A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban az infláció 5,5%-os ütemben emelkedett, szemben az előzetesen 4,9%-os várakozással. A havi árszínvonal átlagos 1,5%-os növekedése, valamint a tartós ármozgásokat megragadó maginfláció 4,7%-ról 5,8%-ra ugrása azt jelzi, hogy a drágulás több területen is gyorsul. Az élelmiszerek, a szolgáltatások, illetve az üzemanyagárak jelentős emelkedése – a forint gyengülése mellett – meghatározó szerepet játszik ebben a folyamatban.
Az MBH Bank az idei átlagos inflációs előrejelzést 4,6%-ra emeli. A bank szerint a széleskörű árnövekedés – különösen az élelmiszerek és a szolgáltatások területén – arra utal, hogy a jegybanki célsávon kívüli, tartós inflációval kell számolni az év hátralévő részében. Ez pedig szinte kizárja a kamatcsökkentés lehetőségét, miközben növeli az árstopok bevezetésének esélyét.
A Gránit Alapkezelő számára a januári adat “óriási kellemetlen meglepetés”. Regős Gábor, vezető közgazdász arra számít:
ez alapján az idei évi infláció inkább az 5 százalékhoz kehet közel, mint a 4-hez.
Szerintük a forint gyengülése és az átfogó, aktív átárazások negatív hatással lesznek a reálbérek alakulására és a fogyasztás növekedésére, így a gazdasági kilátások is visszafogottabbak lehetnek.
Az Erste Bank is hangsúlyozta, hogy a januári adat jelentősen felülmúlta a piaci konszenzust. Nagy János makrogazdasági elemző szerint a bank különösen aggodalmát fejezte ki a szolgáltatások terén bekövetkezett, 2,2%-os havi drágulás miatt, mely a maginfláció gyorsulását is eredményezte (éves szinten 5,8%-ra). Ennek fényében az Erste Bank várhatóan felfelé fogja korrigálni idei éves inflációs előrejelzését, mivel a jegybanki célsáv elérése a jelenlegi dinamika mellett valószínűtlennek tűnik. A bank szerint az áradatok emelkedése nem csak az árképzésben, de a fogyasztói várakozásokban is visszatükröződik majd, ami tovább szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
Az Amundi elemzői csapata szerint a januári adat lényegesen túlszárnyalta az előzetes 4,9%-os várakozásokat, és a forint gyengülése, az energiaárak emelkedése, valamint az év eleji átárazási hullámok miatt egyértelműen kilépett a jegybanki célsávból.
A bank arra számít, hogy a piacok hamarosan elkezdik beárazni a közelgő kamatemelés valószínűségét,
ami azt jelenti, hogy a korábbi, rövid távon kamatcsökkentéseket árazó várakozásoknak búcsút kell mondaniuk - mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Virovácz Péter, az ING Bank “hidezuhanynak” nevezte a januári inflációs sokkot, mivel a havi 1,5%-os drágulás mellett a maginfláció is 5,8%-ra emelkedett.
Úgy fogalmaz, hogy a
2,2 százalékos havi élelmiszer-áremelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem.
A bank korábbi, 4,5%-os éves átlagos inflációs előrejelzést az adatok hatására 5%- fölé helyezi, és azt várja, hogy
az év során a ráta 4,5-6,0% között fog ingadozni.
Az ING Bank szerint a mostani árnövekedési ütem nem ad teret a monetáris politika lazítására, így a jegybank valószínűleg változatlanul fogja tartani az alapkamatot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
