Januárban 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai közlése szerint. Ilyen magas áremelkedésre egyetlen közgazdász sem számított. Ez az adat tehát messze meghaladhatta a kormányzat várakozását, illetve a jegybank előrejelzését is.
Pedig nem volt minden előjel nélküli a magas áremelkedési ütem. A Portfolio januárban írt arról, hogy jelentően emelkedett azoknak a cégeknek az aránya az elmúlt hónapban, akik áremelést terveztek, ráadásul a lakosság is növekvő árakra számít.
A GKI Gazdaságkutató - uniós módszertan szerint készülő - felmérése szerint az elmúlt néhány hónapban
jelentősen nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az árak emelésére készülnek.
Az év elején rendszeresek az árkorrekciók, másrészt az emelkedő minimálbér és garantált bérminimum (9, illetve 7%-kal) jelentős költségnövekedést jelent a vállalatok számára. Sok cég pedig igyekszik a lakosságra hárítani ezt a terhet, különösen most, hogy ha lassan is, de nő a kereslet.
Az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérése szerint "a vállalkozások legjellemzőbb reakciója a minimálbér- és garantált bérminimum emelésére az áremelés, a nagyobb cégek esetében pedig a minimum felett keresők bérének emelése".
Az MKIK GVI egy reprezentatív minta és egy online felmérés keretében is vizsgálta a vállalati reakciókat. "A leginkább érintett cégek körében magasabb az áremelést tervezők és a magasabb mértékű áremelési tervekről beszámolók aránya. Mindez arra utal, hogy a leginkább érintett vállalkozások a megnövekedett bérköltségeket azonnal beépítik a termékük/szolgáltatásuk árába, ezzel megkockáztatva akár a keresletük visszaesését is" - írja a tanulmány.
A GKI felmérése szerint az iparban és a szolgáltatószektorban alacsonyabb, az építőiparban erőteljesebb az áremelési szándék. Utóbbi nem meglepő annak türkében, hogy az idei évben a legtöbben a lakáspiac érdemi fellendülésére számítanak.
Ahogy azonban a fenti ábrán látható, az áremelési szándék historikusan is kifejezetten magasnak tekinthető minden ágazatban.
A 2022-23-as inflációs válságot leszámítva pedig az építőiparban csúcson van az áremelést tervezők aránya.
A kiskereskedelemben is újra egyre többen szeretnék emelni az árakat. A 2024 második felében látott visszafogott áremelési tervek már a múlt homályába vesznek: a cégeknek ismét vastagabban fog a ceruzájuk.
- Ezt igazolják a KSH mai adatai is. Az élelmiszerek ára egy év alatt 6,0%-kal nőtt, egy hónap alatt pedig 1,9%-kal drágultak.
- A tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8%-kal többe került.
- A szolgáltatások ára átlagosan 2,2%-kal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3%-kal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4%-kal kevesebbe kerültek.
Az sem meglepő, hogy a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt hónapokban újra emelkedő pályára kerültek. Mindezek már előrevetítették, hogy az infláció meglódul, ettől persze a mérték így is meglepte a szakértőket. A legfrissebb soft indikátorok alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy az infláció nem fog összeomlani egyik hónapról a másikra.
Az infláció emelkedése miatt ráadásul az idei egész éves terveket is változtatni kell:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
