Harmadik éve az EU sereghajtója
Az egyes országokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló felmérésben Magyarország 180 ország közül a 82. helyre került. A 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán 41 pontot ért el, így egy pontot veszített a 2023-as eredményéhez képest - ismertette a Transparency International (TI) berlini központja által összeállított globális felmérés Magyarországra vonatkozó eredményét Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
Magyarország ezzel sorozatban harmadik éve lett utolsó az uniós tagállamok között, világviszonylatban pedig hat pozíciót visszacsúszott a 2023-as 76. helyről.
Magyarország 2012-ben még 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, azaz az elmúlt 12 évben 36 hellyel és 14 ponttal csúszott vissza a korrupciós világrangsorban. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban kiemelte:
Az EU tagállamai közül az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma esett vissza a legnagyobb mértékben.
A többi visegrádi ország az európai uniós középmezőnyben, illetve annak alján helyezkedik el. 2023-hoz képest Szlovákiának 5 ponttal (és 12 hellyel) esett vissza a teljesítménye, ami – Máltával holtversenyben – a legnagyobb csökkenés volt az EU-ban.
A közép- és kelet-európai uniós tagállamok között egyre nagyobb a széttartás: a régiós rangsor első helyén lévő Észtország és az utolsó Magyarország között nyílik az olló, és immár 35 pont a különbség. A régióban az élen álló Észtországot követve Litvánia lett a második helyezett (63), majd Szlovénia (60) és Lettország (59) következik.
A 2024-es CPI-adatok azt mutatják: a 27 tagú EU 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Dánia az élen
Ami a globális rangsor élmezőnyét illeti, 2024-ben az első két helyezett – immár negyedik alkalommal – Dánia (90 pont) és Finnország (88) lett.
A harmadik helyre a 2023-ban még ötödik helyen végzett Szingapúr (84) került. A távol-keleti miniállamot Új-Zéland (83) követi a negyedik helyen, amely tavalyi eredményéhez képest két pontot veszített. A lista ötödik helyén hármas holtverseny alakult ki Luxemburg, Norvégia és Svájc között (81-81 ponttal).
EU-forrásokat vesztett az ország
A globális CPI eredményekkel együtt mutatta be a TI Magyarország éves jelentését Martin József Péter. Ennek kapcsán először azt emelte ki, hogy Magyarország az EU történetében elsőként 2024-ben – a jogállamisági problémák és a rendszerszintű korrupció miatti feltételességi eljárásban – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót, azaz több mint 400 milliárd forintot az országnak 2021 és 2027 között járó uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent. A tavalyi forrásvesztés 2024 végén megismétlődhet, ha a feltételességi eljárásban előírt jogállamisági és korrupcióellenes intézkedések (mérföldkövek) nem teljesülnek.
Továbbá jelentős a forrásvesztés kockázata a Covid-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) elnevezésű gazdaságélénkítő alapnál is, amiből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár, jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Ha az ország nem teljesíti az RRF-források lehíváshoz szükséges mind a 27 intézkedést, vagy a magyar RRF-tervben nevesített projektek forráshiány miatt nem készülnek el 2026 végéig, Magyarország elveszítheti a teljes RRF-keretet.
Gondok a közbeszerzéseknél
A közbeszerzés továbbra is a korrupció melegágya Magyarországon
- kezdte Martin József Péter a TI Magyarország jelentésének hazai közbeszerzési rendszerrel foglalkozó részének taglalását.
A 2024-ben a GDP 4,6%-át kitevő közbeszerzési rendszer kapcsán több, a feltételességi eljárásban előírt mérföldkő foglalkozik az egyajánlatos közbeszerzések magas arányával. Míg az uniós forrásból megvalósított eljárások esetében teljesültek a célok (az egyajánlatos beszerzések aránya 5,5%-ra mérséklődött), a hazai forrású pályázatok esetében nem sikerült betartani az erre az időszakra, a 2023-ra vállalt 24%-os küszöböt, és nagyon messze van a 2026-ra ígért 15%-os cél is, áll a TI Magyarország jelentésében.
A közbeszerzési piac magas fokú koncentrációja továbbra is a piaci verseny alacsony szintjéről árulkodik. A koncessziós szerződések túlzott alkalmazása szélsőséges koncentrációhoz vezetett bizonyos szegmensekben - jegyzi meg a jelentés.
Szintén a verseny korlátozásának lehetőségét hordozza magában az a tendencia, hogy a keretmegállapodások egyre fontosabbá váltak a magyar közbeszerzési piacon. Míg 2019-ben a keretmegállapodásokban megkötött szerződések értéke még csak 605 milliárd forintot ért el, addig – a jelenleg hozzáférhető legfrissebb adatok szerint – 2023-ban már 4082 milliárd forintot tesznek ki, ami meghaladja a 3368 milliárd forintot kitevő egyéb pályázatok értékét. Mindez különösen az úgynevezett központi közbeszerző szervek esetén vált szembetűnővé, amelyek annak ellenére, hogy e szervek látszólag a hatékonyság növelése érdekében jöttek létre, a valóságban számos szegmensben rendre ugyanazokat a szereplőket részesítik előnyben, több éves keretmegállapodásokkal kiiktatva a piaci versenyt.
Korrupció és GDP-növekedés
Magyarországon mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény egyre csak romlott az elmúlt fél évtizedben, ez a korrupció és a gazdasági vergődés ördögi köre
- mondta Martin József Péter.
Az ügyvezető igazgató szerint a magyar gazdaság mélyrepülésének a 2016 után elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibák mellett az is fő oka, hogy az országot rendszerszintű korrupció jellemzi. Egyben elismerte azt is, hogy a korrupció hétköznapi formáival (rendőrök megvesztegethetősége, hálapénz az egészségügyben) és az áfacsalásokkal szemben a kormány ért el eredményeket. Ez azonban nem változtat az összképen - tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban a TI Magyarország jelentése rámutatott arra:
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyságával mért gazdasági teljesítmény és a CPI-ban elért pontszámok közötti összefüggés továbbra is erős az EU-ban.
Az alábbi ábra két dimenzióban – CPI nyomán kalkulált korrupciós fertőzöttség és az egy főre jutó GDP-vel kifejezett gazdasági teljesítmény – mutatja meg az uniós országok pozícióját. A regressziós egyenes jobb felső vége körül találhatók a kis korrupciós kitettséggel és nagy gazdasági teljesítménnyel rendelkező országok, míg balra lent a gyenge gazdasági teljesítményt nyújtó, korruptabb EU-tagállamok, köztük Magyarország.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
