A szervezetek száz, tőzsdén jegyzett német cég bevonásával végezték el a felmérést, amelynek keretében adatelemzéssel vizsgálták az energiaköltségek, a nemzetközi verseny, a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a szabályozási környezet, a bér- és strukturális költségek tényezőit. A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy
a vállalatok leginkább saját hibáiktól szenvedtek.
A tanulmány szerint a magas munkaerő- és strukturális költségek jelentik a legnagyobb terhet a vállalatok számára, ezt követi a bürokrácia. A német vállalatoknak mintegy 97 ezer egyedi előírásnak kell megfelelniük, ami 18 százalékkal több, mint tíz évvel ezelőtt. Emellett a nemzetközi verseny is élesedik, például Kína részéről, főként az autóiparban, valamint probléma a szakképzett munkaerő hiánya, különösen a mérnökök és az IT-szakemberek esetében.
Az energiaköltségek emelkedése viszont csak néhány ágazatot érint, például a vegyipart és a nyersanyagipart. "A német gazdaság nagy része számára - az autóipartól a gépgyártáson át az IT- és az egészségügyi ágazatig - csak alárendelt szerepet játszik, más költségtételeket is tekintetbe véve" - állapítja meg a tanulmány.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a német vállalatok nagy potenciállal rendelkeznek szinte minden ágazatban a meglévő szakember-bázis magas képzettségének, valamint nemzetközi szinten magas szakmai szakosodottságuknak köszönhetően. Mindezek kiaknázásához azonban
a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kellene a béren kívüli munkaerőköltségeket, az energiaköltségeket, valamint támogatniuk kellene az iparágakat az átalakulásban.
Martin Geißler, a tanulmány szerzője elismeri, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború megnehezítette a vállalatok működési feltételeit.
Ez azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy a jelenlegi problémák közül sok házi készítésű,
és annak az eredménye, hogy a vállalatok több mint két évtizeden keresztül egyszerűen átaludták a fontos változásokat."
Az elemzés szerint sok vállalatnak régimódi szervezeti struktúrája van, felfújt adminisztrációval és nem hatékony, alig digitalizált folyamatokkal - ez pedig a strukturális költségeket növeli. Ez különösen a bankokra és a gyógyszeriparra jellemző. Ugyanakkor a világ többi részéhez képest a német vállalatok túl keveset fektetnek kutatásba és fejlesztésbe.
Burkhard Wagner, az Advyce ügyvezető igazgatója a tanulmány kapcsán rámutatott a bankok hagyományosan magas fizetéseire. Az informatikai vállalatoknak viszont sikerül a digitalizált folyamatokkal jelentősen csökkenteniük a költségeket.
A DSW (Deutsche Schutzvereinigung für Wertpapierbesitz e.V.) ügyvezető igazgatója, Marc Tüngler azt emelte ki, hogy sok vállalat vezetésének meg kell küzdenie a belső bürokráciával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
