fogyasztással ellentétben kedvezőtlenek a magyar ipar és a külkereskedelem kilátásai. A rendszerváltást követően most először volt két olyan egymást követő év, amikor csökkent az ipari termelés volumene. Mivel a magyar ipari termelés kétharmada kerül közvetlenül exportra, ez azt mutatja, hogy a külső piacaink felvevőképessége nagyon gyenge. A beruházások volumenének alakulásában visszatükröződik a gyenge külső konjunktúra és az alacsony kapacitáskihasználtság. Ez alól kivételt képeznek a zöldmezős beruházások, amelyek jelentősen támogathatják a későbbi exportvolument és a beruházási volument is. A vállalati felmérések azt mutatják, hogy az első három tényezőben benne van a magas árszint, amely a megkérdezett vállalatok szerint a beruházások növekedését jelentősen hátráltatja. Ezen folyamatok eredménye, hogy a magyar gazdaság nem tudott jelentős növekedést felmutatni az elmúlt 2,5 évben, ami már kihathat a középtávú növekedési képességre is.
Nagy János hozzászólásában kiemelte, a bizalmi indikátorok kapcsán az a legfőbb probléma, hogy még nincs javulás a mutatókban sem a fogyasztói, sem a vállalati oldalon. A vállalati felmérések szerint nem a beruházások és a kapacitásbővítés van a megkérdezett munkaadók cselekvési fókuszában, hanem a munkaerő tartalékolása („labor hoarding”). A 2025. évi gazdasági növekedés az Erste Bank optimista forgatókönyve szerint eléri a 2%-ot, de az előrejelzés jelentős bizonytalanságot tükröz mindkét irányban. A 2%-os magyar gazdasági növekedési prognózist jelentősen befolyásolhatja negatív irányba a lehetséges német ipari munkaerő-leépítések begyűrűzése a beszállítói láncokon keresztül. A belső konjunkturális tényezők növekedésben betöltött súlya kérdéskör kapcsán jelezte, hogy a magyar külkereskedelem – a reexportot is figyelembe véve - közel 40%-a Németországba irányul. Vagyis, az üzleti bizalmi indexek állását alapvetően nem a belső, hanem a külpiaci konjunktúra robusztusságának mértéke befolyásolja. A belső kereslet kapcsán rámutatott, hogy
a lakáspiac várt élénkülése inkább az adásvételek számának növekedését jelenti, mint az új lakások építését,
így ennek építőipari multiplikátor hatása mérsékelt lehet. A reálbér növekedése idén nem lesz annyira erős, mint eredetileg feltételezhető volt, mivel intenzívebbé váltak a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektor áremelési szándékai, valamint 2024. júliusától növekedtek a lakossági inflációs várakozások is. ([1]). A két éve stagnáló gazdasági növekedés limitálja a profitszinteket, amely az alacsonyabb bérdinamikában is meg fog jelenni, ez pedig a feltételezett 4%-nál alacsonyabb fogyasztási dinamikát eredményezhet 2025-ben.
