A Versenyképességi iránytű három fő pillérének egyike a dekarbonizáció (vagyis a klímasemleges gazdaságra való átállás) és a versenyképesség-növelés céljainak összekapcsolása. Mivel az EU zöldpolitikáját az utóbbi években ért rengeteg kritika nagyrészt éppen azzal érvelt, hogy az ebben a formában jelentősen hozzájárul az európai gazdaság versenyképességének gyengüléséhez az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a két célrendszer ilyen szintű összekapcsolása önmagában is figyelemre méltó fejlemény.
A dokumentumban a Bizottság - összhangban a Mario Draghi-féle versenyképességi jelentés megállapításaival - közvetve lényegében elismeri, hogy a kritikák legalábbis részben megalapozottak. Megfogalmazása szerint ugyanis a dekarbonizációs politikák a gazdasági növekedés erőteljes hajtóerői lehetnek - amennyiben jól illeszkednek az ipar-, verseny-, gazdaság- és kereskedelmi politikákkal.
Ez a meggyőződés fogja ösztönözni az első negyedévben bemutatandó Clean Industrial Deal kezdeményezést, amely azt kívánja biztosítani, hogy az EU a feldolgozóipari gyártó tevékenység vonzó helyszíne legyen az energiaintenzív iparágak számára is, és hogy előmozdítsa a tiszta technológia és a körforgásos üzleti modellek alkalmazását a kibocsátáscsökkentési célkitűzések elérése érdekében.
A magas energiaárak kezelése prioritás
A bizottsági dokumentum leszögezi: az uniós vállalatok és háztartások által fizetett magas és ingadozó energiaárak problémájával azonnal foglalkozni kell. Az energiaárak jelentős szórást mutatnak EU-szerte, de általánosságban megállapítható, hogy sokkal magasabbak, mint a vetélytárs régiókban.
Ezt részben strukturális tényezők okozzák. Európa energiaellátása még mindig csaknem kétharmadrészt a fosszilis energiahordozók importjától függ. A legutóbbi áramemelkedések fő mozgatórugója az, hogy Oroszország manipulálja ezt a függőséget az Ukrajna ellen indított háborútól nem függetlenül - állapítja meg a Bizottság. A függőség csökkentése időbe telik, ahogy Európa energiaigénye egyre nagyobb részét belföldön, tiszta, dekarbonizált forrásokból maga termeli meg, ezért az EU-nak fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást és az elektrifikációt.
A magas árakat okozó tényezők más része rövid távon is mérsékelhető, mivel ezeket
a hálózati tarifák és az adózás nem hatékony megtervezése vagy az energiapiaci integráció hiánya idézi elő.
A szintén az első negyedben bemutatandó Affordable Energy Action Plan egy sor intézkedést tartalmaz majd, melyek segíthetnek kiaknázni a további piaci integrációból származó energiaköltség-csökkentési előnyöket és kiterjesztik a garanciák és kockázatcsökkentési eszközök használatát, hogy előmozdítsák a hosszú távú áramvásárlási szerződések elterjedését, ösztönözzék az ipari felhasználókat kereslet oldali rugalmassági szolgáltatások nyújtására, valamint az energiarendszer költségeinek igazságosabb elosztását a jobban megtervezett tarifák révén.
E terv fontos része az európai energiahálózatokba való beruházás is. Az elektrifikált, tiszta energiarendszer megvalósításához elengedhetetlen hálózatfejlesztések csökkentik az időjárásfüggő megújuló energiatermelés korlátozásának szükségességét, és kiaknázhatóvá teszik az egységes energiapiac előnyeit. Ezért Európának többet kell beruháznia az energiaátviteli és -elosztó infrastruktúra korszerűsítésébe és bővítésébe, és fel kell gyorsítania a villamosenergia-, hidrogén- és szén-dioxid-szállítási hálózatokba, valamint az energiatároló rendszerekbe történő beruházásokat - áll a stratégiai tervben.
Kulcsfontosságú a belső piac fejlesztése
A célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy az EU piacfejlesztéssel, illetve szakpolitikai szabályozásokkal vonzóbbá tegye gazdaságát az innovátorok számára. Ez leginkább az EU belső piacában rejlő erő kiaknázásával valósítható meg, ami a tiszta technológiák iránti kereslet ösztönzését célzó olyan intézkedésekkel érhető el, mint a teljesítményértékelő rendszerek kialakítása, címkézés, közbeszerzések során való előnyben részesítés vagy a különbözeti szerződések (CFD) formájában alkalmazott pénzügyi ösztönzők. A Bizottságnak az is célja, hogy a tagállamok fellépésének összehangolásával növelje a belső piac előnyeit a kereslet vagy az aukciók összehangolása révén.
