Az év elején annak ellenére alakult ki újabb hőmérsékleti rekord, hogy "a trópusi Csendes-óceánon La Nina-állapotok alakultak ki, és ennek átmeneti lehűtő hatása van a globális hőmérsékletre" - mondta Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) igazgatóhelyettese a csütörtökön közzétett havi jelentésében.
A Copernicus szerint a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet "2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél", mielőtt az ember a szén, az olaj és a fosszilis gáz tömeges felhasználásával radikálisan megváltoztatta volna az éghajlatot. A tudósok arra számítottak, hogy a sorozat, hogy 2023 és 2024 is új hőmérsékleti rekorddal kezdődött, az El Ninó végével és ellentétének, a La Ninának az érkezésével véget ér.
"Ez az, ami egy kicsit meglepő...
nem látjuk azt a lehűlő hatást, vagy legalábbis átmeneti fékezést a globális hőmérsékleten, amire számítottunk
- mondta Julien Nicolas, a Copernicus klímakutatója az AFP francia hírügynökségnek. A globális hőmérséklet, amelynek emelkedése aszályokat, hőhullámokat és pusztító árvizeket okozott, nagymértékben függ a tengerek hőmérsékletétől. A Föld több mint 70 százalékát borító és az éghajlatot elsődlegesen szabályozó óceánok felszínének hőmérséklete 2023 áprilisa előtt soha nem látott szinten volt, 2025 januárja pedig a második legmelegebb hónap az óceánok felszínén, a 2024 januárjában felállított abszolút rekord mögött.
A Kopernikusz szerint az Északi-sarkvidéken, ahol a tél szokatlanul meleg, a tengeri jég januárban elérte a legalacsonyabb januári kiterjedését, ami majdnem megegyezik a 2018-as évivel. Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja
a tizennyolcadik olyan hónap az elmúlt tizenkilencből, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet
- jegyzi meg az európai megfigyelőközpont. Ez több mint a +1,5 Celsius-fokos szimbolikus határérték, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás legambiciózusabb határértéke, amely a globális felmelegedés jóval 2 Celsius-fok alatt tartását célozza. A megállapodás a hosszú távú tendenciákra vonatkozik: legalább 20 éven keresztül kell ilyen átlagos felmelegedést megfigyelni ahhoz, hogy az a határérték túllépésének minősüljön. E kritérium alapján az éghajlat jelenleg körülbelül 1,3 Celsius-fokkal melegszik. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint az 1,5 Celsius-fokos határértéket valószínűleg 2030 és 2035 között érjük el.
Hozzá kell tenni azonban, hogy egyre több tudós véli úgy, hogy a párizsi klímacsúcson elhatározott célkitűzésektől a globális felmelegedés jócskán elszakadt, és az utóbbi évek olyan eltéréseket mutatnak, ami szerint a felmelegedésért ellen vívott háborút már elvesztette.
Címlapkép forrása: Shutterstock
