Úgy tűnik, hogy újabb beavatkozásra készül a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy újra árstopok jöhetnek Magyarországon.
Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk
- írta a miniszter.
Magyarországon az elmúlt években számos árstop volt érvényben. A kormányzat egy ideig az üzemanyagok árát maxinálta 480 forinton, majd néhány alapvető élelmiszerre vezetett be árkorlátozást.
- Az üzemanyagok esetében az árstop hatására számos alkalommal üzemanyaghiány lépett fel az országban, így ezt az intézkedést hirtelen kénytelen volt megszüntetni a kabinet.
- Az élelmiszerek esetében pedig a boltok olyan termékek árát emelték jobban az árstopokon elszenvedett veszteség miatt, amelyek nem voltak árstoposak.
Az árstopokat felváltotta a kötelező akciózás (később ez is megszűnt), illetve az árfigyelő rendszere, amiket a kormány sikeresnek ítélt meg.
Érdekes Nagy Márton bejelentésének az időzítése: holnap jelenik meg a januári inflációs adat, amiről (rész)információi bizonyára már lehetnek a kormánynak. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok az infláció emelkedésére számítanak.
Nagy Márton nem először beszél az árszabályozásról. Január közepén már kiemelte, hogy "az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, a kormány be fog avatkozni, ha szükséges." A miniszter havonta találkozik a kereskedőkkel, és egyeztetni fognak a termelőkkel, feldolgozókkal, nagykereskedőkkel is.
Nagy Márton akkor közölte a kereskedőkkel, hogy a kormány be fog avatkozni, ha szükséges.
Összességében nagyon úgy látszik, hogy a kabinet egyre eltökéltebb, és újra az árszabályozás eszközéhez nyúlna, ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a magyarországi infláció újra felfelé tart.
A régióban nem kizárólag Magyarország próbálkozna az árstopppal. Horvátországban a múlt héten már életbe is lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti. Horvátországban a magas infláció miatt léptek. A horvát vásárlók bojkottot is hirdettek a drágulás elleni tiltakozásként.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok jellemzően azonban azt mutatják, hogy az ársapkák nem működnek hatékonyan. A 60-as, 70-es évek Amerikájában előszertettel alkalmazták őket, de nem hoztak tartós megoldást. Az ársapkák ellen leghangosabban Milton Friedman Nobel-díjas közgazász érvelt azt állítva, hogy
az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani.
A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő őt igazolta.
"Hazánk esetében az élelmiszerekre kivetett ársapkáknak volt egy közvetlen hatása, ami az adott élelmiszer árának rögzítésén keresztül mérsékelte az inflációt. Az ársapkák fennmaradásával azonban szinte azonnal életbe lépnek olyan piaci mechanizmusok, amelyek más termékek árának emelkedéséhez vezetnek. Mivel az élelmiszerek súlya a kosáron belül mintegy 20 százalék, ezért a kereskedők számára rendkívül nagy tér nyílt az alkalmazkodásra" - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata a korábbi árstopról. Az MNB szerint az élelmiszer-árstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját, a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