Palócz Éva a beruházás és a GDP alakulása kapcsán hangsúlyozta, hogy az állami beruházások drasztikus mértékű elhalasztására került sor 2024-ben, a beruházások volumencsökkenése elérhette a 25%-ot. Hozzászólásában kiemelte, hogy az állami beruházások a nemzetgazdasági beruházások 20%-át képviselik, amely már jelentős hatással van a GDP alakulására is. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. negyedéves konjunktúrafelmérése szerint a megkérdezett feldolgozóipari vállalatok 50%-a nem tervez beruházást, ami kiemelkedően magas érték, viszont a 2024. év negyedik negyedéves GDP első becslése arra utalhat, hogy a beruházások meredek zuhanása megállhatott. A Kopint-Tárki konjunktúrafelmérés eredményeiből az is kitűnik, hogy jelenleg a vállalatok fő növekedési korlátja nem a finanszírozási források hiánya, hanem a kereslethiány. A fogyasztás 2025-ben a 2024. évihez hasonló ütemben (cca. 3,5%) nőhet, amit a reálbérek növekedése is támogathat. Hátráltató tényezőt jelent a fogyasztásra a határmenti bevásárlóturizmus fogyasztáseltérítő hatása, a tényleges fogyasztásnövekedés még a kimutatottnál is magasabb lehetne, ha a fogyasztói vásárlóerő nem szivárogna el külföldre. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. 2025. évi GDP előrejelzése 2,4%, de a publikálás óta eltelt időszak információit is beépítve jelenleg a GDP növekedési sáv 1,8-2,5% körül van. Hangsúlyozta, hogy a gyenge német konjunkturális helyzet nem egyedüli és kizárólagos okozója a magyar gazdaság alacsony növekedésének, mivel ebben a belső konjunkturális tényezők is jelentős szerepet játszanak. További példaként hozta fel a belső gazdasági motorok szerepére a szolgáltatási szektor 2024. évi teljesítményének várakozásoktól elmaradó növekedését. A szolgáltatási szektor termelése 90%-ban belföldi piacra irányul, de 2024-ben a jelentős reálbérnövekedés ellenére nem könyvelt el dinamikus növekedést (cca. 2%).
Suppan Gergely szerint kiemelkedően teljesítő szektor volt 2024-ben a turizmus, vendéglátás és a légiforgalom. Ezeknek a szektoroknak a növekedése azonban nem volt képes ellensúlyozni a többi szektor (ipari termelés, mezőgazdaság) csökkenését. A mezőgazdaság az aszály miatt negatívan járult hozzá a tavalyi GDP növekedéshez elsősorban a szántóföldi növénytermesztés (búza, kukorica) volumenének csökkenése miatt. A szántóföldi növénytermesztés termelési volumenét alapvetően a csapadékmennyiség befolyásolja, amit viszont nem lehet előre jelezni. A GDP felhasználási tételeire rátérve a beruházások kapcsán megjegyezte, hogy technikai korrekció történhetett 2024 negyedik negyedévében, hiszen a beruházások szintje már egy olyan mélypontot érhetett el, ahonnan már szükséges a növekedés az amortizációs pótlás miatt is. A beruházásokra a kormány lakossági ingatlanberuházások élénkítésén keresztül is kíván hatni (21 pontos Akcióterv). A vállalati hitelprogramok kapcsán aláhúzta, hogy a jelenlegi konjunkturális helyzetben a kapacitásbővítő beruházások helyett az energiahatékonysági beruházásoknak van létjogosultsága. A magyar kkv-k energiahatékonyságban jelentős lemaradásban vannak, amely döntő szerepet játszott az 2022-2023-as inflációs epizód kialakulásában ([2]). Hangsúlyozta, hogy a kkv-k beruházásainak ösztönzésére finanszírozási forrást a Demján Sándor vállalati hitelprogram (1+1 program, tőke- és lakáspiaci programok, kkv digitalizációs program) biztosít. A fogyasztás kapcsán 3,5-4%-os növekedésre számít 2025-ben, viszont jelezte, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése elmarad a várakozásoktól a külföldre irányuló turizmus és a szolgáltatás-vásárlások élénkülése miatt. A reálbérek növekedése mellett a PMÁP kamatok kifizetése is hozzájárulhat a fogyasztói óvatossági motívum további oldódásához a vagyonhatáson keresztül. Az áthúzódó hatás 2025-ben zéró, viszont a mezőgazdasági bázishatás, PMÁP kamatok kifizetése, ingatlanberuházások élénkítése pozitív gazdasági momentum lehet ahhoz, hogy a magyar gazdaság a recesszióba ne csússzon vissza, viszont a német gazdasági növekedés dinamizálódása nélkül 3% feletti gazdasági növekedés elérése nem lehetséges.
Német-magyar ipari reláció, EU-transzferek, nagyberuházások: Mekkora a magyar gazdaság hosszútávú növekedése?
