A változások azért kerülhették el a szakmai közvélemény és sajtó jelentős részének figyelmét, mert azok az ünnepi időszak alatt megjelent Magyar Közlönyök hatalmas mennyiségű új jogszabálytömegében jöttek ki, továbbá, azokról a korábbiakkal szemben ezúttal egyik érintett kormányzati, állami szervezet sem adott ki külön tájékoztatást.
Tavaly év végén egyebek mellett módosult a jövőben létesítendő erőművek hálózati csatlakozására vonatkozó jogszabályi környezet is. A hálózati csatlakozással kapcsolatos szabályozás több ponton is módosult, ezek közül az egyik leglényegesebb változást az jelenti, hogy
a nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás 2025-től miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint, legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázat alapján történik.
Az említett miniszteri rendelet a hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szól majd. Ebben a miniszter – az érintett miniszterek bevonásával – a nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzésekkel is összhangban meghatározza a pályázatban kiírható szabad kapacitások mértékét és a csatlakozás legkorábbi időpontját hálózati csomópontonként és technológiánként lebontva. A pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a miniszter felkérésére írja ki és folytatja le.
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXIX. törvény által a villamosenergia-törvénybe beiktatott új rész főleg a tervezett nap-, illetve szélerőműveket érintheti, mivel a szabályok alól kivételt képeznek a villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek (legalább 500 MW-os gépegységek) és a villamosműhöz betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek.
A változás hatályba lépése előtt a villamosenergia-törvény alábbi része volt a mérvadó e tekintetben:
"A hálózati engedélyesek a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében (…) hathavi rendszerességgel a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt, az aktuális szabad kapacitásokról, és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé. (…) A közép- vagy nagyfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére a hálózati engedélyesek a közzétett szabad kapacitásokat külön kapacitás kiosztási eljárás során osztják ki, amelynek részletes szabályait (…) az üzemi szabályzat és az elosztói szabályzat határozza meg. A hálózati engedélyesek az eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt egyedi eljárást alkalmazhatnak az üzemi szabályzatban és az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint, abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást."
Ez a törvényrészlet tehát továbbra is hatályban maradt, a rendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva írja elő ez ettől való eltérést, illetve iktatta be a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályait.
Az Energiaügyi Minisztérium már tavaly tavasszal, a régi szabályok alapján tartott utolsó eljárás eredményeinek bejelentésekor jelezte, hogy nem lesz hathavonta újabb közzétételi eljárás, és hogy "a későbbiekben a hálózati szabad kapacitások meghatározása és kiosztása új szabályok alapján történik majd, amelyeket 2024 végéig kell kidolgozni."
Hamarosan jöhet az új hálózati kapacitás kiosztási eljárás
Azt egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás szerinti első hálózati kapacitás kiosztási pályázat kiírása mikorra várható. Az eddigi legutolsó, második közzétételi eljárás - amelyen egyébként a nagy, ipari méretű új naperőmű projektek nem kaptak csatlakozási időpontot - többszöri halasztást követően 2023. november 30-án kezdődött (az igénybejelentési határidő 2024. január 4. volt). Ez alapján legkésőbb 2025 november végéig írhatják ki az új pályázatot, de értesüléseink alapján lehetséges, hogy erre már tavasszal sor kerül.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a csatlakozási folyamat 2022 májusa után újul meg ismét. Az első közzétételi eljárás keretében a hálózati engedélyesek 2022. május 2-án azt közölték, hogy a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt aktuális szabad kapacitások mértéke 0 megavoltamper (MVA), az átviteli rendszerirányító pedig megállapította, hogy a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértéke ugyancsak 0 MVA.
Bár az utóbbi két közzétételi eljárásban a nagy napelemparkok építéséhez nem biztosított új, szabad, pályázati eljárásban kiosztható hálózati csatlakozási kapacitást, ezzel együtt a hazai ipari méretű naperőmű kapacitás is jelentősen nőtt a korábban kiadott engedélyeknek köszönhetően az elmúlt években.
Ennek - illetve a háztartási méretű (HMKE) és a saját célra termelő (SCTE) napelemes rendszerek szintén lendületes terjedésének - köszönhetően 2024-ben Európában Magyarországon volt a legnagyobb a naperőművek áramtermelésen belüli aránya, ami több kedvező hatás mellett kihívásokat is okozott.
Haladékot kaphat, aki villamosenergia-tárolót is telepít
Részben az említett kihívásokkal kapcsolatos a 430/2024. számú kormányrendelet által behozott másik fontos változás.
Ennek értelmében módosíthatóvá vált a hálózati csatlakozás igénybevételére meghatározott naptári év, amit a korábbi szabályozás még kategorikusan tiltott.
