A 2025-ös év jelentős bizonytalansággal kezdődik, elsősorban politikai tényezők, mindenekelőtt Donald Trump új elnöksége miatt. A világgazdaság próbál felkészülni az amerikai vezető lehetséges politikai irányváltására, amelynek Európa számára legfontosabb tételei a nemzetközi kereskedelemre kivetett megemelt vámok és az ukrajnai háború gyors rendezése lehet. A gazdasági kilátások nagyban attól függnek, hogy Trump intézkedései elhúzódó tárgyalásokhoz vagy azonnali, drasztikus változásokhoz vezetnek-e – kezdi elemzését a Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw).
Az elemzőközpont téli előrejelzésének alapfeltevése az, hogy Trump nem fog azonnali drasztikus lépéseket tenni – amit akár igazolhat is a Mexikóra és Kanadára kivetett 25 százalékos általános vámok alkalmazásának felfüggesztése is.
A wiiw szerint a tárgyalások után így is Európával szembeni vámemelések várhatók, amelyek közvetve érintik a CESEE gazdaságokat, különösen a Németországgal fennálló kereskedelmi kapcsolataikon keresztül. Az előrejelzés így is azzal számol, hogy a világgazdaság továbbra is egyenletes lendületben marad, a szolgáltatások jól teljesítenek, az ipar viszont küszködik.
A Trump-hatás később fájhat nagyon
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba egyszerre jelent kockázatot és potenciális lehetőséget a közép-, kelet- és délkelet-európai (CESEE) gazdaságok számára. A régió történelmileg ellenállónak bizonyult a külső válságokkal szemben, és számos CESEE-ország Nyugat-Európánál jobb helyzetben van ahhoz, hogy kezelni tudja a Trump-elnökséget – írja a WiiW.
Az egyik fő kockázatot az jelenti, hogy az alapprognózisban feltételezettnél sokkal jelentősebb új vámok léphetnek életbe. A wiiw elemzői úgy látják, még ha Trump drasztikusan meg is emeli a vámokat, a CESEE-re gyakorolt közvetlen hatás korlátozott lesz.
A közvetett hatás azonban az amúgy is nehézségekkel küzdő Németországon keresztül sokkal jelentősebb lenne.
Az elemzés készítői szerint a monetáris lazítási tervek jegeléséhez vagy akár kamatemelésekhez is vezethet, ami a magánfogyasztást és a beruházásokat terhelné, amelyek jelenleg a régió fő növekedési hajtóerejét jelentik.
Egy másik jelentős kockázatnak az ukrán vereség lehetőségét látják, amely demoralizálná és hiteltelenné tenné a NATO-t, Putyint az 5. cikkely tesztelésére ösztönözné, növelné a nukleáris fegyverek elterjedésének valószínűségét, és további jelentős migrációt okozna Ukrajnából Európa többi részébe.
Ez a globális élelmiszerárak hirtelen megugrását is eredményezné, ami világszerte társadalmi és politikai zavargásokkal járhatna a wiiw szerint.
A régió egyre nehezebb és bizonyos szempontból kockázatosabb nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezetbe lép be – írják az elemzésben. Ezt arra alapozzák, hogy ha az Egyesült Államokban várt gyorsabb növekedése és az erősödő dollár miatt a befektetők egy része visszaviszi a pénzét az USA-ba, akkor az nyomást gyakorolhat a közép-, kelet- és délkelet-európai országok külső finanszírozási helyzetére. Ennek hatására a helyi valuták gyengülhetnek, az infláció emelkedhet, és szélsőséges esetben külső finanszírozási nehézségek is felmerülhetnek. Ezeket a kockázatokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ugyanakkor a CESEE országok jelenlegi külső pénzügyi helyzete összességében stabil alapot ad a bizalomra. Az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb ország képes volt fedezni külső hiányait stabil külföldi közvetlentőke-befektetésekkel (FDI). Emiatt kevésbé szorulnak más finanszírozási forrásokra, például portfólióbefektetésekre, hogy fenntartsák a külső egyensúlyukat . A kivételek közé tartozik Ukrajna és Moldova, ahol a külső finanszírozás inkább geopolitikai döntésektől függ, mint a magánbefektetőktől, valamint Montenegró, Románia és Észtország is hasonlóan sebezhető helyzetben vannak.
A kockázatok ellenére óvatos optimizmusra is látnak kellő okot: Lengyelország erős védelmi kiadásai és Trump pozitív kapcsolatai a varsói vezetéssel, valamint a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral, előnyösnek bizonyulhatnak szerintük. Részletesebb magyarázatot azonban nem fűznek ahhoz, hogy miként kapitalizálhatják ezt az érintett országok.
