Az agyelszívás ma is sújtja Magyarországot

Hány magyar élhet külföldön?

Nehezen meghatározható, hogy hány magyar dolgozik külföldön, de a leginkább óvatos becslések is 400-500 ezerre teszik a számukat. Egyes becslések ugyanakkor a pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát.

Az EU-tagországok közül különösen Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság számít népszerű célpontnak.

Körülbelül 200-220 ezer magyar dolgozik és él Németországban, Ausztriában nagyjából 90-100 ezer magyar vállal munkát, közülük sokan ingázók, különösen a nyugati határ menti régiókból. A határmenti ingázás pedig ma már Romániába is létező jelenség. A Brexit előtt körülbelül 150-170 ezer magyar dolgozott az Egyesült Királyságban, mára már ennél is többen nyújtották be kérelmüket a tartózkodásra.

Kisebb, de egyre növekvő lélek létszámú magyar közösség él az északi államokban, Hollandiában, Írországban és Svédországban is, amelyek szintén egyre népszerűbb célpontnak számítanak. Az utóbbi években a fiatalok és a magasan képzett szakemberek körében emelkedik az elvándorlási hajlandóság. A külföldön élő magyarok száma akár 10%-kal is nőhetett az utóbbi évtizedben.

Már nemcsak dolgozni, hanem tanulni is egyre többen mennek külföldre. A Covid okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldön tanuló magyar diákok száma is, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17 500-at az Engame Akadémia becslése szerint.

Miért költöznek ki a magyarok?

Az agyelszívás megfékezése összetett kihívás, amely különösen nehéz az olyan közepes jövedelmű országok számára, mint Magyarország. A képzett munkaerő megtartása nemcsak az ország gazdasági növekedése, hanem társadalmi stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú. Ahhoz azonban, hogy érdemben javuljon a helyzet, először meg kell érteni, hogy miért hagyják el a tehetségek az országot.

Magasabb fizetések és jobb életkörülmények

Az agyelszívás, azaz a képzett és tehetséges munkaerő elvándorlása Magyarországról nem új keletű jelenség. Az Európai Unió munkaerő-piaci integrációja megkönnyítette a szabad mozgást, a fiatalok és képzett szakemberek pedig egyre gyakrabban keresnek boldogulást Nyugat-Európában vagy azon túl.

Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a magyar munkavállalók jelenleg is az itthoni fizetés többszörösét kapják ugyanabban a szakmában.

Ez különösen igaz a magasan képzett szakemberekre, például orvosokra, mérnökökre és IT-szakemberekre. A bérszakadék és az életminőség közötti különbség gyakran áthidalhatatlan motivációként szolgál a költözésre, akár a 40-50 évesek körében is.

A magyar munkaerőpiac korlátozott lehetőségeket kínál a szakmai előrelépésre bizonyos területeken. Különösen a tudományos kutatók, fejlesztőmérnökök és startupperek körében jellemző, hogy külföldön sokkal nagyobb innovációs és fejlődési lehetőségeket látnak.

Gazdasági helyzet, lakásárak, szociális tényezők

A magyar gazdaság ciklikussága, a forint árfolyamának ingadozása, jobban mondva tartós leértékelődése, és az adórendszer gyakori változásai bizonytalan környezetet teremtenek.

Azok a szakemberek, akik stabilitásra és tervezhetőségre vágynak, könnyebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

A munkavállalók egy része nemcsak gazdasági, hanem társadalmi vagy politikai okok miatt hagyja el az országot. Az oktatási és egészségügyi rendszer állapota, valamint a társadalmi mobilitás korlátozottsága, az ingatlanárak elmúlt években tapasztalt robbanása, amely sokak számára extrém módon megnehezíti, hogy jelentős szülői segítség, örökség nélkül, pusztán önerőből megvásárolja első lakását, szintén hozzájárulhat az elvándorláshoz.

