Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Egy lépéssel a fiat pénzrendszer alternatívája felé?
A témakör érdekességét növeli a kriptovaluták jövőjéről és szerepéről régóta zajló vita. A jelenlegi fiat pénzrendszer fenntarthatósága több szempontból megkérdőjelezhető, és nyitott kérdés, hogy az alternatívát kínáló kriptovaluták és digitális jegybankpénzek közül melyik tud domináns szerephez jutni. Trump határozottan ellenezi - és egyúttal be is tiltotta - a Fed által is támogatott digitális dollár ötletét, ragaszkodva ahhoz az állásponthoz, hogy annak alkalmazása korlátlan kormányzati ellenőrzéshez vezetne, jelentősen sértve ezzel a pénzügyi szabadságot. A kriptovaluták irányába tett elmozdulás éles kontrasztot mutat a korábbi Biden-kormányzat álláspontjával szemben, ami a kriptokat érintő erőteljesebb szabályozás pártján állt.
A fejlemények mögött húzódó önérdek, tekintettel a Trump család személyes befektetéseire nehezen megkérdőjelezhető, továbbá, a kampányában jelentős befolyással bíró technológiai szektor kriptopárti milliárdosai (köztük JD Vance, Elon Musk, Peter Thiel, Scott Bessent, vagy Howard Lutnick) szintén meghatározó szereppel rendelkezhetnek. Az egyszerű politikai indokokat erősíti továbbá a bitcoin támogatóinak növekvő befolyásának felismerése is.
A kriptopárti gondolkodásmód és a stratégiai tartalék ötlete azonban túlmutat a politikai összefüggéseken.
A stratégiai BTC tartalékban rejlő lehetőségek
A legújabb javaslatok alapján a pénzügyminisztérium a Devizastabilizációs Alapon keresztül egy stratégiai BTC tartalékalapot kezelhetne, amelyben akár 21 milliárd dollár értékű BTC-t halmozhatnának fel. Az ötlet alapelgondolása, hogy a szövetségi kormány megszerezhetné az igazságszolgáltatás által a büntetőügyekben lefoglalt bitcoinokat és azokat egy tartalékalapban helyezné el, amely bizonyos szempontból a stratégiai olajtartartalékokhoz hasonló funkciót tölthetne be, amelynek eladása vagy felszabadítása alternatív eszköz lehet a valuták stabilizálása, és a pénzügyi válságok kezelése érdekében.
Hasonló példát láthattunk már máshol is, köztük Argentínában, ahol államilag támogatott tervként határozták meg az ország palaolaj és palagáz tartalékai kapcsán, a kitermelés során felszabaduló, gazdaságilag nem hasznosítható földgáz elektromos árammá alakítását, és az így létrejövő energia bitcoin bányászatra történtő felhasználását, majd az abból származó bevételek központi banki tartalékként való felhasználását.
A bitcoin stratégiai tartalékolása természetesen tovagyűrűző hatásokat váltana ki a monetáris rendszerben, és tovább erősíthetné a bitcoin értékelését, még vonzóbbá téve az eszközt. A már korábban is használatos analógiák, mint pl. a BTC digitális aranyként történő megnevezése, az olaj szerepéhez történő hasonlítás, vagy akár maga a bányászat kifejezés régóta különleges szereppel próbálták felruházni a legnépszerűbb kriptovalutát. E fejlemények miatt talán kevésbé meglepőek a jelenlegi történések, viszont továbbra is jogosan merül fel a kritika, hogy a kriptovaluták nem rendelkeznek olyan stratégiai értékkel, mint a szállításhoz vagy az energiatermeléshez használt üzemanyag.
Mindazonáltal a kormányzati tartalékok inflációnál gyorsabb ütemben történő felértékelődése, így a kriptopiacon elért nyereség gazdaságstabilizáló hatású lehet.
Szemben a fiat pénzekkel, a BTC a véges kínálata miatt deflációs jellegű eszköz, vagyis csökkenti az újabb, jellemzően inflációs hatású pénznyomtatás szükségét. Monetáris politikai bizonytalanságok esetén hasznos lehet, ha van egy olyan eszköz az állam kezében, ami megőrizheti az értékét. A felértékelődésből fakadó nyereséget pedig akár adósságcsökkentésre is használhatják, kiküszöbölve ezzel az újabb adósságfinanszírozás miatti pénzteremtés szükségességét.
