Portfolio: Nagyon izgalmas éven vagyunk túl, rengeteg változás zajlott a 2024-es évben, geopolitikai, és energetikai, klímavédelmi szempontból is. Ha ebből kiragadjuk az energia világát és előre gondolkodunk, akkor melyek azok a főbb trendek, amelyeket azonosítottak a Schneider Electricnél, és amelyek az energia világát a 2025-ös évben a leginkább meghatározzák?
Hajós Balázs: Korunk legnagyobb kihívása egyértelműen a klímaváltozás, és nekünk a Schneider Electric-nél így az a célunk, hogy azokat a technológiákat, amelyeket a klímaváltozás lassításának, vagy megállításának a szolgálatába tudunk állítani, azokat minél szélesebb körben eljuttassuk partnereinkhez, ügyfeleinkhez: működhetnek akár az ipar, vagy a mobilitás területén, vagy beszélhetünk lakóépületekről, elektromos hálózatokról. A paletta nagyon széles.
Azt gondolom, hogy az az irány, amely felé elindult a világ a klímavédelem területén, az biztos, hogy jó, hiszen egyre többet elektrifikálunk, egyre inkább megszabadulunk a fosszilis energiahordozóktól, de egyúttal azt is gondolom, hogy ezt nagyon lassan csináljuk.
A Nemzetközi Energia Ügynökség egyik elemzése azt rögzítette, hogy jó irányba megyünk, de háromszor gyorsabban kell ahhoz mennünk, hogy oda is érjünk és addigra érjünk oda, amikor azt szeretnénk.
Sok szó esik arról, hogy a klímaváltozás valahol az Indiai-óceánon, a szigetvilágban gondot fog okozni, de én azt gondolom, hogy ez itt Magyarországon is érezteti hatását, itt is érinteni fogja az embereket, vállalkozásokat, intézményeket.
Melyek azok a főbb megoldások, amelyekkel ebben az óriási kihívásban a Schneider Electric képes segíteni, és a fenntarthatóság felé való elmozduláshoz hozzá tud járulni?
Két fő területen tudunk ehhez hozzájárulni: az elektrifikáció és a digitalizáció területén. Az elektromos energia a leghatékonyabb energia, ez a legkönnyebben szállítható és felhasználható energia. A digitalizáció segítségével számtalan kihasználatlan hatékonysági lehetőséget tudunk felfedni: megmutathatjuk, hogy hol vannak a veszteségek egy adott hálózaton, és ezek együtt, tehát
az elektrifikáció és a digitalizáció, azt gondoljuk, hogy elvezetnek minket a fenntartható jövő felé.
Nagyon sok szó esett tavaly mind a magyar, mind az európai szintű villamosenergia-hálózat fejlesztési szükségletéről, a kapacitások bővítéséről azért is, hogy a megújuló energiatermelők integrációját úgy lehessen elérni, hogy közben az ellátásbiztonság se sérüljön. Most, hogy már közel 8 gigawatt a magyarországi naperőművek összes beépített teljesítőképessége, hogyan látja, melyek azok a főbb pontok, amelyekre koncentrálni kell, hogy a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság együtt is teljesüljön?
A Schneider Electricnél azt gondoljuk, hogy a tárolókkal kiegészülve már mindenképpen fenntarthatóvá és egyúttal gazdaságossá is válhat a nap- és szélenergia termelés Magyarországon; és gondolva a jelenlegi és várható nukleáris kapacitásokra, ez azt jelenti, hogy jelentős részben szén-dioxid-mentes energiaforrásokból képes majd fedezni az ország az energiaigényeit.
Magyarországon azt is látjuk, hogy beindult egy nagyon energiaintenzív iparosodás, legfőképp az akkumulátorgyáraknak köszönhetően. Én azt gondolom, hogy ez már a direkt következménye egy másik globális trendnek, amit mi új globális egyensúlynak nevezünk.
Ez egy új világrendet takar a pandémia, a regionális konfliktusok és a globális gazdasági hadakozás után, amelyben alapvetően újra kell gondolnia mindenkinek az ellátási láncokat, aki termelőiparban dolgozik. Meglátásom szerint ennek nyomán jelentek meg ezek a nagy gyárak Magyarországon, és ennek nyomán fejlesztünk mi is például a Schneider Electricnél további gyártókapacitást idehaza, hiszen mindenképpen közelebb szeretnénk hozni az ellátási láncainkat a végfelhasználóinkhoz, illetve partnereinkhez.