Suppan Gergely hozzászólásában elmondta, hogy a közelgő német választás eredménye is jelentős hatással lehet a magyar GDP alakulására. Az új német kormány várhatóan lazíthat a jelenlegi szigorú adósságfék-szabályokon és fiskális intézkedésekkel élénkíti majd a gazdaságot. A német gazdaság versenyképességéről elmondta, hogy jelentős strukturális problémával küzd az elmaradt infrastrukturális beruházások miatt. A német autóipar eddig az eladásainak közel 1/3-át Kínában tudta értékesíteni, az autóeladások kínai relációban jelenleg viszont zuhanórepülésben vannak. Kínában nagyon jelentős verseny indult el a belső piacon, vagyis amíg a ’90-es években 2-4 millió darab személygépkocsit gyártottak évente, addig jelenleg ez a szám eléri a 32 milliót, amely kiszorítja nem csak a kínai piacról, hanem az egész távol-keleti térségből is a nyugati és japán konkurens járműgyártó vállalatokat. Ugyanez a kiszorítási hatás érvényesül a napelemek piacán és az acéliparban is. Ebből a szempontból a már bejelentetett amerikai védővámok is negatívan hatnak az európai versenyképességre, hiszen a kínai áruk várhatóan Európában próbálnak majd piacot szerezni. A német autóipar versenyképességi problémáját mélyíti, hogy 2025. január 1-jétől életbe léptek a flottaszintű CO2 kibocsátási kvóták, így várhatóan több tízmilliárdnyi EUR büntetést kell majd fizetni az európai autógyártóknak, amennyiben nem tudják határérték alá levinni a gyártói CO2 kibocsátást. A német gazdaságra már vannak olyan prognózisok, amelyek az idei évre is recessziót jósolnak (ha ez bekövetkezik, ez lenne a zsinórban harmadik recessziós év Németországban). Hangsúlyozta, hogy
2025 második negyedévétől az autóipari giga gyártási kapacitások fokozatos termelésbe állításával elérhető a kormányzati növekedési cél, ennek előfeltétele viszont, hogy meglegyen a megfelelő kereslet, amely felszívja ezen autógyárak többletkibocsátását.
Balatoni András a nagyberuházások (BMW, BYD, CATL) termelésbe állítása kapcsán kiemelte, hogy ha a három gyárkomplexumban 2025 második félévében megindul a termelés, akkor ez az egész évi GDP növekedési rátát átlagosan 0,6%-kal emelheti meg 2025-ben. 2025 harmadik negyedévében az MNB becslései szerint 7.500 fő fog elkezdeni dolgozni a három gyárkomplexumban, ami 3 év alatt közel 24.000 főre fog felfutni ([3]). Az MNB várakozásai szerint a három gyáregység termelésbe állítása és a várhatóan élénkülő nyugat-európai konjunktúra miatt az idei év második felében a gazdasági növekedés jelentős élénkülésével számolhatunk. A hosszú távú növekedés kapcsán kiemelte a versenyképes termék- és szolgáltatások előállításának fontosságát. A gazdasági növekedés dinamizálásához szükség van exportképes termékekkel vagy szolgáltatásokkal bíró magyar vállalatokra, ennek hiánya behatárolja a magyar gazdaság piaci növekedésének lehetőségét. Az exportképes magyar vállalatok hiánya nyomást jelent a gazdaságpolitikára a növekedés generálása miatt.
A növekedési kényszer nem megfelelő gazdaságszerkezettel párosulva „stop-go” ciklusok kialakulása és a hiszterézis jelensége miatt végeredményben egy még lassabb gazdasági növekedés kialakulásához vezet.
Nagy János hozzászólásában a hosszútávú gazdasági növekedés kapcsán kiemelte, hogy a nagyberuházásoktól (BMW, BYD, CATL) várt termelés terv szerinti felfutása (időzítési hatás) és - részben szabályozói kockázatok miatt - a gyártott termékek iránti hosszú távú kereslet fennmaradása (volumenhatás) is kérdéses. A szabályozói kockázatok kapcsán kiemelte, hogy a szabályozás hajtotta eddig az elektrifikációs autóipari keresletet, az új amerikai adminisztráció viszont ezt visszafordította, ami megkérdőjelezheti az eddig feltételezett növekvő iparági keresleti trend és a termelés gyors felfutásának narratíváját. A német gazdaság jelenlegi gyenge konjunkturális helyzete kapcsán megjegyezte, hogy a Bundesbank heti aktivitási indexe ([4]) szerint az első negyedévben már látszik egy felpattanás, azonban ez még nem egyértelmű jele a fordulatnak.