Gazdasági hatások és pénzügyi kockázatok
A vonzónak tűnő lehetőségek mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy valójában mi fűti az eszköz árának emelkedését. Amennyiben a támogató szabályozói környezet, illetve az a tény áll mögötte, hogy az amerikai kincstár állományának részét képezheti, az könnyedén lehet annak a jele, hogy az értéke talán mégsem annyira alátámasztott fundamentálisan, hanem továbbra is csalók és spekulánsok folyamatos manipulációja áll mögötte. Az gazdasági értékteremtés hiányát kiválóan képes elfedni az eszköz piaca körül felépített intézményi és infrastrukturális háttér, maga alá rejtve a kapcsolódó kockázatokat is.
A világot érintően azonban még nagyobb kérdés, hogy kell-e félni esetleges negatív tovagyűrűző hatásoktól. Köztudott, hogy az amerikai gazdaság egészsége a világ többi ország számára is fontos. Ha ugyanis a dollár értékébe, vagy az amerikai adósságfizetési képességekbe vetett bizalom széles körben romlik, az könnyedén egy újabb „a mi valutánk, a ti problémátok” jellegű helyzethez vezethetne, ahogy azt láthattuk Nixon idején, vagy akár a globális pénzügyi válság során.
A kriptokat támogató szabályozási rendszer ugyan több befektetést vonzhat, de feszültségeket is generálhatnak a bankrendszerben.
Ha a kriptovaluták egyre szélesebb körben elterjednek a pénzintézetek portfólióiban vagy a lakossági befektetések között, az pénzügyi instabilitást okozhat. Emlékezetes példa erre a 2008-as válság, amely részben az átláthatatlan pénzügyi eszközök elterjedése miatt következett be. A legrosszabb forgatókönyvek esetén pedig a reálgazdaságot érintő instabilitási hatások is reálissá válhatnak. Az ilyen jellegű kockázatok szem előtt tartása különösen fontos az utóbbi évek magas államadóssággal, magas kamatterhekkel és inflációs folyamatokkal jellemezhető trendjeit tekintve. A kamatok melletti eladósodás egyébként is folyamatos pénzkínálat növekedést, ennélfogva inflációs (legyen szó a reálgazdaságban jelentkező, vagy az eszközárakat érintő) hatásokat eredményez, amit az elmúlt évtized laza, javarészt pénzkínálat növekedésére építkező monetáris politika is támogatott. A rendszert sok szempontból vékony jégként összetartó bizalom szerepe egy ilyen környezetben sokszorosan felértékelődik. Hasonlóan, a bizalmat megingatni képes lépések, kockázatok kiépítése, és az ebből létrejövő esetleges lavina elindításának elkerülése fontos. A fiat pénzrendszer fenntarthatósági problémáival előbb utóbb várhatóan szembe kell nézni, azonban az arra adott válasz és a változás felé vezető út megtétele a lehető legkevesebb társadalmi és gazdasági kár mellett lenne szükséges.
A rendszerkockázat növekedhet
Az irónia a jelenlegi fejleményekben, hogy Trump politikája ebben a kontextusban az irracionalitás felé terel, miközben támogatást nyer az egyre hangosabb és leggazdagabb társadalmi közösségtől. A BTC pénzügyi rendszer reformájára tett kísérletei szintén tanulságosak. El Salvador példája szintén emlékeztet bennünket, hogy a dolgok akár rosszul is elsülhetnek. Tanulságos, hogy a bitcoint hivatalos fizetőeszközként használó ország Covid utáni válságát jelentősen súlyosbította a kriptovaluta 2022-es összeomlása és újabb IMF mentőmegállapodás szükségességét hívta életre. Természetesen az USA gazdasága nehezen hasonlítható El Salvadoréhoz,
a tovagyűrűző hatások azonban jelentősek lehetnek.
Címlapkép forrása: Shutterstock