A relokáció, és a near-shoring, azaz az ellátási láncok újraszervezése markáns stratégiája több multinacionális cégnek is, amelynek akár Magyarország is a nyertese lehet. Az önök ügyfélkörében mit érzékelnek ebből, és milyen igényekkel jelentkeznek azok a cégek, amelyek ide telepítenek gyárakat?
Ez a folyamat mindenképpen lehetőséget jelent Magyarországnak, de ami ezt itthon mindenképpen egyedivé teszi, az az, hogy
a Magyarországon megjelenő külföldi működőtőke beruházásoknak jelen pillanatban a túlnyomó része Kínából érkezik. Ez a magyar termelőiparnak nem feltétlenül jó hír, mivel egyelőre nem látszik, hogy ezekbe a kínai projektekbe hogyan lehet magyar beszállítóként bekerülni.
Teljesen mindegy, hogy én egy globális gyártót képviselek, vagy lokális kkv vagyok. Ezek a kínai gyárak a várakozásokkal ellentétben egyelőre szinte mindent Kínából hoznak, ragaszkodnak a saját szabványaikhoz, amelyek némely területen nehezen illeszthetők ahhoz, amit egy magyar, vagy európai szabvány előír, és emiatt ez a folyamat tele van kihívásokkal.
Ezzel együtt mi természetesen üdvözlünk mindenfajta külföldi működő tőkeberuházást. Mi a Schneider Electricnél tudatosan olyan beruházást hoztunk Magyarországra, ami egy magas hozzáadott értékű, sok mérnöki munkával kiegészített gyártás, hiszen ezáltal nemcsak GDP-t termelünk és a foglalkoztatási mutatókat növeljük, hanem a magyar munkavállalók fejlesztésében és továbbképzésében is nagyban segítünk. Emellett nagyon magas fokú digitalizációval dolgozunk, a gyárainkban a kollégáink a legmodernebb gyártási környezetben a legmodernebb technológiákat alkalmazzák.
Tud erre konkrét példákat mondani, azaz mi Önöknél a hétköznapi valóság, ami más gyárakban nem feltétlenül érhető el a munkavállalók számára?
Igen, természetesen. Bár a munkavállalóink nem feltétlenül érzik direktben, mégis nagyon fontos, hogy a gyáraink egyértelműen zöldenergiával működnek, hiszen
mi jelenleg a világ legfenntarthatóbb cége vagyunk a Time magazin és a Statista díjazása alapján, illetve a legújabb és talán a legszéleskörűbb Corporate Knight listáján is mi lettünk az elsők globálisan fenntarthatóság terén. Nekünk nagyon fontos, hogy amiről beszélünk, azt a saját házunk táján meg is valósítsuk.
A fenntarthatóság kapcsán az ESG kifejezés is gyakran előfordul, és az Environmental, Social és Governance aspektusok alapján mi például nagyon komolyan vesszük a munkavállalók továbbképzését, nagyon komolyan vesszük a diverzitást, az inkluzivitást. Az energetikára visszatérve mi azt is nagyon komolyan gondoljuk, hogy a saját energialábnyomunkat mind a kereskedelmi tevékenységünk, mind a gyártási tevékenységünk során csökkentsük, és ennek nyomán elektrifikáljuk a gépjármú flottánkat is. Most már körülbelül 100 autónál tartunk, és 2029-re kivezetjük az utolsó belső égésű autónkat is.
A fenntartható működés tovagyűrűzésének egyik fontos csatornája az, hogy a Schneider Electric a saját beszállítói láncának szereplőit is segíti a fenntarthatóság felé elmozdulásban. Ebben vannak-e üzleti megfontolások is, illetve vannak-e kihívások ennek elérésében?
A beszállítóink fenntarthatóvá tétele minimum követelmény velünk szemben a saját ügyfeleink részéről, és ezért kell a fenntarthatóságot tovább vinnünk a beszállítóink felé. Ennek során sok tapasztalatot gyűjtöttünk már, és ezért
élen járunk nemcsak fenntarthatósági megoldások nyújtásában, hanem a fenntarthatósági tanácsadásban is.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy Budapesten van egy 250 főt foglalkoztató fenntarthatósági központunk, amely Európában a legnagyobb csapat, akik számtalan világcégnek a teljes energiabeszerzési folyamatát ellátják. Emellett az energiahatékonyság és a klímaalkalmazkodás terén is tanácsokat adnak, hogy hogyan tudnak ellenállóbbá és fenntarthatóbbá válni.
