A szárazföldi (onshore) szélenergia sokkal nagyobb szerepet játszhat az európai energiarendszer zöldátállásában, mint a korábbi értékelések alapján gondoltuk - állapítja meg az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre - JRC) január végén publikált, a legutóbbi elérhető szélenergia-termelési adatokat is figyelembe vevő technikai jelentése.
A modern turbinák átlagos kihasználtsága folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben.
A korábbiaknál nagyobb rotorátmérőjű turbinák kisebb szélsebesség mellett is képesek a villamosenergia-termelésre, így kapacitásfaktoruk (kihasználtságuk) jócskán meghaladja a régebbi típusokét. Például míg a németországi szárazföldi szélerőművek az ezredfordulón még csak az órák 14-20%-ában üzemeltek a névleges csúcsteljesítményüknek megfelelő maximális termeléssel, addig 2020-ban ez az érték már 22-28% volt, 2030-ra pedig a várakozások szerint akár 40%-ig is emelkedhet az érték.
A szélerőművek telepítési helyszíneire vonatkozó szabályozás szintén a szélenergia-termelés számára kedvezően változott Európa-szerte az elmúlt években, aminek következtében
a településekhez közelebb is létesülhetnek turbinák így összességében nagyobb terület áll rendelkezésre ilyen célra.
A tanulmány több forgatókönyv mentén vizsgálta a kontinens gazdaságosan telepíthető szárazföldi szélenergia potenciálját: egységesen 500, 1000 és 2000 méteres védőtávolságot feltételezve, valamint a 2024-ben érvényes helyi szabályozásokban rögzített, regionálisan különböző védőtávolságok alapján is.
Az aktuális szabályozásból kiinduló referencia szcenárió alapján az Európai Unióban összesen 6469 gigawatt (GW) beépített teljesítőképességgel létesülhetnének szélerőművek, amelyek évente átlagosan 19 391 terawattóra (TWh) villamos energiát termelhetnének. Összevetésül: 2023-ben az EU éves villamosenergia-termelése valamivel 2700 TWh felett alakult, ami a nagy szórást mutató előrejelzések szerint 4000-6800 TWh körüli szintekre emelkedhet 2050-ig.
A kutatás az egyes országokra vonatkozóan (teljes területükre, régióikra, illetve négyzetkilométerre vetítve is) külön is megadja a gazdaságosan telepíthető kapacitásra kalkulált beépített teljesítőképességet, illetve az évente termelhető szélenergia potenciálját.
Ez alapján Magyarországon a 2024 elejétől érvényes 700 méteres védőtávolság betartásával összesen 284,2 GW beépített teljesítőképességgel épülhetnének szélerőművek, ami
a 27 tagú EU 8. legnagyobb értéke, több mint 25-szöröse az osztrák értéknek, és megközelíti Németország szárazföldi szélenergia-potenciálját.
Egy ekkora szélerőmű-flotta a hazai szélviszonyok mellett évente mintegy 681 TWh villamos energiát tudna termelni, ami
a 9. legnagyobb az EU-ban, és legalább a 13-szorosa Magyarország 2024-es teljes éves bruttó villamosenergia-felhasználásának.
Az európai összevetésben is jónak számító magyar adottságokat a tanulmány szélenergia-potenciált országhatárok nélkül megjelenítő térképei is jelzik. Az alábbi ábrák az 1000 méteres védőtávolság elméleti egyöntetű alkalmazása melletti kapacitás, illetve termelési potenciált mutatják be (MW/négyzetkilométer). (A jelenleg érvényes, a korábbi, kiemelkedően nagy 12 kilométerről 700 méterre csökkentett magyar védőtávolság egyébként már egyáltalán nem lóg ki az uniós átlagból.)
A magyarországi szélerőművek jelenlegi beépített teljesítőképessége 0,3251 GW, termelésük 2024-ben a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 1,4%-át fedezték.
A 2030-as kormányzati célszám körülbelül 1 GW (1,1 GW), amely 2040-ig 2 GW-ra, 2050-ig pedig 3 GW-ra emelkedhet a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint.
A kormány az uniós helyreállítási forrásokért tett vállalása értelmében 2024 elejétől lazított a szélerőművek hazai telepítését az utóbbi bő egy évtizedben megakadályozó szabályozáson, így leghamarabb 2029-ben ismét új szélerőművek épülhetnek Magyarországon.
A témában megjelent korábbi kutatások a hazai szélenergia potenciál nagyobb mértékű, gyorsabb kiaknázása mellett érveltek. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén 2024-es modellszámításai szerint nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni.
Több tényező is akadályozza a potenciál kiaknázását
A szárazföldi szélerőművek jelenleg a második legolcsóbb áramtermelő technológiát képviselik az EU-ban a napelemeket követően (teljes életciklusra vetítve - LCOE), és bár Kína, illetve az Egyesült Államok hasonló értékeinél valamivel magasabb költséggel járnak, a különbség jóval kisebb, mint az európai villamos energia jelenlegi felára a versenytársakhoz képest. Az európai tengeri szélenergia adottságok még kedvezőbbek a technikai potenciál és a költségek tekintetében. Az európai szélenergia-ágazat azonban több kihívással is küzd, ezért a telepítések elmaradnak a lehetőségektől és a kitűzött célok eléréséhez szükséges szinttől is.
Az engedélyezési eljárások hosszadalmasak, összefüggően azzal, hogy az elektromos hálózat fejlesztései nem tartják a lépést az időjárásfüggő energiaforrások telepítési igényeivel; illetve az akkumulátoros és a hosszú távú energiatároló kapacitások kiépülése is lassabb a kívántnál. Az előzőekből is adódóan a zöldenergia különösen bizonyos időszakokban csak olyan alacsony árakon értékesíthető, amelyek elfordítják a befektetőket új projektek megvalósításától. Mindemellett a fosszilis lobbi is igyekszik akadályozni a szélenergia minden mérvadó kutatás szerint a klímakatasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlen terjedését a közvélemény dezinformációjával és politikusok befolyásolásával, a projektek nem kellő körültekintéssel való megtervezése pedig lokálisan növelheti a szélerőművekkel szembeni ellenállást.
Közben az európai turbinagyártó iparág versenyképessége és globális piaci részesedése is csökkent, részben a belföldi megrendelések elmaradása, részben termelési költségeiknek a koronavírus-járvánnyal, az energiaár-krízissel, illetve az orosz-ukrán háborúval összefüggő emelkedése, valamint a gyanú szerint tisztességtelen állami támogatásoknak köszönhetően is nyomott árakat ajánló kínai gyártók előretörése miatt.
Az EU és a tagállamok célzott lépésekkel igyekeznek növelni a szélerőmű-telepítéseket, valamint az európai turbinagyártó iparág versenyképességét, de az iparág további lépéseket sürget, különösen a tagállamok kormányai részéről várják, hogy végrehajtsák az uniós megállapodásokban foglaltakat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
