Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A globális tengerszint az elmúlt három évtizedben folyamatosan emelkedett, évente átlagosan 3,1 milliméterrel. 2023 januárjában az átlagos tengerszint 98 milliméterrel volt magasabb, mint 1993 ugyanezen hónapjában.
A 2024 augusztusában megjelent ENSZ-jelentés szerint a gyorsuló tengerszint-emelkedés egyértelműen az ember által okozott globális felmelegedés közvetlen következménye, különösen
- a globális óceánok hőmérséklet-emelkedésének és az ezt követő hőtágulásból származó térfogatváltozásnak,
- valamint a jégsapkák és gleccserek olvadásából eredő térfogat-növekedésnek
tulajdonítható.
A tengeri jég kiterjedése világszerte folyamatosan történelmi mélypontokat ért el. 2023 volt ebből a szempontból a legrosszabb év a feljegyzések kezdete óta.
A globális tengerszint a szakértői becslések szerint az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátási forgatókönyveinek mindegyikében emelkedni fog.
- Még a nagyon alacsony ÜHG-kibocsátási forgatókönyv esetén is a tengerszint emelkedése világszerte évente 4,1 milliméterre, azaz 2040 és 2060 között összességében mintegy 82 milliméterre becsülhető.
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának különböző forgatókönyveitől függetlenül a globális tengerszint az előrejelzések szerint legalább az évszázad végéig tovább emelkedik.
- Magas ÜHG-kibocsátási forgatókönyv esetén az emelkedés akár évi 6,4 milliméter is lehet, ami az elmúlt három évtizedben mért ütem kétszerese.
Akár 2070-re 1 méterrel nőhet a tengerszint
A szárazföldi jég – a gleccserek és a jégtakarók – a Föld édesvízkészletének nagy részét tartalmazzák. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, különösen a sarkvidékeken, a gleccserek és a jégtakarók olvadnak, és az elolvadt vízmennyiség eljut az óceánokba.
A tengerszint-emelkedés tapasztalható felgyorsulását elsősorban a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró jégveszteségének növekedése okozza: ezen jégtömeg csökkenése átlagosan 270 és 150 milliárd tonna körül alakul évente. A hét legnagyobb mértékű jégveszteséggel járó év az elmúlt évtizedben következett be.
A Nemzetközi Krioszféra Éghajlati Kezdeményezés (ICCI) által közzétett legújabb tudományos eredmények szerint
a tengerszint 1 méteres emelkedése elkerülhetetlen egy évszázadon belül, és akár már 2070-ben bekövetkezhet, ha a jégtakarók összeomlanak.
A még katasztrofálisabb, 3 méteres emelkedés valószínűleg elkerülhetetlen a következő egy-két évezredben, és akár már a 2100-as évek elején bekövetkezhet.
Óriási károk
A tengerszinttel összefüggő szélsőséges események – amelyek korábban évszázadonként egyszer fordultak elő – a század végére évenként tapasztalható jelenséggé válhatnak. A tengerszint emelkedése és az éghajlati hatások közvetlenül érintik majd az alacsonyan fekvő tengerparti övezetekben élő közel egymilliárd embert.
Ez a probléma többdimenziós, és messze túlmutat a part menti lakosságon – minden kontinenst és régiót érint –, így senki sem mentesül a jövőbeli potenciális katasztrófáktól. A tengerszint emelkedése hatással lesz a kis fejlődő szigetországok és a part menti államok közösségeire, és még több tíz millió embernek kell majd alkalmazkodnia az áradásokhoz, viharhullámokhoz, az erózióhoz és a kényszerű kitelepítésekhez.
A tengerszint emelkedése már most is problémákat okoz világszerte:
- a viharhullámok magasabbak és jelentősen nagyobb valószínűséggel okoznak part menti árvizeket,
- az erózió következtében a partvonalak visszahúzódnak,
- a sós víz behatolása miatti édesvízhiány alakulhat ki,
- továbbá a sós víz beszivárgása a part menti földterületeken megrongálhatja az épületek alapjait.
Az ÜHG-kibocsátások erőteljes csökkentése nemcsak a tengerszint emelkedésének ütemét lassítaná, hanem a végső szintemelkedést is korlátozná.
A kutatások szerint a sziklás partok eróziója nyilvánvalóan közvetlen veszélyt jelent az emberi életre, a tulajdonra és az infrastruktúrára, ami a part menti urbanizáció gyors ütemű növekedésével csak fokozódni fog. A part menti erózió jövőbeli mértékének és a kapcsolódó veszélyeknek az előrejelzésére irányuló erőfeszítések nagyrészt a puha, erodálható partvonalakra összpontosítottak, és egészen a közelmúltig elhanyagolták a sziklás partokat. A sziklás partok a világ partvonalainak több mint 50%-át teszik ki, és maguk is a folyamatos erózió bizonyítékai.