A többiek már "előre" mentek

Egyre több családban döntenek a szülők a kivándorlásról azután, hogy gyermekük külföldi középiskolába vagy egyetemre jelentkezik. Mivel az esetek többségében az áhított végzettség megszerzése után a fiatalok kint maradnak dolgozni, azaz hosszú távon is más országban képzelik el az életüket, a szülők - ha tehetik - inkább utánuk mennek. Gyakori az is, hogy valakinek közeli rokona, barátja sikerrel illeszkedik be a külföldi munkaerőpiacon, és az általa kialakított kapcsolati háló szolgál ellenállhatatlan vonzerőként újabb és újabb kivándorolni szándékozók számára.

Kritikus kiesések a gazdaságban

A kivándorlás gazdasági hatásai sokrétűek. Az elvándorlás egyik legsúlyosabb következménye a munkaerőhiány, amely különösen a technológiai iparágakban, az egészségügyben és az építőiparban érezteti hatását. Szakmai szervezetek rendszeresen figyelmeztetnek a kritikus állapotokra az egészségügyi ellátórendszeben, az építőipari kivitelezésben vagy éppen a szociális területen.

Az agyelszívás rontja az ország innovációs képességét, mivel a tehetséges szakemberek és kutatók hiányában csökken az új technológiák fejlesztésének üteme. Holott az innováció elengedhetetlen lenne a gazdasági hozzáadott érték növekedéséhez, különösen egy olyan világban, ahol az új ötletek jelentik az egyik legnagyobb értéket. A magasan képzett munkaerő hiánya nemcsak a rövid távú termelékenységet csökkenti, hanem hosszú távon is nehezíti Magyarország versenyképességének megőrzését.

Nem mellesleg az adóbevétel-kiesés révén anyagi hatása az államháztartásra is jelentős. A képzett munkavállalók külföldön fizetnek adót, míg az ő képzésük költségeit gyakran Magyarország állta. Ez komoly finanszírozási problémát jelenthet a hosszú távú költségvetési tervezésben. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója, a Portfolio rendszeres szerzője szerint a nyugdíjrendszer 2040-re borulhat, többek között az elöregedés és a kivándorlás miatt.

Mi lehet a megoldás az agyelszívás kezelésére?

• Az egyik legfontosabb lépés – az egyébként a kormány által is kitűzött cél – a bérszínvonal növelése. Hosszú távon a vállalatok és az állami szektor számára is elengedhetetlen, hogy olyan béreket kínáljanak, amelyek felzárkózást mutatnak a nyugat-európai szinthez. Főként annak fényében, hogy az árszínvonal sok esetben eléri nemcsak a környező országokét, hanem a fejlett nyugati államokét is.
• Mindemellett fontos az olyan oktatási és egészségügyi rendszer fenntartása, amely az európai versenyben is megállja a helyét.
• Szükség volna olyan ösztöndíjprogramokra, amelyek például bérnövelő hatásuk vagy a karriertervezésben biztosított lehetőségek révén Magyarországon tartják a fiatal tehetségeket.
• A kutatási-fejlesztési szektor támogatása és a startup ökoszisztéma erősítése szintén megállíthatja a kreatív tehetségek elvándorlását. Az innováció ösztönzése érdekében - legalábbis a nemzetközi tapasztalatok ezt mutatják - érdemes adókedvezményeket vagy célzott támogatásokat bevezetni.
• Az elvándorolt tehetségeket érdemes bevonni Magyarország gazdasági és tudományos életébe, akár online, akár hazacsábító programokon keresztül. Az ilyen hálózatok megteremtése hosszú távon elősegítheti a kapcsolatok erősítését és  potenciálisan növelheti a hazatérők számát.
• A távmunka és a hibrid munkavégzés lehetőségének biztosítása szintén módot adhat arra, hogy a külföldön élő magyarok hazai cégek számára dolgozzanak, részben enyhítve ezáltal a munkaerőhiányt.

Címlapkép forrása: Shutterstock