A januári amerikai infláció éves alapon 3%-kal emelkedett az előző havi 2,9% után (várakozás: 2,9%). A maginfláció 3,3% volt éves alapon az előző havi 3,2% után (várakozás 3,1%).
Havi alapon az infláció 0,5%-kal, a maginfláció 0,4%-kal növekedett. Ráadásul az infláció növekedése széles bázisú volt. Emelkedett az élelmiszer, az üzemanyag és a használt autók ára is. Ami nagy meglepetés, hogy a lakhatási költségek is emelkedtek, pedig itt az volt a reménykedés tárgya, hogy az év első hónapjaiban majd ez lesz az a tétel, ami leviszi az inflációt. Nos itt az évesített havi növekedés 4,8% volt.
A mai adat elsőre nagy meglepetésnek tűnik, hiszen mindenki az árnyomás csökkenésében reménykedett. Azonban - ahogy az elmúlt hetekben többször is megírtuk - egyre több olyan adat jön ki mostanában, ami az infláció szempontjából nem mutat jól. Az ISM beszerzésimenedzser-indexek szerint az árnyomás gyorsul, a bérdinamika gyorsulása mellett csökken a termelékenység növekedése, azaz a munkaerőpiac újra inflációs hatású.
Bár a Fed az elmúlt üléseken próbálta magától eltolni a felelősséget, hiszen a kommunikáció eddig az volt, hogy nem siették el a kamatcsökkentést és a munkaerőpiac nem forrása az inflációnak. Elképzelhető, hogy mostanában éppen ez a két tétel látszik megdőlni.
Sokáig az infláció struktúrájának az volt a jellemzője, hogy a termékinfláció dezinflációs, a szolgáltatószektor pedig inflációs hatású. Az amerikai feldolgozóipar potenciális kilábalásával és a Trump elnök által kivetett vámokkal akár a termékinfláció is életre kelhet, ami a mostani helyzetben nagy csapás lenne.
Összességében egyre valószínűbbek tűnik, hogy idén már nem lesz kamatcsökkentés ilyen inflációs kilátások mellett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
