A tegnapi közös rövid sajtótájékoztatón a szerb miniszter a NIS-t ért január 10-i Biden-adminisztrációs szankció kapcsán emlékeztetett rá, hogy a szerb és a magyar kormány közösen kért 90 napos haladékot annak hatályba lépéséhez, de egyelőre még nem tudni, hogy ez megérkezik-e.
A szankció súlyos hatásának bejelentésekor a szerb elnök azt jelezte, hogy február 25-ig kell elrendezni a NIS ügyét (addig kellene az oroszoknak eladniuk a tulajdonrészüket, hogy a finomító zavartalanul működhessen).
A legfrissebb, szombattól érvényes magyarországi üzemanyag árakról cikkünk:
Dubravka Dedovics azonban azt érzékeltette tegnap:
az amerikai és orosz fél álláspontja még távol áll az ügyben, de bizakodásának adott hangot, hogy kapnak több időt a tulajdoni helyzet rendezésére.
Azt is vázolta azonban, hogy amennyiben szükségessé válik, akkor a Mol azt vállalta, hogy a "kapacitásukat megduplázzák" és "Magyarország regionális koordinátor szerepét vállal", azaz "velünk együtt próbálja összehangolni" egyéb országokból azt, hogy a megfelelő mennyiségű üzemanyag jöjjön a szerb piacra. A Mol oldala szerint van a Vajdaságban egy üzemanyag depója, amely 8 ezer köbméter dízelt, és 4 ezer köbméter benzint képes tárolni, így feltehetően erre utalt a szerb miniszter a kapacitás duplázása alatt, illetve az exportszállítások potenciális felpörgetésére. Erre Szijjártó a pénteki interjúban explicit utalt.
Mindezek után Szijjártó azt vázolta a csütörtöki tájékoztatón:
Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát.
Hozzátette: "Szeretnénk elkerülni ezt a helyzetet. Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet." Úgy folytatta:
Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon
- összegzett.
A fentiek után pénteken jelent meg a szerb RTS oldalán az interjú, amelyben
Szijjártó szintén vázolta a potenciális régiós üzemanyagár emelkedés esélyét, illetve logisztikai kihívásokat. Azt is vázolta: a Mol kész növelni az üzemanyag exportot Szerbia felé.
Úgy fogalmazott a műsorvezetőnek, ha élesedne a NIS elleni amerikai szankció, hogy
Az Önök részéről egyre nagyobb szükség lesz az üzemanyagimportra, ami magasabb üzemanyag-exportot tesz szükségessé a mi oldalunkról. A MOL pedig készen áll a részvételre.
Azt is mondta a NIS-ssel szemben potenciálisan élesedő szankció kapcsán az összefoglaló szerint:
"Ha a szerbiai finomítói kapacitást kizárják a teljes regionális kapacitásból, akkor problémák lesznek a regionális olajpiacon. Ha a szerbiai finomító nem tudja feldolgozni a nyersolajat, akkor a benzint máshonnan kell beszállítani, és ez nyomást gyakorol a regionális benzinpiacra - a minőség és a logisztika szempontjából -, ami az árak és a költségek növekedéséhez vezethet. Egyszóval a közép-európai lakosságnak, magyaroknak és másoknak is meg kell fizetniük a politikai bosszú árát" - véli Szijjártó.
Elárulta, hogy a NIS-t ért szankció témáját is felvetette Marco Rubio új amerikai külügyminiszternek, amikor a minap egyeztettek telefonon, de azt érzékelte hivatali partnere elmondása alapján, hogy az Egyesült Államoknak most más témák a prioritásai, így azt érzékeltette, hogy elképzelhető: a NIS-t ért amerikai szankció hatályba lép.
Szijjártó az interjúban jelezte: a Rubióval folytatott telefonbeszélgetés során "Panaszkodtam neki a Biden-kormányzat utolsó napjaiban bevezetett szankciók miatt, és ő megemlítette, hogy a bosszú alapján kirótt intézkedéseket felül fogják vizsgálni". Ezután hozzátette:
Értelmezésem szerint nekik ott van Ukrajna ügye és a közel-keleti béke, tehát az ő szemszögükből a mi problémánk nem tartozik a prioritások közé
- mutat rá Szijjártó.
A magyar tárcavezető tegnap a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az új magyar-szerb olajvezeték, amely 2027-re készülhet el, tehát hosszabb távon segít majd Szerbia olajpiaci diverzifikációjában, 320 millió euróba kerülhet. Elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.
Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz
- tudatta. Hozzátette:
A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni.
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
