Az Európai Bizottság által január végén február 21-i határidővel nyilvános konzultációra bocsátott végrehajtási rendelettervezet célja támogatni a nettó nulla iparról szóló jogszabály azon célkitűzését, hogy olyan szabályozási keretet hozzanak létre, amely fokozza az uniós ipar versenyképességét, és előmozdítja a szén-dioxid-mentesítéshez elengedhetetlen technológiák alkalmazását.
A tervezet úgy kíván hozzájárulni a célkitűzéshez, hogy konkretizálja a nem ár jellegű kritériumokat, melyek alkalmazását a nettó nulla iparról szóló jogszabály írja elő a megújulóenergia-termelő kapacitások telepítését célzó aukciókon
a meghirdetett kapacitás 30%-ára (vagy EU-országonként 6 GW-ra) 2026 januárjától.
Ennek az a megfontolás adja az alapját, miszerint egy, a magasabb hozzáadott értéket díjazó és az ipari termelés fokozását támogató jól megtervezett objektív és átlátható cél- és kritériumrendszer jobban képes elősegíteni az innovatív és versenyképes európai feldolgozóipar megerősítését. Így a Bizottság szerint a kritériumok alkalmazása támogatni fogja az EU-t abban, hogy diverzifikálja a dekarbonizációs technológiák beszerzési forrásait, elősegítse a hazai tisztaenergia-ágazat termelésének növelését, és további tiszta beruházásokat vonzzon Európába.
A tervezet összhangban áll az Európai Unió elsősorban az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni versenyképességi hátrányára rávilágító Letta- és Draghi-jelentésekkel, valamint az Európai Bizottság által ezek alapján kijelölt irányvonallal, beleértve a január végén bemutatott nagyszabású új gazdaságélénkítő stratégiát, a Versenyképességi Iránytűt is.
A megújulóenergia-termelés költségeinek emelkedése felé mutató hatásával ugyanakkor a nem ár jellegű kritériumok beemelése némileg óhatatlanul szembemegy a jelentésekben és stratégiákban megfogalmazott egyik fő következtetéssel, mely szerint az uniós gazdaság versenyképesség-növelésének egyik legfontosabb feltétele a Kínával és Egyesült Államokkal összehasonlítva rendkívül magas energiaköltségek csökkentése.
Nem veszélyeztethetik a 2030-as megújulós célokat
A rendelettervezetben felsorolt és részletezett nem ár jellegű kritériumok a következők: felelős üzleti magatartás, kiberbiztonság és adatbiztonság, a projekt teljes körű és időben történő megvalósításának képessége, valamint az aukció fenntarthatósághoz és ellenálló képességhez való hozzájárulásának értékelésére szolgáló követelmények, amelyeknek nem szabad veszélyeztetniük az EU kötelező érvényű 2030-as megújulóenergia-célkitűzéseit.
A szabályozás általános meghatározást és részletesebb paramétereket is felvázol az elvárások harmonizálása érdekében,
de némi mozgásteret is hagy az uniós országok számára.
A terv szerint az uniós megújulóenergia-aukciók adatvédelmi szempontból aggályos harmadik országbeli ajánlattevőinek jól alátámasztott kiberbiztonsági tervben kell majd garantálniuk, hogy a kapcsolódó adatok nem jutnak ki az Európai Gazdasági Térségből. Ez azokban az esetekben lenne szükséges, amikor az ajánlattevő egy olyan, harmadik (külső) ország joghatósága alá tartozik, amely előírja számára, hogy osszon meg adatokat az adott harmadik ország hatóságaival, illetve ha az ajánlattevő olyan harmadik országból származik, amely korábban rosszindulatú kibertevékenységet vagy kampányt folytatott.
A terv így emlékeztet az uniós távközlési szektorban az adatbiztonsággal, valamint az esetleges kémtevékenységekkel kapcsolatos aggodalmak hatására korábban hozott szabályokra, és ahhoz hasonlóan ez is elsősorban a kínai gyártókat célozza.
Az uniós gazdaság ellenálló képességének növelését célzó kritérium alkalmazása során a tagállam illetékes hatóságának egyebek mellett figyelembe kell vennie az EU harmadik országtól való függésének mértékét az adott technológia vagy annak fő specifikus összetevője tekintetében, illetve az alternatív beszerzési források elérhetőségét is.
A terv alapján ha egy bizonyos technológia vagy annak komponensei esetében az EU egy külső országtól való függőségének aránya meghaladja az 50%-ot (vagy bizonyos esetekben a 40%-ot),
a tagállamok hatóságai korlátozhatják az aukción való részvételt, vagy pluszpontokat adhatnak az alternatíváknak.
Azon technológiák esetében viszont, amelyeknél az ellátás olyan mértékben függ egy harmadik országtól, hogy e kritérium szigorú alkalmazása veszélyeztetné az ellátás biztonságát, a tagállamok hatóságai rugalmasan határozhatják meg az e termékekre vonatkozó küszöbértékeket.
A rendelet külön is nevesíti
- a fotovoltaikus napelemeket és komponenseiket,
- a szárazföldi és tengeri (offshore) szélenergia technológiát, valamint
- a hidrogén előállításához használható elektrolizáló berendezéseket,
amelyek esetében a túlzott függőségi szempontot a tagállamok illetékes hatóságainak értékelniük kell, mivel ezen technológiák esetében jelentős a kockázata a Kínától való fokozott importfüggőségnek, amely veszélyeztetheti az Unió ellátásának biztonságát.
Ezek esetében a Kínai Népköztársaság részesedése a globális termelési kapacitásból meghaladja az 50%-ot, és várhatóan a jövőben is jócskán a hazai keresletnek megfelelő szint felett alakul majd.
A teljes életciklusra figyelembe vennék a karbonlábnyomot
Az aukciókon alkalmazható nem ár jellegű kritériumok között szerepelhetnek az innovációval kapcsolatos elvárások is, amelyek olyan, teljesen új megoldásokat is preferálhatnak, amelyek a ma elérhető - többnyire kínai gyártású - legkorszerűbb tisztaenergia-technológiákon is túlmutatnak. Ez utat nyithat olyan új technológiák előtt, amelyekben megvan a lehetőség arra, hogy a ma piacvezetőnek számító megoldásokat követően teret nyerjenek.
A szabályozás a nem ár jellegű aukciós követelmények között bevezeti az energiarendszerbe való integrálhatósággal kapcsolatos elbírálási szempontot is tekintettel a villamosenergia-hálózat fejlesztésének időjárásfüggő megújulókhoz, különösen a napenergiához fűződő kihívásaira is.
A tagállamok hatóságai a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kritériumok között bevezethetik a megújulóenergia-technológiák újrahasznosíthatóságára/-használhatóságára, a biológiai sokféleségre vagy a technológiák teljes életciklusára vonatkozó szennyezési, illetve karbonlábnyom értékelési szempontot is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az aukciós ajánlat értékelése során figyelembe vehetik a megújulóenergia-technológiák gyártásához felhasznált energia forrását is, márpedig a kínai villamosenergia-rendszer karbonintenzitása jócskán meghaladja az EU vonatkozó értékét.
A megújulóenergia-aukciók nem árkritériumairól szóló végrehajtási rendelet mellett a Bizottság a nettó nulla iparról szóló jogszabályhoz kapcsolódó további három rendelettervezetet is nyilvános konzultációra bocsátott, amelyek célja a stratégiailag kiemelten fontos technológiai komponensek és projektek egységes meghatározási feltételeinek kijelölése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
