Az elmúlt 25 évben a postai szolgáltatások áremelkedése jelentősen meghaladta az átlagos infláció mértékét, ez alól csak néhány év volt kivétel, például 2022, amelynek második felében indult be az európai rekorder infláció Magyarországon.
A grafikonon zölddel a postai árak emelkedését ábrázoltunk, pirossal pedig az általános inflációét. 2000 óta átlagosan 3,6 százalékponttal volt magasabb a postai árak emelkedése a fogyasztói árindexnél.
A különbségnek több magyarázata is lehet.
- A postai szállítás munkaerő-igényes szolgáltatás, és a bérek az utóbbi két évtizedben jelentősen nőttek Magyarországon.
- Ugyanez igaz az üzemanyagárakra és a logisztikára, nem beszélve a járművek drágulásáról, amely a gyenge forint következménye.
- Nagy lett a verseny, miközben a klasszikus levélküldés visszaesett, ami a fix költségeket kevesebb küldeményre osztja szét.
- A postahivatalokat is fenn kellett tartani, a kormány sokáig nem mert szembenézni azzal, hogy sok kispostát nem lehet fenntartani, az utóbbi években gyorsult fel a folyamat, hogy az egyes, kisebb településen lévő hivatalok postapartnerként működnek tovább.
Lapunk megkérdezte a Postát, hogy mi állhat az átlagon felüli növekedés mögött - amely egyébként nem csak az általános magyar inflációhoz képest szembetűnő, de az uniós árakhoz képest is - de csak annyit írtak, hogy
a Magyar Posta közönséges levélárai (50 gramm – 270 Ft), összehasonlítva a V4 országokkal (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), de akár az Európai Unió többi tagországával (pl. Németországgal (ahol 1.10 EUR)), Franciaországgal (1,39 EUR), Dániával 29DKK=cc.1600 Ft), Svédországgal (22 SEK= cc.791 forint), Portugáliával (1,08 EUR) is, alacsonyabbak.
Ezt - ha nem is teljes mértékben -, de alátámasztja az Európai Bizottság árösszehasonlító oldala, amely a belföldi és külföldi csomag- valamint levélfeladási árakat hasonlítja össze. Ebben az 500 grammos sztenderd levélfeladás árait tekintve 2023-ban valóban a legolcsóbbak között állt, de eszerint az adatbázis szerint Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Cipruson, sőt Németországban is olcsóbb ez a küldemény belföldre a nemzeti postával. Ettől természetesen a Posta állítása az 50 grammos levéllel kapcsolatban még lehet igaz.
Az Eurostat szerint a postai szolgáltatások az elmúlt bő két évtizedben az uniós átlagnál magasabb ütemben emelkedtek Magyarországon.
A fix, 2005-ös bázisú grafikonon még jobban látszik a növekedés, a postai árak különösen az elmúlt években kezdek jelentősen növekedni, összhangban az általános infláció emelkedésével.
A V4-országokhoz képest is jelentős a drágulás
A magyar drágulás összességében, 2002-től nézve magasabb volt, mint a V4-es országok áremelkedése, amely az elmúlt két évtizedben jelentős különbségeket mutatott. Magyarország és Szlovákia rendszeresen magasabb inflációs mutatókat produkált: Magyarországon például 2003-ban 13,6 százalék, 2008-ban 9,7 százalék, 2020-ban 12,2 százalék, míg 2023-ban rekordszintű 21 százalékos emelkedés következett be.
Szlovákia szintén érzékenyen reagált, különösen 2003-ban (25,3 százalék) és 2023-ban (18 százalék). Lengyelország és Csehország általában stabilabbnak tűnt, de itt is voltak kivételek, például Lengyelország 23,5 százalékos ugrása 2013-ban, vagy Csehország 33,3 százalékos rekordemelkedése 2008-ban.
A cseh piac gyakran mutatott éves ingadozást, például 2006–2007 között közel nulla, míg 2016–2017 között kétjegyű növekedést. Összességében Magyarország és Szlovákia voltak a legváltozékonyabbak, míg Lengyelország hosszú távon alacsonyabb, de 2013 után egyre instabilabb árszintet mutatott.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