A közlekedés zöldítését említette, a saját flottájuk teljes lecserélését, de ez egész Magyarországon halad, hiszen már több, mint 70 ezer tisztán elektromos meghajtású gépjármű jár az utakon; és a közelmúltban indult egy 28 milliárdos pályázat, amely a vidéki töltőhálózat fehér foltjainak a felszámolását célozza. Ön hogy látja: a töltőhálózat megerősítése során milyen területeken van még teendő?
A töltőhálózat kiépítése mindenképpen nagyon fontos, de azt is tudni kell, hogy a töltések java része nem publikus töltőhálózaton történik, hanem otthoni és irodai környezetben. Ezért azt gondolom, hogy
legalább ekkora fókuszt kell arra is helyezni, hogy társasházakban, családi házakban, irodaházakban kiépüljön a töltőhálózat, hiszen ott áll a legtöbbet az autó.
Ezeknél a fejlesztéseknél nem feltétlenül van szükség magas költségű, egyenáramú töltőkre, hanem normál AC töltőkkel is fel lehet tölteni az autókat egy munkanap, vagy egy éjszaka során. Azt gondolom, hogy a legtöbb erőforrást ebbe az irányba kellene felhasználni, hiszen erre abszolút kézzelfogható megoldások vannak.
Mivel hatalmas töltőkapacitásra van szükség a társasházakban, irodaházakban is, ezeken a helyeken nagy segítséget jelentenek az olyan rendszerek, mint amilyeneket a Schneider Electric is üzemeltet a saját irodaházában, amelyek egyensúlyt képesek teremteni az irodai energiafelhasználás és a töltésre szánt energiafelhasználás között. Így tehát az adott betáplálási kapacitás mellett optimalizálni lehet a töltő infrastruktúrán keresztül betáplált kilowattóra mennyiségeket, és közben biztosítani lehet az adott irodának, lakóépületnek is a szükséges energiaforrást. Ez a Dynamic Load menedzsment rendszer, ami gyakorlatilag folyamatosan figyeli az épület és a töltők energiafogyasztását és ezek között priorizál előre meghatározott paraméterek alapján.
Ezzel párhuzamosan természetesen az autópályák mentén telepítendő gyorstöltő hálózat fejlesztése is fontos, de tudni kell, hogy ennek nagyon magas az energiaigénye is. Kollégáim készítettek egy számítást, amely szerint
körülbelül 7 megawattos betáplálási igénye lesz egy autópálya töltőkútnak 2030 környékén ahhoz, hogy hasonló pénzügyi eredményt tudjon elérni, mint amennyit 2025 elején elér egy kút a belső égésű autók megtankolásával.
Ha belegondolunk, ez hatalmas energiaigény, amelyet egyrészt meg kell termelni, másrészt oda kell vinni, így láthatjuk, hogy ennek a folyamatnak a gyorstöltő egység csak a végpontja, és az egyik legkisebb eleme.
Ha jól értem, akkor az irodákba illetve társasházakba szánt megoldások a tudatosabb energiafelhasználásban, és a fogyasztás időzítésében is segítenek, azaz az alacsonyabb piaci árak időszakára tereljék a felhasználást, és így anyagi előnye is legyen egy vállalati ügyfélnek.
Abszolút, és ebben a napon belüli szokások is segítenek, hiszen például lehet napközben tölteni a céges elektromos autót az irodában, amikor a naperőművek miatt jellemző a túltermelés a villamosenergiából. Azt gondolom, hogy ez a dimenzió, tehát
a keresleti oldali menedzsment mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a zöldenergia rendszer létre tudjon jönni és fenntarthatóan tudjon működni
Magyarország már nagyon sok pénzt és erőforrást fektetett abba, hogy ekkora megújuló termelési kapacitás létrejöjjön, és most eljött annak az ideje, hogy a keresleti oldalnak a mozgatásáról is elkezdjünk beszélni. Ebben nyilván tudnak segíteni a lakossági és vállalati energiatárolók, de azok az egyszerű dolgok is, mint például az, ha az ember a kora délutáni órákra programozza be az otthoni mosógép működését, amikor a legnagyobb naperőművi termelés áll rendelkezésre. Így nem feltétlenül kell este drága import energiával ellátnia ezt a magyar hálózatnak.
Mi a tapasztalata, vállalati körben mekkora a nyitottság az okos energiamenedzsment megoldások iránt, mennyire könnyű átvinni az ügyfeleik különböző döntéshozói szintjein az energiamegtakarítással és az energia okos felhasználásával kapcsolatos projekteket?