Az új szabályozás alapján a hálózati engedélyes (elosztó) a határidőt annak letelte előtt legkésőbb 45 nappal az igénybejelentő kérelmére egy évvel meghosszabbítja, ha utóbbi vállalja az erőmű névleges teljesítőképességével azonos teljesítőképességű, megawattonként legalább 4 órás névleges energiatárolási képességű (úgynevezett aFRR) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmas villamosenergia-tároló egyidejűleg történő telepítését és akkreditációját is.
A határidő meghosszabbíttatásához az igénybejelentőnek pénzügyi biztosítékot is kell fizetnie, vagy a biztosítékot ezzel azonos összegű bankgarancia formájában kell biztosítania a kérelem benyújtásával egyidejűleg.
Az időjárásfüggő energiaforrások terjedése miatt rendkívül fontos, hogy a villamosenergia-rendszer rugalmasságát energiatárolókkal és egyéb technológiákkal, illetve piaci megoldásokkal növeljék, ami a most bevezetett határidő-hosszabbítási lehetőség feltételeiben is tükröződik.
A naperőművek gyors és nagyarányú elterjedése a napenergia-csúcstermelési időszakokban egyre gyakrabban negatív árak alakulnak ki a villamosenergia-piacon, ami jelentősen rontja a termelésüket piacon értékesítő naperőművek gazdaságosságát. Ez sok hálózati csatlakozási kapacitással rendelkező naperőmű-befektetőt is elbizonytalaníthat, ami akár a tervezett projekt törléséhez is vezethet.
A most bevezetett határidő-hosszabbítási lehetőség számukra nyújthat egyfajta haladékot - tekintettel a rendszerszempontokra és az energiastratégia napenergiás céljaira is, igaz, csak további ráfordítások esetén.
A 430/2024. számú kormányrendelet egy, a háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatos szabályozásban is eszközölt egy fontosnak tűnő változást.
Hatályban marad egy fontos HMKE-s rendelet
E szerint ugyanis 2025. január 1-jétől mégsem vesztette hatályát a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) kormányrendelet végrehajtásának szabályairól szóló 112/2023. (III. 31.) kormányrendelet.
Így bár maga a 2022 őszén bevezetett átmeneti országos betáplálási korlátozás lényegében egy év után megszűnt, a korlátozás feloldásának folyamata mégsem zárult le 2024 végén (ami egyébként megfelelt volna a kormánynak az Európai Bizottság felé tett vállalásával is).
A hatályban hagyott kormányrendelet egyebek mellett rögzíti, hogy a 2022. november 1. előtt tett igénybejelentések alapján megvalósított háztartási méretű kiserőművek a közcélú hálózatra az elosztói szabályzatban rögzített feltételekkel betáplálhatnak, de azt is, hogy indokolt esetben
az elosztó hálózati engedélyes az elosztói szabályzatban meghatározott szabályok szerint jogosult az áramkör zárolásáról dönteni, ami lényegében a betáplálási korlátozási lehetőség fenntartását jelenti.
Ez a hangsúlyozottan elméleti lehetőség a villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságát szolgálja, könnyebben megelőzhetővé téve a hálózat túlterhelődését, ami a napelemekkel sűrűn ellátott körzetekben különösen a napenergia-csúcstermelési időszakokban jelent kockázatot. (A rendelet értelmében az elosztó az áramkör zárolására vonatkozó döntését havonta felülvizsgálja.)
Más változások is történtek
Az új jogszabályok további változásokat is beiktatnak, egyebek mellett a villamosenergia-törvénybe is, amelyek részben szintén a hálózati csatlakozással függenek össze.
A fentieken túl a 2024. évi LXXXIX. törvény új szabályozást vezet be például
- a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan,
- az energiamegosztással és a HMKE-k nem elszámolási célú adatkezelésével kapcsolatban, bevezeti a társasházi energiaközösség és a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés fogalmát, valamint
- rögzíti azt is, hogy a kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal villamosenergia-tároló és legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű erőmű csatlakoztatható.
A módosítás célja, hogy a meglévő hálózati csatlakozási kapacitásokat hatékonyabban kihasználhassák az energiaszektor szereplői, valamint ösztönözze a hálózati infrastruktúra fejlesztését, új megújuló energiaforrások telepítését és a naperőművek mellé telepített tárolói kapacitások létrehozását. Az új szabályozás – különösen a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó előírások – a naperőművek mögötti tárolók révén hozzájárul a megújulóenergia-projektek gyorsabb megtérüléséhez, valamint a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát is erősíti - értékelte a törvényt Bogdán Ágnes, a Deloitte szakértője.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
