Ukrajna bejelentette, hogy szankciókat vezetett be Petro Porosenko korábbi elnök és négy másik oligarcha ellen, akiket azzal vádolnak, hogy veszélyeztetik az ország nemzetbiztonságát. A szankciókat Volodimir Zelenszkij elnök hagyta jóvá, miután a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntése alapján elrendelte őket – írja a Financial Times.
A szankcionált személyek között szerepel:
- Petro Poroshenko: Ukrajna korábbi elnöke, akit azzal vádolnak, hogy aláásta a nemzetbiztonságot.
- Viktor Medvedcsuk: Ukrajnai politikai operatőr és Vladimir Putyin közeli szövetségese.
- Igor Kolomojszkij: Oligarcha és a PrivatBank korábbi tulajdonosa, jelenleg börtönben van Kijevben.
- Gennagyij Bogoljubov: a PrivatBank korábbi tulajdonos, aki elhagyta az országot.
- Konsztjantin Zsevago: Üzletember, aki az Európai Unióban tartózkodik és ellenzi a kiadatását Ukrajnának.
A szankciók bevezetése politikai vitákat váltott ki Ukrajnában. Porosenko szövetségesei és az Európai Néppárt (EPP) is elítélte a lépést, mondván, hogy politikai indíttatású. Manfred Weber, az EPP elnöke kijelentette, hogy
a Porosenko elleni vádak alaptalanok és politikai indíttatásúak. Az EPP felszólította Zelenszkijt, hogy gondolja újra a döntést.
A szankciók lehetővé teszik az ukrajnai kormány számára, hogy befagyassza a szankciós listán szereplő személyek vagyonát és megtiltsa nekik az ország elhagyását. Medvedchuk jelenleg Moszkvában él, miután 2022-ben fogolycsere keretében Oroszországba került. Kolomojszkij Kijevben van börtönben, míg Bogoljubov elhagyta az országot. Zsevago az Európai Unióban tartózkodik és ellenzi a kiadatását Ukrajnának, ahol korrupciós vádakkal néz szembe. Porosenko, aki gyakran utazott külföldre, jelenleg Kijevben tartózkodik.
A szankciók bevezetése előtt Porosenko Washingtonba utazott, hogy találkozzon Trump kormányzati tisztviselőivel és amerikai törvényhozókkal.
A szankciók miatt azonban most már nem hagyhatja el Ukrajnát. Ukrajna három éve hadiállapotban van, miután Oroszország teljes mértékű inváziót indított. A választásokat a háború alatt felfüggesztették, de Trump és különmegbízottja, Keith Kellogg jelezte, hogy szeretnék, ha Ukrajna még ebben az évben tartana választásokat, ami a milliók számára elköltözött vagy megszállt területeken élő ukránok miatt rendkívül nehéz feladat lenne.
A szankciók bevezetése politikai feszültséget okozott Ukrajnában is.
Porosenko és szövetségesei szerint a lépés politikai indíttatású és alkotmányellenes. Poroshenko videóüzenetében kijelentette, hogy a szankciók aláássák a nemzeti egységet egy kritikus pillanatban. A parlamentben pártjának képviselői blokádolták a munkát, táblákat tartva, amelyeken olyan szlogenek szerepeltek, mint „Nem a politikai elnyomáshoz” és „Nem a diktatúrához”.
Zelenszkij és Porosenko között már a 2019-es elnökválasztási kampány során is feszültség volt.
A mostani elnök elődjét korrupcióval vádolta és azzal, hogy nem tudott békét teremteni Kelet-Ukrajnában az oroszok és szeparatista szövetségeseik elleni öt éves háború után. Porosenko Zelenszkijt naivnak és tapasztalatlannak nevezte, és azt állította, hogy orosz érdekeltségei vannak Moszkvában, ahol korábban szórakoztatóipari vállalkozása volt. Zelenszkij a választásokon nagy arányban győzött, 73 százalékot szerezve Poroshenko 24 százalékával szemben.
A két politikus rövid időre félretette ellentéteit Oroszország 2022-es teljes mértékű inváziója kezdetén, de a szankciók bevezetése újra felszították a konfliktust közöttük.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki szintén konfliktusban áll Zelenszkijjel a főváros feletti hatalomért, kijelentette: „Amikor a politikai harc egy külső ellenséggel szembeni küzdelemhez társul, a demokrácia veszít. És az egész ország is.”
Ezek a szankciók jelentős politikai és gazdasági hatásokkal járhatnak Ukrajnában, és tovább fokozhatják a feszültséget a politikai elit és a lakosság között.
Címlapkép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter találkozóján Kijevben 2025. február 12-én, szerdán. A fotó forrása: Andrew Kravchenko/Bloomberg via Getty Images