Míg az energia kérdése 3-4 évvel ezelőtt kevésbé volt fontos, a költsége kisarkítva a vécépapír mértékével vetekedett sok vállalatnál, addig az elmúlt évek történései miatt az energia abszolút felsővezetői látómezőbe került, fontossá vált, és viszonylag könnyen lehet energiahatékonysági témákról beszélni. Fontos, hogy egy olyan energetikai beruházás, ami korábban például 5-8-10 éves megtérüléssel járt, az most akár már 2-3 év alatt is megtérülhet.
Emellett az is lényeges, hogy
minél inkább elmegyünk egy digitális energiarendszer irányába, annál inkább mérhetővé és irányíthatóvá válik az energiafelhasználás, és annál inkább válik pénzkereseti lehetőséggé.
Ez például egy energiaintenzív fogyasztónál az EKR-rendszer miatt is fontos, vagy azért, hogy hogyan csatlakoztathatja be saját fogyasztását, vagy tárolókapacitását a kiegyenlítő energiapiacra.
Ha már az EKR-t említette: a tavaly ősszel társadalmi egyeztetésre kitett törvényjavaslat az adatközpontokkal kapcsolatos különböző feladatokat is meghatározta, és a tavaly őszi Portfolio Energy Investment Forum konferenciánkon tartott előadásában azt vázolta, hogy bár jelenleg Magyarországot nem úgy könyveljük el, mint az adatközpontoknak a hazáját, de az elmondása alapján ez öt éves távon jelentősen változni fog. Melyek lesznek ennek a lényeges változásnak a fő mozgatórugói, tehát, hogy közelebb kerülnek a nagyobb ipari felhasználókhoz az adatközpontok?
A mesterséges intelligencia megjelenése a fő hajtóerő az adatközpontok átalakulásában. A mesterséges intelligencia nagy tanuló adatközpontjai jelenleg a pampa közepén vannak, hiszen nekik nem feltétlenül kell közel lenni a felhasználási ponthoz, amikor az algoritmust tanítják.
Akkortól kezdve viszont, hogy átmegyünk a mesterséges intelligencia aktív használatába, előrejelzéseink szerint az adatközpontok közel fele a végpontokon fog elhelyezkedni, így Magyarországon is.
Nem feltétlenül kell óriási, több kilométeres adatközpontokra gondolni, hanem olyan kisebb, ámde nagyon nagy energiafelhasználású adatközpontokra, amelyek egy adott ipari termelőnek például a gyárát irányítja, optimalizálja, vagy egy banknak, vagy egy távközlési szolgáltatónak a rendszereit vezérli.
Ezek mindenképpen meg fognak itt is jelenni, és ha csak azt nézzük meg, hogy egy jelenlegi adatközponthoz képest egy mesterséges intelligencia adatközpont közel tízszer annyi energiát fogyaszt, akkor elképzelhetjük azt is, hogy ez mekkora igénybevételnek fogja kitenni a magyar elosztóhálózatot. Azt gondolom, hogy
erre föl lehet készülni, hiszen bárki, aki adatközponti beruházásban gondolkozik, az remélhetőleg ugyanúgy gondolkozik mellette zöldenergia termelésben és tárolásban is, és ezek segítségével alakít ki egy okos rendszert, egy smart-, vagy mikrogridet.
Ezek segítségével ura tud lenni a saját költségeinek, és nem csak környezetileg, hanem gazdaságilag is fenntartható módon tud tervezni.
Amennyiben az AI megoldások és az adatközpontok energiafelhasználási igényeiben gondolkodunk, milyen méretekről és várható tendenciákról beszélhetünk globálisan?
Az összes adatközpont energiafogyasztása jelenleg a világ globális energiafogyasztásának fél százaléka körül van, és az biztos, hogy ez négy-ötszörösére fog növekedni az adatközpontok terjedésével párhuzamosan. Ha ezt lebontjuk mikro szintre, akkor egy klasszikus szerverszekrény körülbelül 20 kilowattot fogyaszt, egy mesterséges intelligencia szerver kiszolgáló egység ennek akár a tízszeresét is. Ebből jól érzékelhető, hogy milyen energiafelhasználás változással fog járni a folyamat, igaz jó hír, hogy az ehhez kapcsolódó hűtési rendszerek egyre hatékonyabban tudnak működni.
