A vámok kivetéséről szóló döntés, bár Trump korábbi kereskedelempolitikáját tekintve nem teljesen váratlan, jelentős következményekkel jár mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra nézve – írják a Coface elemzői. A vámok a Trump első hivatali ideje alatt bevezetett intézkedések kiterjesztését jelentik, és
valószínűleg tovagyűrűző váltanak ki különböző iparágakban.
A vámok célja az amerikai acélipar védelme, különösen a Kínából érkező versennyel szemben. Indiana, Ohio, Texas és Pennsylvania államok adnak az amerikai acéltermelés közel felét. A teljes termelés mintegy 25%-ával Indiana áll az élen, amelyet Ohio 12%-kal, Texas 6%-kal és Pennsylvania 5%-kal követ. Az acélipar védelme politikailag fontosabb kérdés, Trump stratégiája a vámok és a beruházások kombinálásával arra irányult, hogy megerősítse tekintélyét a kékgalléros munkások, a választók egyik fő bázisának körében.
Az US Steel japán riválisa, a Nippon Steel által tervezett felvásárlása tovább hangsúlyozza az amerikai acélipar szuverenitásának tétjét. A 14,9 milliárd dolláros felvásárlási javaslat, amelyet Joe Biden és később Trump is elutasított, rávilágít a kormányzat elkötelezettségére a hazai acéltermelés védelme mellett. Ez a lépés az acélszakszervezetek támogatását is elnyerte, amelyek aggodalmukat fejezték ki "a hazai termelés tönkretételére törekvő külföldi szereplők komoly fenyegetései miatt".
Azonban így is, a vámok hatása a termelés fellendülésére és a munkahelyteremtésre az Egyesült Államokban várhatóan minimális lesz.
Bár az árak fellendülése és az import enyhe csökkenése várható, a 2018-as év tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen vámok nem vezetnek fenntartható növekedéshez az acél- vagy alumíniumtermelésben. Az ipari ágazatban a foglalkoztatás a vámok ellenére lassan tovább csökkent.
Ezenkívül a termelési költségek potenciális növekedése, amelyet a kohászati alapanyagok magasabb árai idéznek elő, árthat az értékláncon belüli downstream iparágaknak a COface várakozásai szerint.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának 2023-as jelentése szerint a Trump első hivatali ideje alatt bevezetett 232. szakasz szerinti vámok miatt
a downstream amerikai gyártók 2018 és 2021 között évente átlagosan 3,4 milliárd dollárral kevesebbet termeltek.
Ez rávilágít az acélra és alumíniumra támaszkodó iparágakra, például az építőiparra és az autóiparra gyakorolt lehetséges negatív hatásokra az elemzés szerint.
Az USA továbbra is nagymértékben függ az acél- és alumíniumimporttól, különösen észak-amerikai szomszédjaitól. Az USA alumínium- és acélimportjának fele Mexikóból és Kanadából származik. 2024-ben Kanada az Egyesült Államok timföld- és primer alumíniumimportjának több mint kétharmadát adta, ami csak az alumíniumtermékekre tekintve 7 milliárd dollár hiányt okoz a két ország között. A Trump-kormányzat a vámokat eszköznek tekinti e függőség csökkentésére és az USA kereskedelmi mérlegének javítására.
Az acél- és alumíniumgyártás globális túlkapacitása, különösen Kínában, azonban jelentős kihívást jelent.
Kína hatalmas termelési kapacitása a globális ártorzulásokkal és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos aggodalmakhoz vezetett. A túlkínálat gyakran alacsonyabb árakon árasztja el a nemzetközi piacokat, aláásva a versenytársakat. Az USA acéliparának az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kapacitáscsökkenése a globális túlkínálattal párosulva növeli a további romlás kockázatát.
A vámok valószínűleg negatívan érintik Kanadát, az USA legnagyobb alumíniumexportőrét. Kanada az amerikai alumíniumexport 90%-át adja, és bár Ázsiában és Európában léteznek alternatív piacok, az alumíniumtermelés jelentős túlkapacitása, különösen Kínában, korlátozhatja Kanada képességét, hogy helyettesítő vevőket találjon. A Peking és Washington közötti növekvő kereskedelmi feszültségek, valamint a Moszkvával megszakadt kapcsolatok arra kényszeríthetik Trumpot, hogy enyhítsen a kanadai fémekkel kapcsolatos álláspontján az ellátási lánc esetleges zavarainak elkerülése érdekében.
A kohászati termékek emelkedő árai az amerikai piacon valószínűleg több iparágat is érintenek – írják a Coface elemzésében. Az építőipar, amely az amerikai acélkereslet több mint negyedét teszi ki, és az autóipar, amely közel 15%-ot képvisel, két olyan kulcsfontosságú feldolgozóipari ágazat, amely közvetlenül érintett lenne.
Az ingadozó és magas árak bizonytalanságot fognak okozni az amerikai autóiparban, amely regionálisan integrált. A késztermékekre vonatkozó vámkorlátok különösen károsak lennének az autógyártók számára.
Trump azon szándéka, hogy más országokra is viszontvámokat vet ki, a bizonytalanság további rétegét növeli. A fejlődő és feltörekvő országok, amelyek általában magasabb vámokat alkalmaznak születőben lévő iparágaik védelme érdekében, valószínűleg a legsúlyosabban érintettek lesznek, ha az USA meglépi a tarifaemeléseket.
Közép- és Dél-Amerika és egyes ázsiai országok, amelyek áruik jelentős részét az amerikai piacra exportálják, lennének a leginkább kitéve a vámoknak. Az amerikai kereskedelempolitika kiszámíthatatlansága miatt nehéz kizárni bármelyik forgatókönyvet.
Ezzel együtt is az elemzés végkövetkeztetése, hogy az alapanyagárak emelkedése miatt a leginkább az Egyesült Államok szenvedhet majd a vámok kivetése miatt. A végső, magasabb árakat pedig a fogyasztók fizethetik meg.
Címlapkép forrása: Shutterstock
