Szó sem lehet a legkisebb nyugdíjak egyszeri megemeléséről – így foglalható össze a kormány reakciójának lényege annak a felvetésnek a kapcsán, amely a legalacsonyabb nyugdíjak egyszeri megemelésének (korrekciójának) kérdését firtatta.
A Demokratikus Koalíció képviselője, Gy. Németh Erzsébet írásbeli kérdést intézett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, "Tervez-e nyugdíjemelést, legalább a legalacsonyabb nyugdíjak emelése érdekében?" címmel. Érvelése szerint ma mintegy 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt.
A 24.hu beszámolója alapján Nagy Márton miniszterhelyettese, Fónagy János parlamenti államtitkár a válaszában világossá tette, hogy a kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést, mert igazságosnak tartja a mostani helyzetet.
Az államtitkár elmondta, hogy a nyugdíjak értékének megőrzését az inflációkövető nyugdíjemelés biztosítja.
A nyugellátás biztosítási elven megállapított keresetarányos, jövedelempótló ellátás, amelyre saját jogon válhat jogosulttá a biztosított, vagy – elhalálozását követően – a hozzátartozója. A társadalombiztosítási nyugdíj összege attól függ, a biztosított aktív korában meddig, milyen összegű jövedelem utáni járulékfizetéssel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához – fogalmazott az államtitkár.
Ha a kormány a nyugdíjas társadalom egyes csoportjai között eltérő mértékű nyugdíjemelést hajtana végre, ezzel jövedelem-átcsoportosítást valósítana meg, ami sértené a biztosítási elv érvényesülését – vélekedett Fónagy János.
Az államtitkár hozzátette, hogy a nyugdíjrendszerben a szolidaritási elv is érvényesül, az alacsony összegű nyugellátásban részesülők – kérelemre, indokolt esetben – méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt kaphatnak.
A 2023-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvény szerint abban az évben méltányossági nyugdíjemelésre összesen 910,2 millió forintot, egyszeri segélyre 614,3 millió forintot fordított a kormány.
Címlapkép forrása: Portfolio