Ez nem csak azt jelenti, hogy egyre kevesebb energiát fogyasztanak ezek a hűtési rendszerek, hanem azt is, hogy akár az adatközpontban keletkező hőt is fel lehet használni egy szomszédos gyár üzemi hőjének az előállításához, vagy akár egy távfűtőrendszerbe be lehet táplálni; erre számos példa van.
Azt gondolom, hogy ennek a globális megatrendnek még csak a legelején vagyunk, tehát valószínűleg az AI hatásaiból még csak nagyon keveset érzünk.
Ha tíz év múlva visszanézünk majd, valószínűleg mosolyogni fogunk, hogy az AI-t még csak erre használtuk, és még csak ennyi energiát fogyasztott, így mindenképpen érdemes a nagy változásokra felkészülni.
Amiatt, hogy a digitalizáció és az AI használat mind a lakossági, mind az ipari szereplők mindennapi életébe beférkőzik, annak is még tovább nő a jelentősége, hogy optimalizáljuk az energiafelhasználásukat. Egyre több válik közülük prosumerré, azaz energiatermelő- és fogyasztóvá, és így digitális technológiával tudják majd irányítani ezeket a folyamatokat, és ugyanígy digitális eszközök segítik majd az elosztóhálózat működését is, hogy az energia hatékonyabban jusson el más termelő-fogyasztókhoz.
Ez egy óriási átalakulás, amiben nagyon nagy lehetőségek vannak, igaz nagy kihívásokkal is jár, nemcsak hazai, hanem globális szinten is.
Mi azt gondoljuk, hogy az energia világának átalakulása meg fogja határozni az elkövetkezendő 25 évünket, és nemcsak amiatt, mert egyre fenntarthatóbbá kell válnunk, hanem amiatt is, mert mérhetetlen mennyiségű befektetés szükséges a világ elektromos hálózatába.
Ha csak abba gondolunk bele, hogy az előrejelzések szerint 2050-ig körülbelül 2 milliárd fővel fog növekedni a világ lakosságának a száma, illetve jelenleg is él a világon egymilliárd ember, akinek nincsen direkt hozzáférése az elektromos energiához, akkor ez azt is jelenti, hogy körülbelül 3 milliárd emberrel többnek kell majd elektromos energia 2050-ben, mint most. Sőt, 3 milliárd emberrel többnek kell majd elektrifikációs megoldásokat nyújtani. Mindez nem csak azt jelenti, hogy dupla annyi energia kell, mint jelenleg, hanem az AI és az adatközpontok terjedésével együtt valószínűleg sokszorosa lesz az elektromos energia felhasználása 25 év múlva a mainak. Ez mindenképpen egy nagy kihívás, de egyúttal egy nagy lehetőség is számunkra a Schneider Electricnél.
A globális népességszám növekedéssel párhuzamosan egy másik nagy megatrend is várhatóan folytatódik: a városiasodás. Utóbbi terén milyen főbb számokat, előrejelzéseket tud kiemelni, és ezek mit jelentenek a Schneider Electricnek?
Energetikai átalakulás és kihívások szempontból három domináns régiója lesz a világnak: India, a Közel-Kelet és Afrika. Előrejelzéseink szerint a világ populációja ezekben a térségekben másfél milliárd emberrel fog megnőni, és az ehhez kapcsolódó városiasodás nyomán körülbelül annyi új építésű lakásra lesz majd szükség, amennyi jelenleg Európa és Kína összes lakásállománya együtt véve. Ez mérhetetlen mennyiségű betonigényt jelent, de ezzel párhuzamosan mérhetetlen mennyiségű energetikai eszközigényt is.
A Schneider Electric-nél abszolút jól vagyunk pozícionálva ezeknek a megatrendeknek a meglovagolására.
Jól gondolom, hogy mindez a magyarországi Schneider Electric gyárak termelési volumene és jövője szempontjából is biztató kilátásokat jelent, hiszen már jelenleg is magas ezeknek a gyáraknak az exportértékesítési aránya?
Igen, mi azzal számolunk, hogy a magyar gyáraink termékeinek mind a hazai, mind a külföldi felvevőpiaca továbbra is nagyon erősen fog növekedni.
Emellett az is fontos, hogy a Schneider Electric továbbra is nagymértékben támaszkodik a magyar gyártókapacitásokra, és mindenképpen célunk ezeknek a fejlesztése és hatékonyabbá tétele.
Címlapkép és képek forrása: Portfolio, Hajdú D. András
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