Palócz Éva a hosszútávú növekedés kapcsán rámutatott, hogy a 2013-2019-ben az EU transzferek kiszámítható és stabil elemei voltak a magyar gazdasági növekedésnek, ami viszont most hiányzik. Az EU-támogatásokból származó addicionális GDP arányos növekedési többlet teljesítésarányosan elérhette az évi 1-2%-ot. ([5]). Az EU-transzferek hiánya tetten érhető a jelenlegi alacsony növekedési dinamikában. A hosszú távú növekedési képesség szerinte úgy növelhető, ha a kedvező kamatozású vállalati hitelprogramok révén finanszírozott beruházások az energiahatékonyságon kívül a termelési rendszerek technológiai hatékonyságának növelését is célozzák. A versenyképesség kapcsán megjegyezte, hogy Magyarországon az állami beavatkozás gazdaságpolitikája intenzíven van jelen a gazdaságban, viszont az állam gazdaságélénkítő szerepe akkor lenne optimális, ha csak arra szorítkozna, hogy kedvező feltételeket (adórendszer, infrastruktúrafejlesztés) teremtsen a vállalatoknak a növekedéshez.
Infláció, forintárfolyam, árstop, ágazati versenyképesség: Visszatérhet-e a magas inflációs periódus 2025-ben?
Suppan Gergely szerint ellentétes hatások mozgatják jelenleg az inflációt. Kiemelte, hogy általában a kínálati sokkok okozzák elsősorban az inflációs epizódokat a világon, viszont a kínálati sokkok előre nem prognosztizálhatóak. Az inflációs prognózisa kapcsán jelezte, hogy a januári csúcsot követően az infláció csökkenésére számít, amit egyes bázishatások (szolgáltatói árak alacsonyabb visszatekintő átárazása, 2024 júliusában a kötelező akciózás kivezetése miatt belépő magasabb bázis) is támogatnak.
Palócz Éva hozzászólásában hangsúlyozta, hogy ha feltételezzük, hogy valóban a kínálati sokkok okozzák az élelmiszerárak növekedését, akkor ez feleslegessé teszi az árstopok alkalmazását. Az élelmiszerinfláció a KKE-régióban tapasztalt kiugró növekedésében jelentős szerepe van a magyar élelmiszertermelők alacsony termelési hatékonyságának ([2]). A fogyasztók által érzékelt inflációban az elmúlt évek (1,5-2 év) magas árszintje a meghatározó. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. 2025-re vonatkozóan 5% körüli éves átlagos inflációra, december végén - a januári tetőzést követően - 3,9-4%-os hó/hó inflációra számít. 2022-2023-as inflációs periódus várhatóan nem fog visszatérni az alacsonyabb világpiaci energia- és nyersanyagárak következtében.
Nagy János hozzászólásában kifejtette, hogy a 2025-re szóló inflációs prognózisa emelkedett a januári inflációs adat megjelenésével. Az árstop alkalmazása kapcsán rámutatott, ha egyes mezőgazdasági terményárak kínálati sokkjai átmenetiek, akkor költségsokkok lecsengésével az árak maguktól is lefelé korrigálódhatnak. A 2024. október-novemberi időszakban bekövetkezett forintgyengülés kedvezőtlenül befolyásolta a vállalatok üzleti terveit és így a januárban meghozott árazási döntéseiket is. Hangsúlyozta, hogy nem sikerült megfelelően horgonyozni az inflációs várakozásokat, ennek egyik oka egyfelől a magas érzékelt lakossági infláció másfelől pedig a kiskereskedelmi és szolgáltató szektor áremelési szándékait leképező egyenlegmutatók növekedése ([1]). Pozitívumként emelte ki, hogy az ipari termelői árak alakulását lényegében újra leköveti a fogyasztói árindex és a termelői árakban pedig már látszik a tetőzés. Az éves átlagos inflációt 5-5,5%-ra prognosztizálja 2025-re, az infláció éven belüli lefutását tekintve a januári infláció tetőzése után a hó/hó infláció csökkenésére számít.