Az energiahatékony technológiák nagyrészt Európában készülnek, így versenyelőnyt biztosítanak az EU gazdaságának. Ezzel együtt a kereslet ösztönzésén túl a tiszta technológiák gyártóinak is segítségre van szükségük ahhoz, hogy innovációs aktivitásukat feldolgozóipari vezető szerepre válthassák.
A vállalatok, különösen az energiaintenzív társaságok tiszta technológiára való átállást célzó erőfeszítéseik elősegítéséhez azonban rugalmas és támogató állami keretrendszerre van szükség. A Clean Industrial Deal egyik fő célja az lesz, hogy meghatározza a dekarbonizációs beruházásokat ösztönző jól célzott, egyszerűsített támogatási eszközöket, amelyek ugyanakkor nem vezetnek piactorzuláshoz. A Bizottság emellett arra fogja sürgetni a tagállamokat, hogy adórendszereik módosításával is ösztönözzék a tiszta termelést előmozdító magánbefektetéseket.
Jönnek a célzott iparági cselekvési tervek
Az energiaátállás ezen szakaszában az olyan, energiaintenzív ágazatok a legsebezhetőbbek, mint az acélipar, a fémipar és a vegyipar, miközben a teljes értékláncok számára alapvető termelésük miatt éppen ezek az iparágak képezik az európai feldolgozóipari rendszer gerincét. Erre tekintettel a Clean Industrial Deal ismertetését követően ezekre az iparágakra vonatkozóan célzott cselekvési terveket is bemutat majd a Bizottság, amelyek konkrét intézkedéseket javasolnak a beruházási igények kezelésére, az elsődleges és másodlagos alapanyagokhoz való hozzáférésre és a kereskedelmi védőeszközök használatára vonatkozóan.
Az ígéret szerint ezek olyan, hosszú távú megoldással váltják fel a jelenlegi védőintézkedéseket, amelyek a globális nem piaci (vagyis elsősorban kínai - a szerk.) többletkapacitások által okozott kihívást is figyelembe veszik. Az első ilyen célzott iparági cselekvési terv 2025 tavaszán jelenhet meg az acél- és fémiparra vonatkozóan, a várhatóan 2025 végén nyilvánosságra kerülő vegyipari szabályozási csomag pedig nem csak az ipar versenyképességének biztosításában, hanem az emberi egészség és a környezet védelmében is fontos szerepet játszhat, tekintettel a kritikus vegyi anyagok ellátására is.
A dokumentum a járműgyártás és a technológiasemlegesség versenyképességben betöltött kulcsszerepét is hangsúlyozza, utalva az európai autóipar válságára, illetve a klímacélok és az iparpolitika összehangolatlanságára. E szerint a bizottság stratégiai párbeszédet kezdett az autóipari ágazattal azért, hogy sürgősen kezelje a jelenlegi kihívásokat, és konkrét stratégiákat, illetve megoldásokat dolgozzon ki annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú iparágnak stabil jövője legyen Európában.
A párbeszéd konkrét témái között szerepelnek az új technológiák innovációjával és az ebben betölthető vezető szereppel, a tiszta megoldásokra való átállással és dekarbonizációval, a globális versenyképességgel, az ellátásbiztonsággal, a munkaerővel, szakképzéssel, a tisztességes globális kereskedelemmel, a szabályozás egyszerűsítésével és a keresletélénkítéssel, a töltő-infrastruktúrába való beruházással és az elektromos járművek elterjedésének előmozdításával kapcsolatos kihívások.
Az e-üzemanyagok szerepének növelésével is kisegítenék az autóipart
A Bizottság szerint az EU-ban értékesített járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szabványok hosszú távon is elősegítik a szükséges beruházások becsatornázását. Emellett, a párbeszéd részeként a testület azonnali megoldásokat is meghatároz majd az iparág beruházási képességének megőrzésére, aminek során kiemelt cél, hogy az versenyképes legyen a jelenlegi kibocsátáscsökkentési célok felpuhítása nélkül is.
