Bár a magyar naperőművek áramtermelési súlya az egész Európai Unióban a legmagasabbra, 25%-ra nőtt tavaly, a Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a mindennapokban a vállalatok komoly kockázatokkal számolhatnak. A cég szerint
a piacon beszerezhető energia ára üzleti kockázattá vált, hiszen annak esetenként extrém változása jelentősen felboríthatja a vállalatok gazdálkodását, rosszabb esetben beruházások elhalasztásához vagy tevékenységek reorganizációjához, elbocsátásokhoz vezethet.
A volatilissá vált energiapiac mellett az egyre több üzleti szereplőt érintő ESG-megfelelés ugyancsak kihívásokat jelent – jegyzik meg.
A közleményben rámutatnak: a hazai vállalatok megújuló energiával, azon belül is napenergiával történő ellátása az egyik leghatékonyabb formája a versenyképesség biztosításának, ugyanis hozzájárul a karbon-kibocsátás csökkentéséhez, és a magas energiaárak ellen is alternatívát jelent. A megvalósítás azonban már többféle lehet, a működés kerete számos módon alakítható.
A Green Cloud szakértői az alábbi négy kulcstényezőt azonosították, amelyek hozzájárulnak egy támogató és költséghatékony energiaellátást lehetővé tevő környezet kialakítására:
1. Hatékony erőművek
Meglátásuk szerint az ugrásszerű hazai napelem-kapacitás növekedés mögött sajnos csak közepes vagy gyenge minőségű erőműfejlesztések állnak; a legtöbb KÁT-os naperőmű is ilyen konstrukcióban épült. Úgy látják: több esetben csak letették a napelemet, oda, ahol sütött a nap, azaz a fejlesztők nem voltak ösztönözve sok dimenziós megtérülési mutatók elérésével, noha látványos a különbség: egy innovatív, legmodernebb technológiával épített 50 MW-os naperőmű akár évi 100 GWh termelést is elérhet, szemben egy "hagyományos" naperőművel, ami évente legfeljebb 70 GWh termelésre képes. A többlettermelés mellett fontos értéke a modern erőműveknek, hogy órákkal ki tudja tolni a termelést egy napon belül ezzel is segítve az energiapiac egyensúlyát és az ügyfél magasabb szintű kiszolgálását.
Ezen a most bejelentett rendelkezés sem segít, miszerint 5 évre felfüggesztik a KÁT inflációkövető árazását – jegyzik meg. Összességében úgy látják, hogy most, amikor a le- és felszabályozási feladatok, a skálázható ellátási igények, a klíma kockázatok a mindennapok részévé vált, a gyenge minőségű erőművek versenyhátrányt okoznak a teljes szektornak.
2. Digitalizáció, smart megoldások, adatvezérelt energiatermelés
Meglátásuk szerint a hazai erőművek sok esetben elavult számítógépes- és szoftveres infrastruktúrával működnek, ami nemcsak gátja a hatékony működésnek, de egy sor problémát felvet. Hozzáteszik: ma már a legmodernebb napelemparkok esetében mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszerek végzik a folyamatos adatelemzést és az energiaellátás prognózisait, így segítve a hatékonyabb termelést és a maximális energiahasznosítást.
A digitalizáció és a smart megoldások együttesen lehetővé teszik a rugalmas, fenntartható energiaellátást, ami mellett különösen fontos a megfelelő kibervédelmi intézkedések alkalmazása – húzzák alá.
3. Klímakockázatok → modern, újgenerációs naperőművek
Rámutatnak: az extrém időjárási körülmények is egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Az egyik percről a másikra megváltozó időjárás, a hirtelen kialakult viharok komoly károkat tudnak okozni az erőművekben, ahogy erre volt példa nemrég az Egyesült Államokban, illetve a szomszédos Horvátországban is. Szélviharok esetén a napelemeket többféle dinamikus hatás éri, amelyek nem megfelelő tervezés esetén romba döntik az egész erőművet – emelik ki. Ők úgy látják: nyugodtan kijelenthető: a KÁT-os naperőművek az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási viszonyok miatt egyáltalán nincsenek biztonságban.
Kiemelik: ma Magyarországon csak egy olyan naperőmű van, amely képes a vihar elleni "önvédelemre". Az extrém időjárási helyzetek veszélyeztetik az ellátásbiztonságot, ezért célszerű az újonnan építendő napelemparkokat e szempont szerint is engedélyeztetni, illetőleg szükséges a meglévő naperőművek ilyen célú fejlesztése is.
4. Hibrid megoldások
A Green Cloude szakértői üdvözlik, hogy 2024-ben feloldották a szélerőmű építési tilalmat, amely egyszersmind megnyitotta az utat a hibrid megoldások felé. Hozzáteszik: nemzetközi tapasztalatok is megerősítik azt a koncepciót, miszerint a szél- és a napenergia együtt hatékony megoldását nyújthatja a fenntartható, megújuló energiaellátásnak, mert jellemzően, amikor nem süt a nap, akkor fúj a szél, ezáltal egymást váltva tudnak energiát adni. A változó igényekre optimalizált hibrid megoldások másik összetevője a rohamosan terjedő energiatárolás. Az akkumulátoros energiatárolóval is kiegészített konstrukciók verhetetlen megoldást nyújtanak, ami egyrészt az országos és/vagy helyi hálózatoknak is előnyös, másrészt lehetővé teszi a szigetüzemű működést is - jegyzik meg.
A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a fentiek mellett
a teljes szakma által szorgalmazott szabályozási környezet enyhítésére is szükség van, amely lehetővé teszi egyrészt a működés optimalizációját, másrészt a piaci működésre történő átállást.
Valós keresleti-kínálati piacnál pedig felértékelődnek a hozzáadott értéket adó szolgáltatások (pl. PPA), amelyek révén a hazai vállalati szektor tud értéknövelt módon működni, amely végső soron hozzájárul hazánk versenyképességéhez.
Értékelésük szerint a pénteki bejelentés a KÁT-os naperőművekre vonatkozóan egy jó irányba tett lépés, mert ezzel bővülhet a PPA-szolgáltatás keretében nyújtható hazai napenergia kapacitás, ám az még kérdés, hogy a helyenként nem piac-konform infrastruktúrát miként lehet piaci szolgáltatásokba integrálni. Azt is rögzíti a közlemény, hogy egy fejlesztésre szoruló naperőmű a szolgáltatónak, és leginkább egy energiaintenzív vállalatnak egyelőre felbecsülhetetlen költségeket jelent, szemben egy olyan konstrukcióval, amelynél eleve innovatív napelempark épült, és így nem merülnek fel ilyen jellegű plusz költségek.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium, Portfolio
