A szaktárca szerint a januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatás-átárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott.
A kormány szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok alapján kiemelte:
„elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tej, tejtermékek és a tojás januári drágulása különösen nagy terhet ró a kispénzűekre és a középosztályra, mivel ezek a teljes fogyasztói kosár közel egyharmadát jelentő élelmiszerkosárban mintegy 13 százalékos súlyt képviselnek.
A kormány januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kiemelten vizsgálja az egyes tejtermékek (ESL és UHT tejek), valamint a különböző méretű tojások árképzését - írja a tárca.
A friss adatok szerint a tej 25, a tojás 23,8 százalékkal drágult. Korábban az NGM azt írta, hogy a saját márkás és a gyártói márkás tejek és tejtermékek között jelentős eltérések vannak a kiskereskedelmi árrés tekintetében.
Míg a kiskereskedelmi üzletek az általuk forgalmazott saját márkás és gyártói márkás termékeket viszonylag alacsony árkülönbséggel szerzik be,
addig a fogyasztók felé a gyártói márkás termékeket lényegesen magasabb árréssel értékesítik, mint a saját márkás termékeiket
- hívja fel a figyelmet a tárca.
Az árfigyelő rendszerben rögzített fogyasztói árak és a kiskereskedelmi láncok beszerzési árai alapján az NKFH ellenőrzi, hogy a piaci folyamatok megfelelnek-e a verseny tisztaságának és a fogyasztók érdekeinek. Az árak alakulását tekintve fontos kiemelni, hogy a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették.
A kormány az infláció hosszú távon alacsony szinten tartása, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében 2023. július 1-je óta működteti az online árfigyelő rendszert. A kabinet a platform kiterjesztését vizsgálja olyan termékkörökre, mint például a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, zsemle és kakaópor, ezáltal a megfigyelt termékek köre 100 elemre bővülhet.
A kormány nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet.
A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel kész beavatkozni, miközben új eszközök alkalmazásának lehetőségét is vizsgálja.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy újra árstopok jöhetnek Magyarországon.
Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk
- írta a miniszter.
A felvetésre reagált lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség is. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok korábban és most is a magyar családok érdekeinek szem előtt tartásával, így a fogyasztók vásárlóerejének megtartásának, illetve erősítésének szándékával alakítják üzletpolitikájukat - írja a szervezet lapunk kérdésére. Az alapvető élelmiszerek árát elsősorban a beszerzési áruk, valamint az élelmiszerkiskereskedők között fennálló egyébként is erős verseny határozzák meg.
Az OKSZ élelmiszerkereskedő tagjai remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban.
Az inflációs adatok értékelésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy statisztikai adatok a teljes piacra vonatkoznak, míg az online árfigyelő számai ennél több esetben kedvezőbb képet mutathatnak - teszi hozzá az OKSZ.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