A Bizottság ezzel kapcsolatban azt is előrevetíti, hogy az autók sokat vitatott 2035-ös klímasemlegességi célhoz kapcsolódóan olyan rendeletmódosítás várható, amely nagyobb szerepet szánna a belsőégésű motorokban is alkalmazható úgynevezett e-üzemanyagoknak.
A párbeszéd eredményei beépülnek az EU gépjárműipari ágazatára vonatkozó cselekvési tervbe is, beleértve olyan ambiciózus kínálati és keresleti oldali kezdeményezéseket is, mint például a vállalati flották környezetbarátabbá tételéről szóló javaslat.
Az előzőekkel párhuzamosan a Bizottság elő fogja terjeszteni a fenntartható szállítási ágazat fejlesztését célzó beruházási tervet is. Ez további intézkedéseket tartalmaz majd a töltő-infrastruktúra, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártásának és forgalmazásának gyors felfutásához szükséges beruházások kockázatainak csökkentése érdekében.
Mindemellett új stratégia készül az európai kikötők és tengeri ipar fejlesztésére, és további erőfeszítések várhatóak az EU határokon átnyúló vasúti összeköttetéseinek megerősítése érdekében is, beleértve egy ambiciózus európai nagysebességű vasúti hálózat tervének kidologzását is.
Kiegyenlítenék a nemzetközi versenyfeltételeket
Mivel a klímasemlegesség eléréséhez a légkörből szén-dioxidot kivonni képes úgynevezett negatív emissziós technológiák alkalmazására is szükség lesz, ezért olyan ösztönzők kialakítása is napirenden van (pl. a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv 2026-os felülvizsgálatával összefüggésben), amelyek megteremtik a karbonnyelő technológiák gazdaságos alkalmazásának alapjait is, a nehezen dekarbonizálható ágazatok maradék kibocsátását kompenzálandó.
A Versenyképességi Iránytű alapján újabb lépések várhatóak az európai kibocsátásáthelyezés visszaszorítása érdekében is. Ez nem csak azt jelentheti, hogy igyekeznek majd megszüntetni azt a gyakorlatot, miszerint az európai ipar más, kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozással rendelkező országokba telepít át gyártókapacitásokat, hanem vélhetően azt is, hogy az EU-n kívüli gyártók ide érkező termékei esetében is erélyesebben érvényesítenék az előírásokat.
Erre utal, hogy a Bizottság a jelenleginél egyenlőbb nemzetközi versenyfeltételek kialakulására is számít a karbonvám-szabályozás (Carbon Border Adjustment Mechanism) közelgő felülvizsgálatát is érintő változásoktól, aminek részeként elemzik a mechanizmus energiaintenzív iparágakon túli további ágazatokra és feldolgozott termékekre való kiterjesztésének lehetőségét is.
A Clean Industrial Deal és a kapcsolódó szabályozások összehangoltan fognak alkalmazni különféle szakpolitikai eszközöket a tiszta technológiák uniós gyártásának és a kibocsátáscsökkentés előmozdítása céljából. Ezek az igények és a piaci kilátások felmérésén alapulnak, a dekarbonizáció és a gazdasági ellenállóképesség szempontjából kulcsfontosságú technológiákra, a feltörekvő ágazatokra, valamint azokra a technológiákra fókuszálva, melyeknél az uniós ipar nyomás alá kerülhet az egyenlőtlen versenyfeltételekből hasznot húzó nemzetközi versenytársak, támogatások vagy nem piaci többletkapacitások miatt.
A körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása
A dekarbonizációt, a versenyképességet és a gazdasági biztonságot az erőforrások lehető leghatékonyabb kiaknázása és a nyersanyagok újrafelhasználása is elősegíti. Ezért Európának arra is törekednie kell, hogy egységes piacot hozzon létre a hulladékok, a másodlagos, újrahasznosított és az újrafelhasználható anyagok számára, ezzel növelve a hatékonyságot és fokozva az újrahasznosítást - áll a stratégiában.
A körforgásos gazdaságról szóló, 2026-ban bemutatandó törvényjavaslat (Circular Economy Act) célja az európai újrahasznosítási kapacitásokba való befektetések katalizálása, az uniós ipar arra való ösztönzése, hogy hatékonyan helyettesítse az elsődleges nyersanyagokat, valamint hogy mérsékelje a használt nyersanyagok hulladéklerakókba történő helyezését, illetve elégetését, és a legfontosabb termékcsoportok esetében környezetbarát tervezési (Eco-design) követelményeket is bevezetnek a terv szerint.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