A wiiw szakértői csak azt emelik ki, hogy Trump előző elnöksége idején néhány CESEE-gazdaságban erős növekedés volt tapasztalható, ami arra utal, hogy politikája alapvetően nem ártott a régiónak.
Magyarországon új fajta gazdaságpolitika kellhet?
A becsült, naptárhatással igazított 0,5%-os éves GDP-növekedési adattal Magyarország 2024-es gazdasági teljesítménye jóval a kormány által tervezett 4%-os bővülés alatt maradt – kezdik a Magyarországról szóló elemzésüket.
A wiiw szakértői kiemelik, hogy a szolgáltatási szektor javulást mutatott, de a beruházások erőteljes visszaesést szenvedtek el. Az infláció elviselhető szintre csökkent, bár a költségvetési hiány továbbra is magas, a GDP 4,8%-a volt.
A kormány 2025-re kitűzött ambiciózus növekedési céljai túl ambiciózusnak tűnnek, tekintettel a költségvetési hiány finanszírozásának magas költségeire és az EU-tól érkező transzferek csökkenésére – írja a WiiW, amely 2025-re arra számít, hogy csak 4,5 százalékra deficit, miközben a kabinet 3,7 százalékos szinttel tervezte meg az idei büdzsét.
Azzal számolnak, hogy a jelenlegi nagyon alacsony bázisról a beruházások várhatóan fokozatosan felpörögnek majd, ami nagyrészt az autóiparban megvalósuló néhány nagy FDI-projektnek köszönhető. A legtöbb hazai vállalkozás azonban valószínűleg félig-meddig passzív marad. Az elemzők szerint a cégeket a nem megfelelő hazai és külföldi kereslet, valamint a szabályozási környezet előre nem látható változásai bénítják majd meg.
Magyarország 2025-re vonatkozó fő forgatókönyve a mérsékelt, 2,2%-os GDP-növekedés, amit a tervezettnél nagyobb fiskális ösztönzésből eredeztetnek, valamint 4% közeli infláció.
Valamint a folyamatos leértékeléssel járó, igen volatilis, az euróhoz képest éves átlagban 5,5 százalék körül gyengülő forintárfolyamra számítanak.
A wiiw szerint kockázati tényező, hogy a 2026 elejére tervezett választások és az új ellenzéki párt, a Tisza Párt jobb közvélemény-kutatási eredeményei arra késztethetik a kormányt, hogy a kampány alatt költekezésbe kezdjen, ami az infláció megugrását és a forint további gyengülését eredményezheti.
Ezzel együtt az alapforgatókönyvük, hogy jövőre a növekedés enyhe gyorsulása és a Költségvetési egyensúly szerény javulása várható.
A régióét alulmúló lehet a magyar növekedés
Magyarországot a V4+Si csoporttal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) összehasonlítva Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad társaitól. A V4+Si csoport 2025-ben várhatóan 3 százalékos átlagos GDP-növekedést ér el, szemben Magyarország általuk várt 2,2%-os bővülésével.
Ez az eltérés Magyarország magasabb költségvetési hiányának, a csökkentett uniós transzfereknek és a szabályozási bizonytalanságoknak köszönhető szerintük.
A régióban a legnagyobb gazdasági növekedést 2025-ben Lengyelország (3,5%), Litvánia (3%) és Horvátország (3,1%) mutathatja, míg 2026-ban Észtország, Horvátország és Lengyelország egyaránt 3%-os bővülésre számíthat.
A leglassabb növekedést Szlovákia érheti el, amely 2025-ben 2%-kal, 2026-ban pedig 2,2%-kal bővülhet, míg Lettország és Magyarország szintén a visszafogottabb növekedési ütemet mutató országok között lehet, 2026-ra 2,4% és 2,5%-os GDP-emelkedéssel.
A magyarországi infláció az előrejelzések szerint 2025-ben 4% körül lesz, ami megegyezik a V4+Si 3,5%-os átlagával.
A bécsi kutatók előrejelzése alapján a CESEE-régió a globális bizonytalanságok és a Trump-elnökség miatt jelentős kihívásokkal néz szembe, de rövid távon nem várható jelentős negatív sokk. Magyarországnak a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében kezelnie kell költségvetési hiányát, erősítenie kell a stabil szabályozási környezetet, továbbá biztosítania kell az uniós transzfereket.
Címlapkép forrása: Shutterstock