Balatoni András hozzászólásában kifejtette, a januári inflációs meglepetés szerkezetét tekintve a piaci szolgáltatásokban következett be egy markáns negatív meglepetés, de ha a telekommunikációs díjak és banki szolgáltatások tranzakciós díjainak emelkedésétől eltekintünk, akkor 1%-kal nőttek hó/hó alapon a piaci szolgáltatások árai, ami viszont a 2024. évi januári értékkel egyezik meg. Az infláció éves lefutását tekintve a januári inflációs tetőzéssel és fokozatos dezinflációval számol. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jelentős dezinflációs perióduson ment keresztül, de jelenleg még korai ünnepelni az inflációs veszély teljes elmúlását a magyar gazdaságban, mivel a történelmi példák (’70-es évek inflációs epizódja) azt támasztják alá, hogy egy inflációs hullámot újabbak inflációs periódusok követhetnek. Az IMF egyik nagy hatású tanulmánya is foglalkozik az elmúlt 50 év inflációs ciklusainak vizsgálatával ([7]), amiben az infláció visszatérésének fő okaként jelölik meg az infláció felett érzett győzelem korai ünneplését, vagyis a fő tanulság az, hogy konzervatív, az árstabilitásra fókuszáló monetáris politikát szükséges folytatni. Az inflációs cél elérése támogatja leghatékonyabban a gazdaság élénkítését is. A közelmúlt magyar gazdaságpolitikai tapasztalatai is azt mutatják, hogy a magas infláció egyértelműen káros a gazdasági növekedésre, mivel az inflációnak és különösen az élelmiszerinflációnak jelentős közvetett hatása van, mégpedig az, hogy a lakosság bizalmát komoly mértékben tudja csökkenteni. Az MNB továbbra is helyteleníti az árstopok lehetséges alkalmazását, mivel Magyarországon a régiós országokhoz viszonyított inflációs többlet 80%-a két tényezőből származott: az üzemanyagárakból és az élelmiszerárakból, mindkét fogyasztási főcsoport érintett volt az árstop-intézkedésekben. Kiemelte, hogy a KKE-régió többi országában is voltak költségsokkok, viszont a magyar infláció volt a legmagasabb a régióban. Összefoglalásként megállapította, hogy egyes ágazatok külső költségsokkokra mutatott nagyobb árérzékenysége az alacsonyabb versenyképességgel magyarázható, ami makrogazdasági szinten a magasabb inflációban jelenik meg.
Laczkó Tihamér,
OTP Bank Nyrt. hitelelemző, MKT Gazdaságpolitikai Szakosztályának titkára
Források, hivatkozások:
[1] MNB: Gyorselemzés az infláció alakulásáról, 2025. január, 9.o
https://mnb.hu/letoltes/inflacios-alapmutato-aktualis-havi-ertekeles.pdf
[2] Balatoni András – Quittner Péter: A 2021-2023 közötti inflációs hullám okai és háttere
Közgazdasági Szemle, 2024. június 671-689 o.
[3] MNB: Inflációs jelentés 2024Q4, 2024.12.19
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2024-12-19-inflacios-jelentes-2024-december
[4] Bundesbank heti aktivitási index alakulása és módszertana
[5] EU források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásai
Hétfa Kutatóintézet tanulmánya, 2015.11.30
https://hetfa.hu/wp-content/uploads/Fejlpolhatasok-HETFA_151130.pdf
[6] Balatoni András – Soós Gábor Dániel: Változó világ, változó hatások – az árfolyam makrogazdasági hatásai, 2023.07.17
[7] One Hundred Inflation Schocks: Seven stylized facts
IMF Working Paper, 2023.09.15
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