Sérülékeny régiók
Amerikai kutatók azt állítják, hogy a tengerszint emelkedése nem egyenletesen történik az egész világon. A globális és helyi feltételek kombinációja, mint például a partvonal topográfiája és a jeges olvadékvíz eloszlása az óceánban, befolyásolja az adott régióban a tengerszint emelkedésének mértékét.
A következő 30 évben a csendes-óceáni szigetországok, például Tuvalu, Kiribati és a Fidzsi-szigetek legalább 15 centiméteres tengerszint-emelkedést fognak tapasztalni a NASA elemzése szerint. A kutatók azt feltételezik, hogy a jelenlegi folyamatok tehetetlensége okán ez a növekedés attól függetlenül bekövetkezik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása változik-e az elkövetkező években.
A tengerszint évszázadokig tovább fog emelkedni, ami gyakoribb áradásokat okoz
– mondta Nadya Vinogradova Shiffer, a NASA Földtudományi Osztálya óceánfizikai programjainak vezetője. A 15 centiméteres tengerszint-emelkedés hatásai országonként eltérőek lesznek. Egyes államok évente többször is tapasztalhatnak kellemetlen árvizeket pl. a part menti repülőtereken, míg mások gyakoribb áradásokkal szembesülhetnek, amelyek az év közel felében elárasztják őket.
Európai helyzet
A tengerszint emelkedése komoly aggodalomra ad okot Európa számára is, ahol több mint 50 millió ember él 10 méternél alacsonyabban fekvő part menti övezetekben.
A tengerszint emelkedése olyan veszély, amely már jelenleg is hatással van az európai part menti régiók környezeti állapotára és gazdasági fejlődésére. Az európai abszolút tengerszint-emelkedés átlagos mértéke kissé meghaladja a globális átlagos tendenciát, és gyorsul.
A regionális eltérések nagyok, néhány balti régióban alacsonyabb (vagy negatív) relatív tengerszint-emelkedés tapasztalható, ami a függőleges földmozgásoknak és a szárazföldi jégtömegveszteségek hatásainak tudható be. A tengerszint emelkedésének jövőbeli mértéke nagyon bizonytalan és nagymértékben függ a különböző kibocsátási forgatókönyvek megvalósulásától. A tengerszint-emelkedés magasabb relatív mértéke várhatóan Európa déli tengerei esetében következhet be.
A legnagyobb probléma az, hogy a tengerparti közösségekben több mint 200 millió európai él, akik közül sokuknak tenger mellett van ingatlanuk, vagy a tengerparttól függ a megélhetésük. A tudományos közösségekben folyamatosan téma, hogy miként lehet hatékonyan megőrizni a partokat és a partvonalakat a jövő generációi számára.
- 2022-ben Franciaország északnyugati részén, Bretagne-ban a francia kormány 126 tengerparti város és falu esetében rendelte el, hogy dolgozzák át a part menti ingatlanokra vonatkozó tervezési szabályokat a part menti erózió gyorsuló, évente két centiméteres üteme miatt. Számos uniós finanszírozású projekt (köztük az Erodes, a MaCaBios és a FutureMARES) innovatív megközelítést alkalmaz a partvidék védelmében, természetalapú megoldások formájában.
- Szakértői számítások szerint Angliában jelenleg 1,9 millió otthont fenyeget a part menti árvíz és erózió. Európa egyik leggyorsabban erodálódó partvonalával Anglia rendelkezik, ahol jelenleg több száz ingatlan van kitéve a part menti erózió veszélyének. A partvonal-kezelési tervek meghatározzák a part menti árvíz- és eróziós kockázatok kezelésének legfenntarthatóbb megközelítését rövid (0-20 év), közepes (20-50 év) és hosszú (50-100 év) időtávlatban. Anglia 6000 kilométer hosszú nyílt tengerpartjára 20 ilyen kezelési terv készült.
Olajkikötők veszélyben
Az emelkedő tengerszint következtében a világ legnagyobb olajkikötőit eláraszthatja majd a víz
– derül ki a China Water Risk kutatói által készített elemzésből. Ha ez bekövetkezik, súlyos globális energiabiztonsági problémákat okozhat, és további geopolitikai feszültségekhez járulhat hozzá. Az elemzés szerint
- a legnagyobb szupertanker-forgalmat bonyolító kikötők közül tizenhárom már 1 méteres tengerszint-emelkedéstől is komoly károkat szenvedne.
- Két alacsonyan fekvő szaúd-arábiai kikötő (Ras Tanura és Yanbu) különösen sérülékeny. Mindkettőt az Aramco, a szaúdi állami olajvállalat üzemelteti, és az ország olajexportjának 98%-a ezeken a kikötőkön keresztül bonyolódik le.
- A világ legnagyobb olajtermelőjének számító Egyesült Államokban található Houston és Galveston olajkikötői szintén szerepelnek a listán, csakúgy, mint az Egyesült Arab Emírségek, Kína, Szingapúr és Hollandia kikötői.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
